A Fekete Kontinens fehér foltjainak utazója

2018. január 06. 16:58 - nemzetikonyvtar

60 éve, 1958. január 4-én hunyt el Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, vadász, állattani és néprajzi gyűjtő, útirajzíró és lapszerkesztő.

Kittenberger Kálmán (1930 körül) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Hat alkalommal járt Afrikában, a kontinens keleti részének állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legérdekesebb területein és az Egyenlítő vidékén:

1902-től 1906-ig a Kilimandzsáró őserdeiben, valamint a környék sztyepjein és szavannáin,
1906–1907-ben a Danakil-mélyföldön,
1908 és 1912 között a Viktória-Nyanza keleti partvidékének sztyeppterületein gyűjtött és vadászott,
1913–14-ben Uganda keleti felében dolgozott,
1925–26-ban ismét Ugandában, a Ruwenzorit övező őserdőkben gyűjtött és vadászott,
1928–29-ben még egyszer felkereste Uganda nyugati vidékeit, hogy a nagyvadak és madarak életét tanulmányozta.

1881. október 10-én született Léván, ahol 1901-ben tanítóképzőt végzett, majd a budapesti polgári iskolai tanárképzőben folytatta tanulmányait, s közben látogatta a Magyar Nemzeti Múzeum állatpreparátori műhelyét.

1902-ben kísérő lett egy kelet-afrikai vadászkiránduláson. Négy évig – 1906-ig – járta a Kilimandzsáró őserdőit, a sztyeppéket, a szavannákat, majd az első világháborút megelőzően további három alkalommal tett több évig tartó afrikai utazásokat. 1914-ben, az I. világháború kitörésekor az angolok kitoloncolták Ugandából Indiába, ahonnan csak öt év után, a háború befejezését követően, 1919-ben szabadult.

„Az emberszabású majmokra vonatkozó magyar megfigyelések azonban nemcsak a budapesti állatkert példányaira, hanem – legalább is, ami a csimpánzot illeti – a vadonban élőkre is kiterjednek. Afrikai vadászatai és a Magyar Nemzeti Múzeum részére végzett gyűjtőutazásai által messze hazánk határain túl is tiszteletreméltó nevet szerzett derék honfitársunkat, Kittenberger Kálmánt illeti itt az érdem. 1913 május havában azzal a kitűzött céllal indult el negyedik afrikai útjára, hogy ott az emberszabású majmokat tanulmányozza. »Mily rajongó vágyakozással gondoltam arra, – írja Kittenberger múlt évben megjelent hatalmas könyve előszavában – hogy ott, az emberszabású majmok hazájában kileshetem majd az őstermészet némely féltve őrzött titkát, megértem a sejtve hallott hangokat…« Azonban »fájdalom, – írja később – mikor már szinte mindennap figyelhettem a tségók tevését-vevését, kiütött a világháború és ezzel negyedik gyűjtő-vadászexpedícióm be is fejeződött és a hozzá fűzött remények, a csimpánz és a gorilla életmódjának tanulmányozása, valamint egy-két példány múzeumi célból való lelövése, semmivé foszlott«. Mégis Kittenberger Kálmán az első magyar ember, aki a csimpánzoknak a vadonban való életmódjáról saját megfigyelés és a helyszínén szerzett értesülések alapján adatokat közöl. Sőt sikerült két példányt el is ejtenie. Egyiket 1914-ben, a másikat 1926-ban lőtte s utóbbinak bőre a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába került.”

Dr. Bartucz Lajos: Magyar adatok az emberszabású majmok ismeretéhez. In. Alfred Edmund Brehm: Az állatok világa. A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest, Gutenberg, 1929–1933. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1.. Feketearcú csimpánz. Lőtte a Bugoma őserdőben (Albert Nyanza mellett, Uganda) 1926 márciusában Kittenberger Kálmán. Az állat a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. 2. feketearcu_csimpanz_foto.pdf A Magyar Nemzeti Múzeum számára lőtt kongói feketearcú csimpánz. In. A megváltozott Afrika, [Budapest], Franklin, [1930]. – Törzsgyűjtemény

Első utazásai alkalmával – mint ahogy erre később többször is visszaemlékezett – a Fekete Földrész térképén még nagy fehér foltok voltak. Közel huszonöt év afrikai utazásainak tapasztalatait írta meg első könyvében. A Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, 1903–1926 1927-ben jelent meg először és az újabb magyar kiadásokat követően hamarosan angol és franciául is kiadták. A háború után Vadászkalandok Afrikában címmel jelent meg belőle válogatás.

1. Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, 1903–1926, Budapest, Franklin, [1927]. – Törzsgyűjtemény 2. Vadászkalandok Afrikában [a Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában című kötet anyagából sajtó alá rend. és az utószót írta Czibor János], [Budapest], Szépirodalmi, 1955. – Törzsgyűjtemény 3. Big game hunting and collecting in East Africa, 1903–1926, London, Arnold, 1929. – Törzsgyűjtemény

1920-ban Nagymarosra költözött és a Nimród című vadászújságot (1924–1939) , majd a Nimród vadászlapot (1940–1948) szerkesztette, ami havonta háromszor, 1-jén, 10-én és 20-án jelent meg

Nimród vadászújság, szerk. Kittenberger Kálmán, Budapest, [s.n.], 1924–1939. Nimród vadászlap, a vadászat, ebtenyésztés, céllövészet és fegyvertechnika szaklapja, a Nemzeti Vadászati Védegylet hivatalos lapja. Budapest, Kittenberger Kálmán, 1940–1948.

Kiemelkedő szerepe volt a magyar és külföldi múzeumok természettudományi gyűjteményeinek gyarapításában. A Természettudományi Múzeumnak 3.713 gerinces, 57.000 gerinctelen állatot küldött. Élővad befogásával is foglalkozott. 1912-ben 120 állat Magyarországra juttatásával megalapozta az akkor újjászervezett és újjáépített állatkert egzotikus állományát. Az 1910-es években sok dokumentumértékű fényképfelvételt is készített. Mintegy 60.000 példányból álló 300 új állatfajt tartalmazó gyűjteménye a Nemzeti Múzeum tulajdonába került. 40 állatfajt neveztek el róla. Az ő és a Széchenyi Zsigmond gyűjteményéből álló trófeakiállítás 1956-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban leégett.

A neves vadász, Kittenberger Kálmán (jobbra) nyestfarmján, 1954

1928–29-ben Ugandai és belga-kongói utazásának élményéből született meg A megváltozott Afrika című 1930-ban megjelent, saját fotóival gazdagon illusztrált kötete. Ez az útleírása további három azonos című kiadást élt meg, de 1986-ban magyar-szlovák kiadásban Afrikai vadászkönyv címmel is megjelent.

1. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig, [sajtó alá rend. Czibor János]; [ill. Csergezán Pál], Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956; 2. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2006, 102. o. Kittenberger Kálmán szobra Nagymaroson (Csáky Károly felvétele)

Nevét több intézmény is viseli, többek között a veszprémi állatkert: Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.

Kittenberger Kálmán művei:

Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, 1903–1926, Budapest, Franklin, [1927], [1928], [1934], 1944. Újabb kiadások: Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, Bratislava, Madách, Budapest, Szépirodalmi, 1985 [!1986], Budapest, DNM, 2008.
Angol kiadás: Big game hunting and collecting in East Africa, 1903–1926, London, Arnold, 1929.
Francia kiadás: Chasse et capture du gros gibier dans l’Est Africain, trad. par L. Gara. Paris, Plon, 1933.
Német kiadás: Jagd und Tierfang in Ostafrika, [übers. von József Sternberg], Budapest, Corvina, 1962.
A megváltozott Afrika, közrem. Nagybányai Horthy Jenő, [Budapest], Franklin, [1930], [1934], [1943]. Újabb kiadás: [Budapest], Palatinus, 2006.
Kutyaportrék, Budapest, Háziny., 1937.
Az Állatkert nagy- és kismacskaféléi, [Budapest], Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat], Művelt Nép, [1954].
Kelet-Afrika vadonjaiban; [ill. Görög Rezső, Vezényi Elemér]. Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1955, 1957; Bratislava, Csehszlovákiai Magyar Kiadó, 1955; Bukarest, Ifjúsági Lapkiadó, 1955; [ill. Pfannl Egon] Bratislava, Tatran, Budapest, Móra, 1966; [ill. Pfannl Egon], Budapest, Móra, 1976, 1981; Győr, Rivalda, 1994.
Vadászkalandok Afrikában [a Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában című kötet anyagából sajtó alá rend. és az utószót írta Czibor János], [Budapest], Szépirodalmi, 1955; Bukarest, Áll. Irod. Kiadó, 1957; [ill. Szőnyi Gyula]. [Budapest], Szövosz, Szépirodalmi, 1957 [!1958].
A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig; [sajtó alá rend. Czibor János]; [ill. Csergezán Pál], Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956; 1957; Bratislava, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1956; Bratislava, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Budapest, Móra Kiadó, 1964; Budapest, Unikornis, 1997.
Oroszlánkaland Afrikában, [ill. Sebők Imre], Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956.
Utolsó afrikai vadászatom; [sajtó alá rend. Véber Károly], Bratislava, Madách Kiadó; Budapest, Gondolat, 1969; Budapest, Gondolat, 1971.
Afrikai vadászkönyv, Bratislava, Madách; Budapest, Szépirodalmi, 1986.

Válogatások Kittenberger Kálmán műveiből:

Afrikai vadászemlékek, válogatás Kittenberger Kálmán, Mészáros Kálmán írásaiból, [vál. Véber Károly], Budapest, Gondolat, 1970; Bratislava, Madách Kiadó; Budapest, Gondolat, 1972.
Kalandor vadászok – vadászó kalandorok, elbeszélések, karcolatok, vadászélmények, állatportrék; ... összegyűjt. és a cenzúrázott szöveget ... helyreáll. Nagy Domokos Imre; ... gond. Tordai Gábor; [ill. Harmat Attila]. Budapest, Nimród, [2005].
Első elefántom; [vál., szerk. és az utószót írta Horváth József], Szeged, Lazi, cop. 2010.

Kittenberger Kálmánról szóló művek:

Boros István: Kittenberger Kálmán emlékezete, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959.
Fekete István: Kittenberger Kálmán élete, [ill. Pfannl Egon], Budapest, Móra Kiadó, 1962; 1974; 1982; 2001; Budapest], Nesztor, [ll. Kondor Lajos], [1994]
Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002, 79–80. o.
A népiskolától az Akadémiáig. A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Magyar Vadászkamara szimpóziuma Kittenberger Kálmán életéről, munkásságáról, Budapest, 2008. március 27., [szerk. Fáczányi Ödön], [Budapest], Orsz. M. Vadászkamara, cop. 2008.

Szerk.: Mann Jolán