Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A
konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.
Kelemen Éva előadása november 24-én 14 órakor kezdődik, a címe: Ahogy tetszik... Farkas Ferenc kísérőzenéi a Nemzeti Színház 1930-as évekbeli Shakespeare-felújításaihoz.
Az előadás rezüméje:
Ismeretes, a Shakespeare-kánonba foglalt harminchét alkotás mintegy felében igen fontos szerepe van a zenének. Napjaink kutatói közel kétezer zenéhez kapcsolódó utalásra akadtak a darabokban, melyek között több mint száz dal szövege is szerepel, nem egy konkrét idézet formájában. A színművekben bolondok, apródok, koboldok és tündérek énekelnek; szolgák, csavargók muzsikálnak: a reneszánsz Anglia népszerű zeneszerzőinek, többek között Robert Johnsonnak vagy Thomas Morleynak a dallamai szólalnak meg. Azonban az író, aki a művészi kifejezés hatásos eszközének tekintette a zenét, aligha gondolt arra, hogy színdarabjai az utókor számtalan zeneszerzőjét ösztönzik majd komponálásra. A 18. század végétől kezdődően napjainkig számos opera, balett, zenekari szvit, kórusmű, dal született Shakespeare-szövegekre; a színházi előadásokhoz egyre újabb és újabb kísérőzenék készültek, s a drámaíró személye ugyancsak több interdiszciplináris alkotásnak vált ihletőjévé. Ebbe a sorba illeszkednek Farkas Ferenc munkái is, aki 1935 és 1940 között a Nemzeti Színház több Shakespeare-felújításhoz komponált kísérőzenét. Az előadás – elsősorban az OSZK Zeneműtára Farkas-hagyatékának bőséges forrásaira támaszkodva – egyfelől arra keresi a választ, vajon a komponista művészileg hogyan értelmezte, s milyen zenei eszközökkel támogatta a többnyire Szabó Lőrinc szövegfordításain alapuló, Németh Antal által rendezett előadásokat. Másfelől pedig az áll vizsgálódásom középpontjában, hogy hogyan érvényesültek (érvényesültek-e) Farkas saját, „önálló” alkotói gondolatai az e zenékből készült, a hangversenyek nyilvánossága elé szánt átirataiban.
Farkas Ferenc: Három dal Shakespeare Ahogy tetszik c. vígjátékából. Szerzői kiadás, 1940. – Zeneműtár, Farkas-hagyaték
Kelemen Éva a Zeneműtár munkatársa. Fő szakterülete a Dohnányi-életműkutatás. E mellett a zenei gyűjtemény kialakulásának és történeti fejlődésének vizsgálatával valamint 20. századi szerzői hagyatékainak forrásfeltárásával foglalkozik. Kutatási eredményeit összegző cikkei és tanulmányai mellett két kötete jelent meg: Dohnányi Ernő családi levelei (2011), Művészetek vándora – A zeneszerző Csáth Géza (2015).
Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.
