Madártávlat és halszemoptika – könyvbemutató

2018. január 12. 07:12 - nemzetikonyvtar

Visy Beatrix, könyvtárunk irodalmotörténésze a 20. századi és a kortárs magyar irodalommal foglalkozik. Kritikáinak gyűjteményét január 17-én mutatják be a KELET KULT - Irodalmi & Science Café-ban.

Biztos megvan az oka annak, hogy mi emberek másképp látjuk a világot, mint a halak vagy a madarak, ez azt jelenti, hogy az irodalomkritikáidhoz szükséges egy lencse, melynek segítségével többet látsz a műből?

Visy Beatrix: Inkább a nézőpontok sokféleségére utal, arra, hogy egy irodalmi műnek nem egy olvasata van, hanem több szempontból, sokféle viszonyulással lehet olvasni, értelmezni őket. De az is igaz, hogy megfigyelem, vizsgálom, faggatom őket, közelről, távolról, ahogy igényelik, erre a kitüntetett figyelemre, látásra hívhatja fel a figyelmet a lencse vagy az optika. De eddig még nem értelmeztem saját címemet ilyen erősen, azt hiszem, azért jó cím, mert sokféle asszociációnak, jelentésnek teret enged. Mint a madártávlat.

Sokat kell dolgozni egy elsőkönyves szerzőnek, hogy az adott mű meg is jelenjen valahol. Gondolsz a kritikaírtás közben a megjelenésbe fektetett melóba?

Visy Beatrix: Igen, szoktam gondolni. Mindig törekszem arra, hogy méltányos legyek a szerzővel, a ledorongoló, megsemmisítő kritika távol áll tőlem. Megírom a kifogásaimat, de a kritikusi fölény, azt hiszem, talán, nem jellemez túlságosan. De lehet, hogy ezt nem mindenki gondolja így. És vannak olyan fiatal szerzők, akik önmaguk miatt tesznek bele rengeteg energiát, időt, hogy a legjobbat hozzák ki magukból, van, akinek a gyors megjelenés, a nyilvánosság, a kétnapos reflektor fontosabb.

"A madártávlat és a halszemoptika egyaránt széles látószöget jelent, de mégis alapvetően különböző nézőpontokat; a cím az ilyesmire való nyitottságra utal. Visy követő kritikus, aki gondosan megmutatja a bírált művek szerkezetét, hogy aztán higgadtan mérlegelje működését, teherbíró-képességét. Követő, amennyiben nem kívülről jött elvárásokat érvényesít, hanem a művek saját normáit rekonstruálja és juttatja érvényre a bírálatban. Mi, olvasók pedig bizalommal követhetjük őt kritikai kalandozásaiban. Jó helyekre visz, és gyakran ismeretlen területekre. (Radnóti Sándor)"

Melyik kritikát hagytad ki a kötetből, és miért?

Visy Beatrix: Amit nem éreztem elég jó írásnak vagy súlyosan rossz élmények kapcsolódnak hozzá. (Nem feltétlenül azért, mert a könyv volt rossz, hanem személyes okokból.) Meg azokat, amiket azóta írtam. :-)