1896-ban ünnepelte Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az esemény megünneplése az egész történelmi Magyarország területére kiterjedt. Az ünnepségek csúcspontja a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt.
Ezt az eseményt kívánja megörökíteni a július 16-ig látható Ezredéves álmok című tárlatunk.
Nyolcrészes sorozatban mutatjuk be a kiállításunk legérdekesebb dokumentumait: 3. rész.
Miért éppen 1896-ban ünnepelték a honfoglalás ezeréves évfordulóját? A tudományosan megalapozott kutatások mellett ennek gyakorlati okai is voltak.
1882. október 17-én a magyar kormány megbízásából a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azzal a kéréssel fordult a Magyar Tudományos Akadémiához, hogy állapítsák meg a honfoglalás időpontját. A négy tagból álló (Botka Tivadar, Pauler Gyula, Salamon Ferenc, Szabó Károly) bizottság az 1883. január 25-én kiadott állásfoglalásban közzétette azon megállapítását, hogy a honfoglalás kezdő és befejező dátuma 888 és 900 közé esik. A kormány 1891 októberében azt a kérdés vetette fel, hogy világ- vagy országos kiállítás keretében emlékezzenek-e meg Magyarország fennállásának ezeréves évfordulójáról. A korábbi nemzetközi és hazai rendezvények egyik fő közreműködője, gróf Zichy Jenő – aki saját költségén kaukázusi és ázsiai expedíciókat szervezett a magyarság eredetének kutatására – inkább egy világkiállítás rendezése mellett érvelt, ám gazdasági okok és a leendő tárlat koncepciója miatt a Képviselőház az 1892. II. tc.-ben, egy 1895-ben tartandó országos nemzeti kiállítás rendezését mondta ki. A pénzügyi helyzet és időhiány miatt az esemény időpontját 1896-ra módosították, az 1893. III. tc.-ben.
A Pesti Hírlap Naptárának 1896-os évfolyama – Törzsgyűjtemény
Az egész ország készült a honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére. A millennium évét az 1895 szilveszter éjszakáján egyszerre felzúgó harangok hangja köszöntötte. A Képviselőház ünnepi ülésén elfogadott 1896. VII. és VIII. tc. pedig törvénybe is iktatta a honalapítás évezredes emlékét, valamint az ünnep alkalmából létesítendő maradandó alkotásokat. 1896-ban a fővárosban átadták a földalatti vasutat, a kiépített rakpartot, a Ferenc József (ma: Szabadság) hidat és a Nagykörutat. Ekkor készült el az Iparművészeti Múzeum, a Kúria (ma: Néprajzi Múzeum) és a Vígszínház épülete, az Országház kupolacsarnoka, valamint számos más köz- és reprezentációs épületet, emlékművet, szobrot is avattak az ünnepi évben.
Benedict J. távlati tervrajza Budapestről, 1896. – Térképtár
„Budapest tájékoztató kézikönyve czím alatt a Franklin társulat kiadásában Janszky Adolf szerkesztése mellett az ezredéves kiállítás alkalmából jól használható székesfővárosi kalauz és emlékkönyv jelent meg, a főváros nevezetességeit ábrázoló 40-nél több képpel, Budapest térképével és a kiállítás tervrajzával.”
Vasárnapi Ujság, 1896. április 19. 252. o. – Elektronikus Periodika Archívum
Janszky Adolf: Budapest tájékoztató kézikönyve. Székesfővárosi kalauz és emlékkönyv az ezredéves kiállítás alkalmára, Budapest, Franklin, 1896. – Törzsgyűjtemény
Az ország 7 helyén felállított, a honfoglaláshoz és az államalapításhoz kötődő 7 emlékoszlopon kívül országszerte ültettek emlékfákat, tartottak kongresszusokat, ünnepségeket, melyeken az elhangzott beszédek többsége Magyarország Monarchiában betöltött szerepének fontosságát, és a nemzeti büszkeség érzését ötvözték. Az ország kulturális, sajtó-, sport-, és színházi élete is fellendült.
Verő György: 1000 év című kottája. Címlap Z 69.922 – Zeneműtár
„Soha még így nem szerepelt az utcza forgalmában a biczikli, mint most minálunk. A döczögő szemetes kocsi és a halkan surranó villamos között ott repül a gumitalpú fürge kerékpár, hátán egy-egy nyakig harisnyás századvégi lovaggal.”
Magyarország, 1896. május 1. 7. o. – Törzsgyűjtemény
Az ünnepségek központi eseménye a Városligetben 1896. május 2-a és november 3-a között megrendezett millenniumi kiállítás volt. A helyszín megválasztása eleinte nem volt egyértelmű: néhány évvel a kiállítás előtt felmerült annak a gondolata is, hogy a tárlatot a Lágymányoson, a Gellérthegy előtti területen kellene megrendezni. A döntés végül a Városligetre esett, hiszen a 11 évvel korábbi, 1885-ös Országos Általános Kiállítás már megteremtette a bemutató feltételeit, sőt 3 épületet örökül is hagyott az 1896-os eseménynek. Az 1885-ös Iparcsarnok épülete 1896-ban kibővítve ugyanazt a funkciót látta el, a korábbi Királypavilon 11 évvel később Gerbeaud Emil cukrászatának adott otthont, az 1885-ös Műcsarnok pedig 1896-ban Egészségügyi pavilonként működött.
A millenniumi kiállítás lágymányosi terve, 1892. Metszet a Vasárnapi Újság 1892. július 17-én megjelent számában (500-501. o.) a Digitális Képarchívumban
Az esemény hozadékaként az 1890-es évek végi Magyarország – részben a gazdasági fejlődésből következő – társadalmi, gazdasági és nemzetiségi feszültségeit 1896-ban, az ország ezredéves fennállásának alkalmából, a politikai pártok közötti „Treuga Dei”, azaz Isten békéje szorította átmenetileg háttérbe.
Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása (2016. április 20. – július 16.) az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója alkalmából.
Helyszín: VII. emelet, Katalógustér
A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd–szombat 9 és 20 óra között látogatható. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják. A látogatás tervezésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pénztár 19 órakor bezár.
Simon Bernadett
