Karacs Ferenc számos matematikai, geometriai és egyéb témájú ábrát készített a kor különböző tudományos kiadványaihoz. Ezekből az ábrákból mutatunk be egy kisebb válogatást.
Az egyik ilyen korai ábrája 1803-ban Veszprémben jelent meg egy ismeretterjesztő jellegű kiadvány mellékleteként. Fábián József (1762–1825) vörösberényi református lelkész, aki pár évvel Karacs előtt maga is a debreceni református kollégium diákja volt, a magyar természettudományos ismeretterjesztés korai képviselőjeként ismert. Ezzel a Természeti tudomány a’ köznépnek. A’ babonaságnak orvoslására és a’ köznép közzül való kiirtására című művével a korban széles körben elterjedt babonákkal kívánta felvenni a harcot, külföldi szerzők nyomán röviden ismertetve a mögöttük álló valós fizikai jelenségeket. A Karacs metszette táblán nyolc kis ábra látható, köztük a korban nagy feltűnést keltő két hőlégballon-kísérletben használt léggömbök (2. és 3. ábra), amelyeket a francia Montgolfier-testvérek, valamint Jacques Charles és a Robert-testvérek használtak első levegőbe emelkedésük alkalmával 1783-ban.
Fábián József: Természeti tudomány a’ köznépnek, Veszprém, Számmer Ny., 1803. Melléklet, 17.8x19.6 cm – Törzsgyűjtemény – Magyar Elektronikus Könyvtár
Az északi égbolt csillagait és csillagképeit ábrázoló metszet egyike azon négy mellékletnek, amit Karacs Katona Mihály (1764–1822) református lelkésznek A’ Föld mathematica leírása, a’ világ’ alkotmányával együtt című művéhez készített. Katona Mihályt az utókor elsősorban, mint a magyar földrajztudomány megalapítóját ismeri és tiszteli. Életében két nagy hatású földrajzi tárgyú művet írt. Az itt látható, korábbi, 1814-ben megjelent művéhez, amely a csillagászati-matematikai földrajz alapos és rendszeres tárgyalása, Karacs készítette a négy mellékletet. A szerző és Karacs már ifjú éveikben ismerték egymást. Katona is a debreceni református kollégiumban tanult, majd 1788-tól az alsóbb osztályok tanítója, 1790-től 1792-ig pedig a kollégium könyvtárosa volt. Az előszóból tudjuk, hogy a nyomtatás és ennek részeként a négy melléklet készítésének 1000 forintos költségét Katona apósa, Szarka János, a komáromi református egyház gondnoka állta.
Katona Mihály: A’ Föld mathematica leírása, a’ világ’ alkotmányával együtt, Rév-Komárom, Weinmüllerné Ny., 1814. Melléklet 17x17.5 cm – Törzsgyűjtemény
Kmeth Dániel (1783–1825) piarista szerzetes, matematikus, a budai, majd gellérthegyi csillagvizsgáló adjunktusa volt. A csillagászatot népszerűsítő Astronomia popularis című műve ismeretterjesztő munkássága részeként jelent meg 1823-ban. A huszonhat kis ábrát tartalmazó mellékletet Karacs metszette.
Kmeth Dániel: Astronomia popularis in eorum usum, qui sine graviore calculo hac scientia delectantur secundum probatissimos auctores in modum historiae adornata ..., Buda, Typ. Univ., 1823. Melléklet 20.7x36 cm – Törzsgyűjtemény
Magyarországon már a 19. század elején is évszázados hagyományai voltak a szőlőművelésnek és bortermelésnek. Így Fábián József (1762–1825) református lelkész azon vállalkozása, hogy egy fontos szakkönyvet lefordítva a modern francia szőlőművelési módszerekkel ismertesse meg honfitársait, piaci sikerrel kecsegtetett. A lefordított kétkötetes mű az 1801-ben Párizsban megjelent Traité théorique et pratique sur la culture de la vigne című kiadvány, amelyet négy neves kortárs francia szerző, Jean Baptiste François Rozier (1734–1793), Jean Antoine Chaptal (1756-1832), Antoine Augustin Parmentier (1737–1813) és Louis Dussieux (1744–1805) írt. A Visgálódó és oktató értekezés a’ szőlő-mivelésről című magyar változat kiadásához, amely a veszprémi Számmer kiadónál jelent meg, a 21 mellékletet Karacs metszette. Az első kötetben a szőlőfajtákat ismertető fejezethez 12 szőlőfajta képét, míg a 2. kötethez 9 táblát, melyeken a szőlőfeldolgozás eszközei, berendezései és műveletei tanulmányozhatók. Itt a két kötet egy-egy ábráját mutatjuk be.
A sokoldalú, természettudományokban is jártas Pethe Ferenc (1763–1832) a 18–19. század fordulóján a hazai korszerű mezei gazdálkodás elősegítéséért több tudományos igényű szakkönyvet írt és Nemzeti Gazda címen gazdasági folyóiratot is indított. A lapot 1814-ben Bécsben alapította, majd 1816-tól már Pesten folytatta, 1818-ig, a lap szerkesztését, kiadását. A Karacs által készített metszetek is, amelyek a korszerű talajműveléshez javasolt újtípusú talajművelő szerszámokat és eszközöket ábrázolnak, ebben a folyóiratban jelentek meg, Pethe írásai mellékleteként. Pethe és Karacs fiatal koruktól fogva, a debreceni iskolai évekből ismerték egymást és később is, Bécsben, majd Pesten is találkoztak, éveken át szoros kapcsolatban álltak egymással.
A Pethe-féle ún. okos-kormányú eke és a répaültető szerszám ábrája, 19.8x23.4 cm. In. Nemzeti Gazda, 1817. 1. köt. 86. – Törzsgyűjtemény
Karacsnak kevés városlátképe ismert. Az itt látható metszet Vedres István A’ szegedi múzsák százados ünnepe című kiadványának mellékleteként 1820-ban Szegeden jelent meg. Vedres István (1765–1830) földmérő, Szeged város mérnöke nagy műveltségéről, sokirányú érdeklődéséről és sokféle vállalkozásáról volt korában ismert. E művében a szegedi piarista gimnázium fennállásának 100. évfordulója alkalmából az iskolát, az ott folyó oktatást az egyetemes tudás versbe szedett, enciklopédikus összegzésével kívánta köszönteni és megünnepelni. A kiadványhoz csatolt látkép szegedi utcarészletet ábrázol, középen a mára már lebontott Szent Demeter-templommal, a templommal szomszédos piarista iskolával és kollégiummal. A képet Illyés Ágoston (1770–1849) piarista tanár rajzolta, aki a gimnáziumban megszervezte a rajz oktatását.
Karacs Ferenc: Szeged város utcarészlete. Illyés Ágoston rajza alapján. 22.8x24.8 cm. Műmelléklet. In. Vedres István: A’ szegedi múzsák százados ünnepe, Szeged, Grünn, [1820]. – Törzsgyűjtemény
Tervezett évfordulós Karacs Ferenc-kiállításunk előzeteseként közreadott ötrészes sorozatunk, az 1. részben közölt vázlatos életrajzzal és az Karacs-életmű fontos darabjait bemutató négyrészes válogatással, reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy Karacs Ferencet, művelődéstörténetünknek mindmáig kevéssé ismert jeles személyiségét, gazdag metszői és térképkészítői életművét minél többen és minél szélesebb körben megismerjék.
Danku György, Térképtár
A Karacs Ferenc magyar térképmetszőről szóló emlékkiállítás-előzetesünk korábbi részei: 1. rész: Életrajzi ismertető; 2. rész: A térképkészítő I.; 3. rész: A térképkészítő II.; 4. rész: A rézmetsző I.
