Móra Ferenc könyvtárigazgatói levelezéséből

2017. február 06. 10:39 - nemzetikonyvtar

Minden reggel a korai órákban egy adott napra szóló OSZK-s emléket olvashatnak Facebook-oldalunk követői. A #napom hashtag-gel jelzett rovatunkban a mai napon egy 93 évvel ezelőtti eseményre emlékeztünk.

#napom 1920. január 27. és február 6. Levélváltás Melich János és Móra Ferenc, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója között arról, hogy 1919 tavasza óta Móra milyen módon gyűjtötte a Szegeden megjelent nyomtatványokat az OSZK számára.

Móra Ferenc által aláírt, részben teljesen az ő kezétől származó hivatalos iratok azért is fontosak, mert az ezekből az évekből publikált Móra-levelek száma igen kicsiny. A témát Dezsényi Béla már körüljárta az Irodalomtörténet 1973/3-as számában, de Dezsényi Móra Széchényi Könyvtárnak írt levélváltásait csak átírva közölte.

Az Országos Széchényi Könyvtár irattárában fennmaradt levelek több oldalról tárják fel ezt a kapcsolatot.

A Móra-irodalom sehol sem foglalkozik azokkal a kapcsolatokkal, amelyek az írót — aki ugyanakkor vérbeli könyvtáros és muzeológus is — az Országos Széchényi Könyvtárhoz fűzték, mégpedig életének legkritikusabb korszakában, az első világháborút és a két forradalmat közvetlenül követő zord hetekben és hónapokban. Pedig ezek a kapcsolatok kiegészítik Móráról, a könyvtárosról és kutatóról eddig élő elképzeléseinket és életrajzához is — úgy hisszük — legalább egy döntő adattal járulnak hozzá.

Irodalomtörténet. A Magyar Irodalomtörténeti Társasági havi folyóirata, szerkesztő Pintér Jenő. 1973/3 – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

Három csoportra oszthatjuk Móra Ferenc könyvtárhoz intézett leveleit. Legfontosabbak a könyvtár gyarapítási politikájáról szóló levélváltások voltak, jelentős levelezés történt az 1922-es szegedi fölösleges hírlapi példányok átengedéséről, és a harmadik csoport az OSZK világháború utáni funkciójáról szólt. Akkoriban a könyvkivitelt az OSZK ellenőrizte, de Szegeden maga személyesen Móra Ferenc.

A posztunkban bemutatunk két 1920-as levélváltást Melich János és Móra Ferenc között, mely a levelezésük első csoportjába tartozott.

Az első, és mind a könyvtár, mind az író szemszögéből legérdekesebb csoport kiindulópontját az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási gondjai és gyarapítási politikája képezi. A Könyvtár fennállása óta talán először 1919-ben és 1920-ban látták magukat hasonlóan bonyolult helyzet előtt az intézkedésre hivatott vezetők. A nagy probléma abban állt, hogy a nemzeti könyvtár gyűjtési körébe tartozó nyomtatványanyag egy igen jelentős része az átalakult országhatárok miatt külföldivé vált. Eddig kötelespéldány jött mindenből, ami hatvanhárom vármegyében megjelent most a megyék jó részének kapcsolata a magyar állami igazgatással megszakadt.

Irodalomtörténet. A Magyar Irodalomtörténeti Társasági havi folyóirata, szerkesztő Pintér Jenő. 1973/3 – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

Melich József 1920. január 27-én írta meg levelét Móra Ferencnek, ami azért is különleges, mert egy feltehetőleg könyvtárőr által megírt fogalmazványt szinte teljesen átírt Melich. Dezsényi Béla azt feltételezte, hogy Móra Ferenccel voltak fenntartásai az OSZK-nak, ezért szívesen küldött volna Szegedre egy könyvtári alkalmazottat az ígért anyagért. Nem bízott az OSZK Mórában?

Móra Ferenc készséggel válaszolt rá, de ezen levélen csak az aláírás származik tőle.

De a posztunk lényege az az irat, melyet 1920. március 2-án írt Móra Ferenc a szegedi Somogyi-könyvtárban. Ekkor a kerületi főkapitány segítségével Móra Ferenc a felszabadulás krónikásaként indult el, és ha már elindul, a tiszántúli friss aprónyomtatványokat is begyűjtötte. A lenti levélben ehhez a feladathoz kérte a nemzeti könyvtár megbízólevelét.