250 évvel ezelőtt született Karacs Ferenc, magyar térképmetsző. Emlékkiállítás-előzetes. 4. rész

2020. június 29. 09:00 - nemzetikonyvtar

A rézmetsző I.

Karacs Ferenc, mint azt az életrajzát ismertető első részben már említettük, a térképek mellett különféle kiadók megbízásából számos egyéb művet, rézmetszetet is készített. Ezek a metszettáblák általában egy-egy könyv mellékleteként jelentek meg, de volt olyan, amely egyedi kiadványként készült és ekként is forgalmazták. Az alábbiakban ezekből a metszetekből mutatunk be szép példákat.
Karacs kevés alakos ábrázolást, arcképet, allegóriát metszett. Legkorábbi ilyen műve címlapmetszeten látható. Karoline Pichler (1769–1843) a 19. századi első felének népszerű osztrák írója volt, aki elsősorban történelmi regényeivel vívott ki magának elismerést. A sikeres írónő bécsi szalonja a korszak irodalmi és művész értelmiségének kedvelt találkozóhelye volt. Legelső műve, az 1800-ban Bécsben közreadott Gleichnisse című verseskötet 1807-ben, Kelemen Borbála (1779/80–1838) fordításában Pichler Karolina hasonlatosságai címmel Pesten is megjelent. A címlapon látható Pszükhé mitológiai alakjának metszetét Karacs készítette. Előképként a bécsi kiadás címlapján lévő, Blaschke János (1770–1833) pozsonyi származású rézmetsző által készített metszetet használta.

01_kep_pichler_1807_cimlap.jpg

Pichler Karolina hasonlatosságai, Pest, M. Institoris K., 1807. Címlap Pszükhé alakjával, 12,5x8,3 cm – Törzsgyűjtemény

A Karacs által készített legkorábbi ismert arcképmetszet Mária Terézia (1717–1780) uralkodónőt ábrázolja és könyvillusztrációnak készült. Franz August Schiller Gallerie interessanter Personen, ... című műve (1798) az európai kultúrtörténet neves személyiségeinek, császároknak, hadvezéreknek, filozófusoknak, tudósoknak, íróknak, felfedezőknek az életét ismerteti. A magyar változat, amelynek címe: Biographiák vagy a’ régi és újabb időbéli nevezetes embereknek életeknek ’s viselt dolgaiknak le irásai, az eredeti mű 1804-ben megjelent 4. kiadása alapján készült. A Schiller-mű közreadásával a fordító, Tanárky Mihály (1781–1842) és a kiadó, Trattner Mátyás (1745–1828) a fiatalok elé kívánt példaképeket állítani. Az 1. kötet 1810-ben, a 2. 1812-ben jelent meg. Utóbbihoz készítette Karacs Mária Terézia királynő, német-római császárné portréját.

02_kep_schiller_biographiak_2_kotet_m_terezia-arckep.jpg

Mária Terézia (1717–1780) királynő, császárné. 14,6x8,2 cm. In. K. A. Schiller. Biographiák vagy a’ régi és újabb időbéli nevezetes embereknek életeknek ’s viselt dolgaiknak le irásai c. mű előzéklapjaként, Pest, Trattner M., 1812. – Törzsgyűjtemény

Karacsnak egy másik gondos kidolgozású, szép portrémetszete történeti tárgyú műben, annak előzéklapjaként jelent meg 1815-ben. Fessler Ignác Aurél (1756–1839) történetíró több könyvet írt a magyar középkorról. Ezek között a legjelentősebb az 1815 és 1825 között Lipcsében megjelent 10 kötetes Magyarország-története. Egy másik műve, az Árpád-ház három nagy királyának, Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Könyves Kálmánnak életét bemutató műve először német nyelven jelent meg Boroszlóban 1808-ban. A’ három magyar nagy királyok viselt dolgainak rajzolatja című magyar változathoz készítette Karacs a királyok kisméretű portréinak metszettábláját. A metszet rajzolója az augsburgi születésű, 1809-ben Pesten letelepedett Kaergling János Tóbiás (1780–1845) volt, aki mintaként Blaschke János (1770–1833) rézmetszőnek a német kiadás címlapján látható hármasportréját használta.

03_kep_fessler_a_harom_magyar_nagy_kiralyok_3_kiraly_metszet.jpg

Szent István, Szent László és Könyves Kálmán arcképei, Kaergling János Tóbiás (1780–1845) rajza után metsz. Karacs, 15.6x9.7 cm. In. Fessler I. A.: A’ három magyar nagy királyok viselt dolgainak rajzolatja, Pest, Trattner János Tamás, 1815. Előzéklap – Törzsgyűjtemény

Művek Karacs betűmetszői életművéből

Karacs korának elismerten egyik legjobb betűmetszője volt, így nem véletlen, hogy számos kiadvány, könyv, illetve folyóirat címlapjának metszését is szívesen rábízták Karacsra a kiadók. A címlapokra esetenként kisebb-nagyobb allegorikus alak vagy jelenet is került. Így történt ez a Gyürky István (1756–1807) halála alkalmából kiadott kis mű esetében is. A Néhai nagy méltóságú Lossontzi Gyürky István úr’ sir halma. című 1808-ban megjelent kis kötet Gyürky István kancelláriai tanácsos, királyi biztos életét ismertető, érdemeit méltató gyászbeszédeket tartalmaz. Báthory Gábor (1798-1872) és Sárváry Pál (1765–1846) az elhunytat méltató beszédeit és Lukáts Mihály temetési beszédét. A kötet metszett címlapját, a gyász és a sír kellékeiből formált kis képpel Karacs készítette.

04_kep_gyurky_istvan_sirhalma_1808_cimlap.jpg

A Néhai nagy méltóságú Lossontzi Gyürky István úr’ sir halma, [Báthory Gábor, Sárvári Pál, Lukáts Mihály halotti beszédei], Vátz, Gotlib Ny., 1808. Címlap. 18x9.3 cm – Törzsgyűjtemény

Karacs Ferenc testvére, a művelt és tudós református lelkész Karacs János (1766–1825) ebben a művében az emberi lélek halhatatlanságának keresztény szellemben írt bizonyítására vállalkozott. A Halhatatlan halandó... című 51 oldalas kis kötet címlapját, a feliratokat és a kis képet, amely a halál megrendítő pillanatának és a lélek testtől való elválásának művészi eszközökkel nem könnyen megragadható pillanatát tolmácsolja, öccse, Karacs Ferenc metszette. A kötet 1818-ban jelent meg Trattner János Tamás (1789–1825) kiadásában.

05_kep_karacs_janos_halhatatlan_halando_1818_cimlap.jpg

Karacs János: Halhatatlan halandó..., Címlap, 20,3x12,2 cm; Pest, Trattner J. T., 1818. – Törzsgyűjtemény

Ugyancsak alapvetően betűmetszői feladatot jelentett Karacs számára az akadémiai oklevélminták elkészítése. A Magyar Tudós Társaság, az Akadémia 1831. február 4-i közgyűlésével kezdte meg munkáját. Ekkorra már 1830. november 17-én megválasztották az igazgatótanácsot és ugyanazon napon, a 23 rendes tagot is. A tagsági oklevelek tervezése és készítése azonban már korábban elkezdődött. 1828. március 30-án, a leendő akadémia szabályainak kidolgozására felállított bizottság döntött a tagsági oklevelek szövegéről is. Az oklevéltípusok nyomólemezeit ezt követően Karacs Ferenc készítette el tanítványa, az 1828-ban mérnöki oklevelet szerzett Vörös László (1790–1870) írásmintái alapján. Az itt bemutatott példány egy kitöltetlen, tiszteletbeli tagsági oklevél. Bal alsó részén az akadémia ovális alakú pecsétje látható, amely az Akadémia allegóriáját ábrázolja, Johann Ender 1831-ben készített festménye után, Franz Xaver Stöber (1795–1858) bécsi metsző által acélba metszve. A név nélküli, kitöltetlen oklevél szövegét valamikor az 1829 és 1831 közötti időszakban készíthette Vörös és Karacs. Unikális példány.

06_kep_tud_akademia_oklevelminta_c_1830.jpg

Akadémiai tagsági oklevélminta; Vörös László (1790–1870) írása után metsz. Karacs, 46x34.7 cm – Plakát- és Kisnyomtatványtár, OKLEVÉL 13

Karacs betűmetszői életművének kétségkívül legszebb, legtöbb mesterségbeli tudást kívánó metszettábláit az 1830-as évek közepén a jó barát, Horvát István (1784–1846) felkérésére, Horvátnak a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban megjelent oklevéltani és nyelvtörténeti tanulmányaihoz készítette. A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) fontos szerepet töltött be a tudományszervezés és –ismeretterjesztés területén. Az 1833–1837 időszakban Horvát, aki a Széchényi Könyvtár igazgatója is volt ezekben az években, szerkesztette a havonta megjelenő folyóiratot. A folyóiratban Horvát a diplomatika szakértőjeként fontos középkori okleveleket és nyelvemlékeket ismertetett, hasonmásokat mellékelve a tanulmányokhoz. A hasonmások készítésével Horvát két rézmetszőt, Karacs Ferencet és Miskovics Mózest (1798–1865 u.) bízta meg. Karacs legalább 8 oklevél és 11 nyelvemlék hasonmását metszette. 1882-ben Horvát István fia, Horvát Árpád (1820–1894) történész, a diplomatika tanára újra kiadta, az egyetemi oktatást segítendő, az oklevélhasonmásokat.
A folyóirat 1834. évfolyamának 5. kötetében, a 60–63. oldalakon ismertette Horvát István azt az oklevelet, amelyben Nagy Lajos király (1326–1382) pallosjoggal ruházott fel egy bizonyos Benedek bolgárországi bánt és annak nemzetségét. Horvát szerint, miként azt a rövid tanulmányában kifejtette, Benedek bánsága Bodony (ma Vidin) Al-Duna menti vidékére terjedt ki Lajos király idejében. A Karacs által metszett hasonmás nagyméretű metszettábláját Horvát Széchényi Lajos grófnak (1781–1855), a Széchényi Könyvtárat alapító gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) legidősebb fiának ajánlotta, aki apjához méltó módon, 1827-ben jelentős, 10 000 forintos pénzalappal segítette a nemzeti könyvtár működését, új művekkel történő gyarapítását.

07_kep_tud_gyujt_5_kot_1369-es_oklevel_1834_szechenyinek_ajanlva.jpg

1369. évi királyi oklevél, 28,7x48,4 cm. In. Tudományos Gyűjtemény, 1834/5. 60. – Törzsgyűjtemény

A Karacs által metszett nyelvemlékek között találjuk legkorábbi magyar nyelvű szövegemlékünk, a Halotti beszéd hasonmását is. Horvát István régi nyelvemlékeinket ismertető tanulmánysorozatát szintén a Halotti beszédnek az ismertetésével indította. A Halotti beszéd, amelynek keletkezését a szakértők jelenleg 1192 és 1195 közé teszik, a Pray-kódex 136. lapjaként maradt fenn. A Horvát-tanulmányból érdekes részleteket tudunk meg a nyelvemlék korabeli hasonmásai készítésének történetéből. Horvát elmondja, hogy nem sokkal a kódex Pestre kerülése (1813) után Nittray Mátyás (1758–1829 u.) királyi tanácsos lemásolta és Falka Sámuellel (1766–1826) ’tzinbe metszette’. 1831-ben Horvát indítványára tanítványa, Radetzki Augustus is lemásolta és egy másik Horvát-tanítvány, Szalay Ágoston (1811–1877) felügyelete alatt „a’ derék Karacs által rézbe vésette”. Sajnos ezt a korábbi Karacs-metszetet nem ismerjük. A Halotti beszédnek itt látható hasonmása, amely az 1835-ben a Tudományos Gyűjtemény 1. kötetében, a Horvát-tanulmány mellékleteként jelent meg, szintén – miként Horváttól megtudjuk – „Radetzki másolata után készült ismét Karacs ügyessége által költségemen 1833-dik évben. Utóbbi nyomólemeze mindmáig fennmaradt, a Nemzeti Múzeumban található. A Halotti Beszéd eredetijét a Pray-kódex részeként a Széchényi Könyvtár őrzi.

08_kep_tud_gyujt_halotti_beszed_1835-1_kotet.jpg

A Halotti beszéd nyelvemlék hasonmáskiadása, 26x16.5 cm. In. Tudományos Gyűjtemény, 1835/1., 101. – Törzsgyűjtemény

Danku György, Térképtár

A Karacs Ferenc magyar térképmetszőről szóló emlékkiállítás-előzetesünk további részei: 1. rész: Életrajzi ismertető; 2. rész: A térképkészítő I.; 3. rész: A térképkészítő II.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5615970042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.