Nemrég került fel az elektronikus gyűjteménybe Böszörményi Géza Recsk, 1950–1953 című könyve, mely a munkatáborban töltött időről szól.
Böszörményi Géza – Filmkultúra magazin
A filmrendezőt egyetemista korábban vitték el kémkedés vádjával úgy, hogy haláláig sem tudta meg, hogy mi volt az oka. A könyvet a könyvtárban digitalizáltuk, nem véletlenül.
Az Országgyűlési Könyvtár volt vezetője, Haraszti Katalin önkéntesként segít a Recski Szövetség Egyesületnek és könyvtárunk elektronikus tárainak is. Többek között számos, Recskkel foglalkozó könyv szerzőjét, jogörököseit kereste meg, kért és kapott engedélyt a könyvek digitalizálására. Sikeresen kereste meg kérésével Gyarmathy Líviát, a szerző feleségét, aki hozzájárulását adta. Ugyancsak sikerült engedélyt kapni a könyv kiadójától, az Írók Alapítványa - Széphalom Könyvműhely vezetőjétől is.
Haraszti Katalin megtalálta a könyv fülszövegében említett további Recskről szóló könyvek szerzőit, örököseit.
Ha akkoriban valaki azt mondta volna nekem, hogy te egyszer még könyvet fogsz összeállítani, sőt filmet fogsz forgatni Recskről, komplett őrültnek tartottam volna. A táborról az első írások, rövidebb cikkek az ötvenes évek végén jelentek meg külföldön, volt rabok tollából. 1962-ben Kanadában angol nyelvű önéletrajzi regény született (magyar címe: Pokolbéli víg napjaim), amelynek befejező harmada Recskről szólt. Szerzője a Torontóban letelepedett Faludy György, a költő.
A nyolcvanas évek elején egész publikációs hullám indult. A Kaliforniában élő dr. Sztáray Zoltán 1981-ben tömör ismertetést írt A recski kényszermunkatábor címmel, és az Új Látóhatár folyóiratban –amelynek ő az amerikai szerkesztője – rendszeresen jelentetett meg beszámolókat.
Amerika másik oldalán – New Jersey-ben – Nyeste Zoltán írt monográfiát 1982-ben RECSK – Emberek az embertelenségben címmel, amelyben saját, korábbi előadásait foglalta össze.
[...]
És mi történt Magyarországon? Semmi. Több mint három évtizeden át Recsk tabu volt, még a nevét sem lehetett kiejteni. A változás 1985 táján kezdődött azzal, hogy a nyugati publikációk egy része szamizdat formában nálunk is olvasható lett. 1986-ban aztán repedezni kezdett a jég. Abban az időben már mi, filmesek és aktívak voltunk. Gyarmathy Líviának.
1986 tavaszán sikerült először video-riportot készíteni volt recski ÁVH-s őrökkel, én pedig nyáron leforgattam a LAURA című játékfilmet, melyben recski vonatkozások és eredeti helyszínek szerepeltek, sőt két valódi recski őr is, mint statiszta. 1986 októberében jelent meg a sajtóban az első hazai híradás a munkatáborról.
A Mozgó Világ interjút közölt Zimányi Tiborral – a Recski Szövetség főtitkárával – kényszermunka-táborbeli élményeiről. 1988 februárjában került közönség elé a Recsket járt Faludy György költőről Gyarmathy Líviával készített dokumentumfilmünk. Nem sokkal utána riportsorozatunk jelent meg az Alföld folyóiratban, amelyben nemcsak rabok, hanem volt ÁVH-s tisztek is megszólaltak. 1989 februárjában bemutatták a RECSK 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története című dokumentumfilmet is. Ezzel Recsk közismertté vált.
Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953 – Magyar Elektornikus Könyvtár
Haraszti Katalin tőlük kért és kapott engedélyt a könyvek digitalizálására, amelyet már el is végeztünk a könyvtárban, azóta ezek a kötetek is megtalálhatóak a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
- Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor
- Nyeste Zoltán: Recsk Emberek az embertelenségben
A sikeres együttműködés miatt a Recski Szövetség Egyesület elnöke, Krasznay Béla tavaly ősszel levélben köszönetét is fejezte ki az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának, Tüske Lászlónak.
