„Zichy, mint Gustave Doré, rendkívüli zseni ... egy tehetségével mindig kitörőben lévő kráter.” – írta Zichy Mihályról Théophile Gautier (1811–1872) nagy francia költő és kritikus. Zichy Mihály az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művésznek számított a magyar képzőművészetben, grafikai alkotásainak száma ezrekre megy, ezeknek azonban csak egy kisebb hányada ismert Magyarországon.
Kiállításunkon Zichy Mihály illusztrációival díszített abumok mellett láthatóak lesznek a Kézirattárból származó fényképek, a Zichy-levelezés vonatkozó darabjai, és a könyvtár zeneműtárának állományában lévő, Zichy nevével fémjelzett dokumentum, a Hubay Jenő 18 dalát tartalmazó kotta is.
Megnyitó: 2016. június 15-én, 15 órakor az 5. emeleti Ereklyetérben.
Szarka Anita és Szűts-Novák Rita kurátoraink a kiállításon is látható Zichy-művekből válogattak különleges illusztrációkat posztunkhoz, s a képeket röviden ajánlják is.
1. Madách Imre Az ember tragédiája c. drámai költeménye 1893-as 3. díszkiadásának borítója
Szarka Anita: Mintha minden a korra jellemző díszítőelemet egyszerre alkalmaztak volna ennél a borítónál, ami igen hatásos figyelemfelhívás lehetett.
Szűts-Novák Rita: Zichy lelkisége Madách lelkiségével csaknem azonos, ezért is volt neki könnyen megoldható feladat Az ember tragédiájának illusztrálása. Az a tény, hogy az első kiadást a következő években megannyi egyre díszesebb kiadás követte, az olvasók telhetetlenségének műve, hiszen az 1880-as évek végétől minden magára adó tehetősebb ember a polcán szerette volna tudni a Tragédiát.
2. Zichy Mihály arcképe a Vasárnapi újság 1872. 2. számában
Szarka Anita: Rusz Károly portréján Zichy tekintete igen szuggesztív, élő.
Szűts-Novák Rita: „Zichy Mihály kitűnő festész hazánkfia, kinek arczképével s egy kisebb rajza másolatával kedveskedünk olvasóinknak” – ekképp kezdődik A Vasárnapi újság 1872. január 14-i száma. Azért zárójelben megjegyezném, hogy az újság szerkesztője ekkoriban (1867–1905) Nagy Miklós volt, akivel Zichy jó munkakapcsolatot, csaknem barátságot ápolt, így nem vitás, hogy a Zichyről szóló dicsérő cikk nem pusztán az elismert szaktekintélynek, hanem a főszerkesztő cimborájának is szólt.
3. Az uralkodó pár portréja II. Sándor cár 1856-os koronázási albumában
Szarka Anita: A koronázási albumot több művész egyedi grafikája díszíti, ez a kép azért különleges számomra, amellett hogy rendkívül látványos, mert Zichy közösen készítette Monighettivel, aki a portrék körüli díszítésért felel.
Szűts-Novák Rita: Apja halála után, kiélezett politikai helyzetben II. Sándor cárnak, ha lehet, még fontosabb volt, hogy mind a külpolitikában, mind a belpolitikában, szó szerint fényes kép rajzolódjon róla. Ehhez kellett Zichy, illetve még számos orosz, francia és német festő, akiknek amellett, hogy megörökÍtették a koronázási ünnepély rangos résztvevőit, a lelkes jobbágyokat, parasztokat is papírra kellett vetniük, hirdetve az udvar rendkívüli nagyvonalúságát.
4. Zichy Mihály tanítványa, Mary által készített portréja
Szarka Anita: A mester és tanítvány kapcsolata igen bensőséges volt, ez áthatja a portrét is.
Szűts-Novák Rita: A Zichy-tanítvány, Mary Etlinger (az orosz cári család orvosának nevelt leánya) sokáig Zichyvel tartott világot átívelő szakmai útjain. Nem tisztünk a tanár-tanítvány viszonyt megkérdőjelezni, de számos adat azt támasztja alá, hogy a művész komolyan kötődött a portréját rajzoló gyönyörű, fiatal lányhoz.
5. Zichy Mihály csókábrázolása Lermontov orosz költő Démonjához
Szarka Anita: Egyszerűen szép. Zichy démonjait az angyaloktól jóformán csak az arckifejezésük különbözteti meg, egy vonzó fiatal férfi elcsábít egy ártatlan leányt, a szárnyak pedig... a ráadás.
Szűts-Novák Rita: Anitával sokat gondolkoztunk rajta, ki lehetett a Zichy romantikus képein visszatérő női arc tulajdonosa. A rejtély megoldódni látszik, aki kíváncsi, vegyen részt a június 15-i kiállítás megnyitóján vagy a Muzéj (június 25.) egyik tárlatvezetésén 19 vagy 22 órakor.
6. Zichy Mihály illusztrációja az 1890-ben kiadott Aradi vértanúk albumához
Szarka Anita: A mű címoldalát választottuk, amely tökéletesen mutatja Zichy érzéseit, hazaszeretetét az 1848-1849-es forradalom leverésével kapcsolatban.
Szűts-Novák Rita: A csalódott magyarságnak a forradalom leverése után pár évtizeddel joggal szüksége volt a történelme megfelelő minőségű díszalbumban kiadott dokumentálására. A könyvben a vitathatatlanul legszebb kompozíciók, Zichy Mihály művei, a Múlt és Jelen címet viselő képek.
7. Rusztaveli A tigrisbőrös lovag 1888-ban Szentpéterváron megjelent eposzának borítója
Szarka Anita: Gyönyörű dombornyomású díszmű, a grúz betűk mintha maguk is a díszítés részei lennének.
Szűts Novák Rita: Érdekesnek tartom, hogy Zichy Mihályt „nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett, A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést. Tbilisziben a mai napig köztéri szobra van és utca is viseli Zichy nevét.
8. Arany János Vörös Rébék című művének illusztrációja
Szarka Anita: Arany János balladája és Zichy karakterei szerves egészet alkotnak, a kötetben végig. Az ember kedvet kap, hogy újra elolvassa, rácsodálkozzon a sorokat kísérő „beszélő” arcokra.
Szűts-Novák Rita: Arany balladáit addig is hátborzongatóan zseniálisnak tartottam, amíg nem ismertem Zichy hozzá készült rajzait. Mára azt gondolom, hogy ezek a versek Zichy rajzaival nyerték el tényleges jelentésüket, és így válhat teljesen természetessé az is, hogy a Vörös Rébék kerítő boszorkánya az egyik pillanatban a szemünk előtt változik varjúvá a ballada olvasása közben.
9. Zichy Mihály a Tragédia XV. színéhez készített, Az Úr: „Küzdj’ és bízva bízzál!” című illusztrációja
Szarka Anita: Monumentális, jól mutatja az ember esendőségét, a figurák karakteresek, itt is együtt él az írott és rajzolt mű.
Szűts-Novák Rita: Zichy egyik vitathatatlan erőssége az emberi és állati anatómia kidolgozásában rejlik, anélkül hogy a néző szemszögéből az emberi test esztétikájának befogadása a kép általában megrázó, elgondolkodtató témájának megértése rovására menne.
A kiállítás 2016. szeptember 15-ig a könyvtár nyári zárvatartásának ideje alatt is látogatható.
