Mottó: „a mi mesterségünk nem arról szól, hogy pénzt keressünk, hanem ez egy hivatás. A játékkal az erkölcsöt meg a szépet kellene mutatnunk.”
Zenthe Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas Érdemes Művész, a „Nemzet Színésze” Salgóbányán született 1920. április 24-én. Édesapja, Rameshofer Béla a Rimamurányi Vasmű Rt. salgói szénbányáinak bányamérnöke volt. Zenthe Ferenc eredeti neve tehát Rameshofer (Rameshoffer) volt. A Zenthe nevet apai nagyanyjától, Zenthe Máriától „kölcsönözte”. Édesanyja, Stephens Franciska. Az ő elnökletével alakult meg 1928-ban Salgótarjánban a Szent Erzsébet Katolikus Nőegylet, melynek fővédnöke férje, Rameshofer Béla volt.
Zenthe Ferenc fiatalkori arcképe – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 19.864
Színészként Pécs, Győr, Debrecen után 1952-től mindvégig a budapesti Madách Színház művésze.
Ma is szívesen emlékeznek rá az idősebbek a Szabó család című rádiósorozatból, Balla Tiborként, illetve második szerepében Kárpáthy Zoltánként, vagy a Szomszédok közkedvelt TV-sorozatából „Taki bácsira”, de alighanem ma is a leghíresebb – más, történelmi korokat idéző film, a Rákóczi hadnagya (Fekete Miska szerepében, 1953) és a török hódoltság idején játszódó Gábor diák (operettfilm címszerepe, 1956) után – a Rákóczi-kort idéző filmsorozat főhőseként mint Eke Máté A Tenkes kapitányából, melynek forgatókönyvét Örsi Ferenc írta (1963–1964).
Ez a szerény, nagy művész származásáról, szülőföldjéről s főképp az isteni gondviselésről így nyilatkozott:
„[…] úgy érzem, hogy minden pillanatomban tenyerén hordozott az Isten. Nem győzöm megköszönni azt a sok jót, amit adott nekem. […] „olyan szerencsés voltam, hogy jó családba, szép helyen, jó helyen, jó környezetbe születtem. Ez Isten adománya. Ezt hál’ Istennek megkaptam.”
A hajdani ciszterci diák, közgazdaságtan hallgató, a későbbi közismert művész hitéről is vall:
„Katolikus családban nőttem fel, ugyanabban a templomban kereszteltek meg, ahol Ilonka nővérem nem sokkal később az esküvőjét tartotta dr. Madách Józseffel, Madách Imre távoli rokonával, évtizedekkel később, az unokámat, szintén ugyanebben a templomban tartottam a keresztvíz alá. A hitet is a családom, a neveltetésem ültette el a lelkemben, miként a derűt és a természet iránti szeretetet is.”
Idézi Kozák Péter: Zenthe Ferenc emlékezete. In. Névpont.hu 2018.
Arra a kérdésre pedig, lesz-e jobb a magyar színházak és színészek helyzete, így válaszolt a 82 éves színész:
„Most nem jó. Tényleg nem jó. Ezen változtatni kell, de már elég régen ebben a helyzetben vagyunk, sajnos. Mint ahogyan nálunk, a Madáchnál is rákényszerült a színház a musicalre. Pénzt kell keresni… Viszont a mi mesterségünk nem arról szól, hogy pénzt keressünk, hanem ez egy hivatás. A játékkal az erkölcsöt meg a szépet kellene mutatnunk. A musical is jó, valóban kell, de ilyen arányban nem lenne szabad… Bízunk a változásban! Én optimista vagyok.”
Zenthe Ferenc időskori arcképe – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 965/3/2019
Zenthe Ferenc a fiatal fiúk egyik nagy példaképe is volt mint a kardforgató, jó lovas, bátor és a császáriak eszén túljáró kuruc, Eke Máté. Lovagolni akkor már tényleg jól tudott, öttusázóktól tanult meg…
Emlékszem, gyermekként, fiatal fiúként szinte minden nyáron ott voltunk a csodálatos nagyvázsonyi nyári lovas napokon, ámulattal néztük az előadást, a korhű ruhába öltözött lovasok bevonulását, a csatajeleneteket. S íme, az egyik lovas, a szép barokk Zichy kastély előtt, maga Zenthe Ferenc!
Zenthe Ferenc Nagyvázsonyban. Rékai János fotóriporter fényképe – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 602/2/1996
Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)
