A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-jétől jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2016-tól az 1945-ben elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetőek az interneten.

Szerb Antal embertelen körülmények között halt meg 1945-ben, szabadon terjeszthető műveit folyamatosan töltjük fel az Magyar Elektronikus Könyvtárba.

A legújabban közzétett Szerb-mű: A királyné nyaklánca!

A királyné nyaklánca. Bibliotheca, Budapest, 1943. Borító. − Magyar Elektronikus Könyvtár

A szellemes, történelmi, kultúrtörténeti információkat bőségesen tartalmazó alkotás a szokványos történelmi életrajzoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan vett életrajz, másrészt pedig főként abban, hogy Szerb Antal nem elégszik meg az események elmondásával, hanem igyekszik elmagyarázni azokat, előzményeikkel és következményeikkel messze irányuló szellemi és lelki összefüggéseikkel együtt. Így egy rendkívül kalandos és mégis elejétől végig igaz történet keretében bemutatja XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi, szellemi és érzelmi, társasági életét, nevezetes figuráit.

Maga a téma a fiatal és szép Marie Antoinette királyné nyakláncának híres-hírhedt története. 1785-ben zajlott a Nyaklánc-per, főszereplője, illetve tárgya a kor két híres ékszerészének - Boehmer és Bassenge - egyedülálló alkotása. a világ legdrágább ékszere, egy hatalmas gyémántokból készült több soros nyaklánc, mely 1 600 000 fontot ért akkor, s melyet még az egyébként ruhára, ékszerre rendkívül sokat költő királyné is drágállott. Ám közbelépett egy fiatal és csinos szélhámosnő, a Valois-vérből származó La Motte grófné, aki a királynőhöz fűződő - de nem létező - barátságára hivatkozva, a királynő kézírását és aláírását hamisítva, behálózta a Marie Antoinette-be szerelmes Rohan herceget több más szélhámos segítségével, hogy megszerezze magának az ékszert. Számításába csak annyi hiba csúszott, hogy végül is nem volt, aki fizessen az ékszerészeknek - s így robbant ki a botrány, amely nemcsak a franciák, a párizsi utca népének volt nagy szenzáció, hanem akkoriban az egész világnak.

Szerb Antal mozaikszerűen építkezik: külön-külön fejezetekben mutatja be a történet főszereplőit, elmesélve egész életüket, és a kor történelmében, társadalmi életében betöltött szerepüket is ismerteti. Alaptétele, hogy tulajdonképpen a Nyaklánc-per - mint az ancien régime hanyatlásának és bukásának egyik jellemző megnyilvánulása - fontos szerepet töltött be a francia forradalom kirobbanásában. Sok korabeli és későbbi történész munkáját, számos irodalmi alkotást tanulmányozott a mű megírása előtt, ezekre gyakran hivatkozik, s ha kell, vitatkozik, polemizál is velük a tőle megszokott ironikus, sziporkázóan szellemes és elegáns hangnemben.

Legeza Ilona könyvismertetője

Szerb Antal ingyenesen letölthető művei: 

• Magyar irodalomtörténet, Budapest, Révai,1935. 
• A világirodalom története, Budapest, Révai, 1941 
• Budapesti kalauz Marslakók számára, Hasonmás kiadás, ill.: Kolozsváry Sándor, Budapest, Officina Nova, 1991.
• Budapesti kalauz Marslakók számára, Kolozsváry Sándor rajzaival, Budapest, Löbl D. Ny., 1935.
• Hétköznapok és csodák, Budapest, Révai, 1935 után, Világkönyvtár 
• Madelon, az eb, Budapest: Révai, 1947. Révai könyvtár 7. 
• A Pendragon-legenda, Budapest, Franklin, 1934. 
• Utas és holdvilág, Budapest, Révai, 1937. 
• A varázsló eltöri pálcáját, Cikkek, esszék, Budapest, Révai, 1948. 
• A királyné nyaklánca: Igaz történet, Budapest, Bibliotheca, 1943.

Írhattam volna regényt; és bevallom, ez a terv nagyon sokáig kísértett bennem. De a történelmi regény műfajához éppúgy nincs bátorságom, mint ahogy nem mernék regényt írni, amely olyan országban játszódik, ahol sosem jártam. Valami tisztességes félelem visszatart attól, hogy egykor valóban élt személyek szájába olyan szavakat adjak, amelyeket sosem mondtak el, szívébe érzéseket, amelyekről nem tudom ellenőrizni, vajjon nem csak a saját érzéseim-e, utakat tétessek meg velük, amerre sosem jártak.

Így jutottam el egy műfajhoz, amelynek egyelőre nem tudok nevet adni. "Igaz történetnek" neveztem el, mert elmondom minden regényszerű díszítgetés és hozzátoldás nélkül XVI. Lajos korának egy nevezetes eseményét, amelynek a történettudomány úgyszólván minden részletét felderítette. Az esemény maga is már olyan természetű, hogy mintegy az egész kor jelképének lehet tekinteni, mert, mint az eszményi dráma, magába sűríti mindazt, ami az ezerarcú eseménytömegben a legjellemzőbb és a leglényegesebb. De azonkívül kilátópontnak is használhatom, ahonnan perspektíva nyílik a korszak minden irányába; úgy tekinthettem, mint egy szökőkutat a versaillesi parkban, ahonnan csillagalakban fasorok indulnak mindenfelé és igyekeztem ezeket a fasorokat is bejárni.

A királyné nyaklánca. Igaz történet, Budapest, Bibliotheca, 1943. Részlet. − Magyar Elektronikus Könyvtár