Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, a Jókai 200 kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája 2025. február 17–19. között rendezte meg a Jókai 200 bicentenáriumi konferenciát, melyen munkatársaink is előadtak.
Patonai Anikó Ágnes, a Színháztörténeti és Zeneműtár munkatársa előadását Jókai Mór Fekete vér című drámájáról két részben közöljük.
Jókai Mór a Fekete vér bemutatója alkalmából Festetics Andornak dedikált fényképe, 1898. november 25. Fotó: Ellinger Ede. Jelzet: SZT NSZ KB J 29 – Színháztörténeti és Zeneműtár, Színháztörténeti gyűjtemény, fotógyűjtemény
Jókai Mór 1891-ben írta meg a Fekete vér című regényét, amit később színpadra alkalmazott. 1898. június 16-án levélben számol be Nagy Bellának arról, hogy éppen egy darabját tisztázza, mert el akarja küldeni a nemzeti színház igazgatóságának – ez minden bizonnyal a Fekete vér lehetett. Nagy Bella két nappal később tette le színivizsgáját Rákosi Szidi intézetében Elektrát alakítva. (Jókai Mór és Nagy Bella levelezését Fülöp Dorottya közölte. In: Irodalomismeret, 2024/4.)
Június 24-én gróf Festetics Andor, a Nemzeti Színház igazgatója értesíti Jókait, hogy az ekkor még a Cigánynő fia címet viselő darabot előadásra elfogadta (Festetics Andor Jókai Mórhoz, Gödöllő, 1898. június 24. Kézirattár, Fond V/163/3.) Jókai ezt a hírt is megosztotta Nagy Bellával, majd szeptember 23-án a következőket írta neki:
„Ma beszéltem az intendans és az igazgató urakkal, a dramaturg jelenlétében. A darabom »Fekete vér« véglegesen elfogadtatott. Én azt kértem, hogy Manga szerepét adják Kegyednek, a kit szerződtetésre ajánlok. Erre nekem az Intendans úr és az Igazgató úr azt mondták, hogy kérjem föl Kegyedet, hogy menjen fel az igazgatói hivatalba, a hol próbát fognak Kegyeddel tenni a Manga szerepe felolvasásából. Annak sikerétől függ azután, hogy szerződtessék.”
Jókai Mór Nagy Bellához, Budapest, 1898. szeptember 23. – Kézirattár, Fond V/703, 5.
„Végtelenül sajnálom, de a szerepeket már kiosztottuk, amikor nagybecsű levelét vettem és most már megsértenénk az illetőket, ha elvennénk tőlök a szerepeket. Egyébként tessék megnyugodva lenni, mert Lenke Simon szerepe nagyon jó kézben van Gyenesnél és Lebegút is Vízvárinál.”
Festetics Andor Jókai Mórhoz, Budapest, 1898. okt. 13. – Kézirattár Fond V/163/5
Festetics a levélhez mellékelte a súgópéldányt, azzal a megjegyzéssel, hogy számít rá, hogy Jókai maga fogja a darabot felolvasni az olvasópróbán, ami így is történt október 14-én. Erről a sajtó is beszámolt.
Gyenes László színész Festetics Andornak dedikált fényképe, 1900. május 3., Festetics-album. Jelzet: SZT Album 152. – Színháztörténeti és Zeneműtár, fotógyűjtemény
Nagy Bellát október 19-én a Nemzeti Színház színpadán hallgatták meg (Bródy Sándor szavaival élve) egy „kisebb színházi vérbíróság jelenlétében”, a próbán „civil” hallgatóságként csak Jókai Mór és Bródy Sándor vett részt. Utóbbi a Magyar Hírlapban lelkendezve számolt be a fellépésről, szerinte Nagy Bella „kiváló, sőt szenzációs egyéniség, egy tüneményes, drámai talentum”. (b. s. [Bródy Sándor]. In: Magyar Hirlap, 8. évf. 290. sz. (1898. október 20.), 9.)
November 11-én Gyenes László komoly megbetegedése miatt Császár Imre vette át Lenke Simon szerepét.
A Fekete vér főpróbája 1898. november 24-én volt, majdnem teltház előtt. A főpróba után Jókai levelet írt a következő szöveggel:
„Mélyen tisztelt Művésznőm Nagyon szépen kérem Kegyedet, Manga szerepét ne azzal a cigányos kiejtéssel játssza: az egy tragikai színezetű szerep, melyet a cigánydialektus népszínműi komikummá fokoz le. Csak adja azt a maga jó magyar kiejtésével. Azután a Corinna levelének olvasásánál ne üljön le a tuskóra s ne silabizálja az írást, hanem maradjon állva s a levél mondatait adja elő egész érthetően s minden mondatnál fejezze ki haragját, meglepetését arckifejezéssel, ökölszorítással, lábdobbantással. Amúgy szótagoltan én magam sem értettem meg az egész levél tartalmát; a közönség nem fog belőle megtudni semmit, pedig ez a levél képezi a darab végkatasztrófáját. Tehát kérem ezt akként módosítani. Bocsánat a merészségemért. Legnagyobb tisztelettel maradok igaz híve Dr Jókai Mór”
Jókai Mór [Boér Herminhez] Blaha Lujzához, Budapest, 1898. november 24. – Kézirattár Levelestár
A levélről korábban úgy gondolták, hogy azt Jókai Blaha Lujzának írta, ez azonban tévedés. A levél 1939-ben került Kézirattárunkba, Ernst Lajos gyűjteményéből a Blaháné című cikkel lehetett együtt, ezért gondolhatták annak idején, hogy a címzettje Blaha Lujza volt.
A Színháztörténeti Tár gyűjteményében fennmaradt szereposztó könyv szerint Manga szerepét 1898. október 8-án osztották ki Boér Herminnek – a levél tehát neki szólt.
A Fekete vér az 1898. november 25-i bemutatóján a következő szereposztásban került színpadra:
Anna grófnő: ifj. Lendvay Mártonné Fáncsy Ilka
Bárdy Zoltán gróf: Pálffy György
Lenke Simon báró: Császár Imre
Corinna művésznő: P. Márkus Emília
Barkó Pali, zeneművész: Mihályfi Károly
Citera, a felesége: Kaffka Lászlóné Hegyesi Mari
Manga cigányasszony: Lubinszky Ödönné Boér Hermin
Lebegut Ottokár, megyefőnök: Vízvári Gyula
Fruzina, a felesége: György Jánosné (Farkas) Nagy Lujza
Mikuláj Márton rendőrségi biztos: Latabár Kálmán Árpád
Vasdinnyei Balambér báró: Szigeti Imre
Ágnes, a felesége: Lányi Béláné Horváth Teréz
Leiter Jakab (a színlapon: Kürtösy) újságíró: Faludi Antal
Ingoványi Alfréd gróf kancellista (a színlapon: Ingoványi Árpád): Náday Béla
Kalászi ügyvéd: Kőrösmezei Gusztáv
Szobaleány: Dóry Margit
János hajdú: Abonyi Gyula
Jean komornyik: Nárczisz Gyula
Inas (a színlapon: szolga): Deák Pál
Ügyelő: ifj. Paulay Ede
Boér Hermin eredeti neve Gläzer volt, Keszthelyen született 1860-ban, 1877-től 1883-ig a kolozsvári színház, 1885-től 1910-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Megbízhatónak és sokoldalúnak tartották. Amikor 1883. május 19-én a kolozsvári nyári színházban Victor Hugo Borgia Lukreciájának címszerepét alakította, a következőt írta róla az Ellenzék című lap:
„Gläser Hermin k. a. a legnagyobb buzgalommal és akkora sikerrel oldotta meg feladatát, mennyit megvalljuk, nem mertünk az eddigiek után sem tőle várni. Hiszen annyira mostoha gyermeke ő a színháznak, hogy ma naivát, holnap anyát, holnapután hősnőt, azután meg intrikát, szóval legyet bogarat összejátszatnak vele. Mindenkinek megvan a maga ambitiosus »szerepköre«, csak Gläser H. k. a. a »mindenes« a kolozsvári színháznál, ki egyenlő buzgalommal vállal el bármi szerepet. Hogy követelhetnénk tehát tőle, épen tőle, mélyebb tanulmányt, egy meghatározott irányban való működést, művészi egyéniségének öntudatos fejlesztését? Ismételjük tehát: mi s velünk együtt a nagyközönség is, mely szebbnél-szebb koszorúkkal, zajos tapssal fogadta és tüntette ki nagyobb jeleneteit, egész meglepetéssel néztük Gläser H. k. a. figyelemreméltó játékát. Gyönyörű alakja, melyre büszke lenne bármely nagyvárosi színpad, értelmes szavallása, mely eröltetettségtől épen ugy, mint modorosságtól egyaránt távol áll; a hév, az érzelem melegsége, mellyel szerepe holt szavaiba életet, a személyesített alakba igazságot igyekszik lehelni kifejező, drámailag kifejező és jellemző játéka, melynek segítségével egy drámai egészet, egy összhangzatos és a költő intenziójának megfelelő jellemet igyekszik a néző elé varázsolni: mindezt föltaláltuk Gläser H. k. a. szombati alkotásában s gratulálunk szép sikeréhez. Csak előre a jó után. Nemes nagyravágyással, törhetetlen akarattal, lankadatlan buzgalommal előre! Glázer kisasszonyban, leszámítva talán hangjának gyöngeségét, mit azonban inkább a fejletlenségnek tulajdoníthatunk, megvan minden, ami szép jövőt jósol: természeti adományok, tehetség, értelmes fej, érzelmes szív, mely meg tudja találni az igazság hangját, nemesebb ambitió.”
Ellenzék, 4. évf. 114. sz. (1883. május 21.) – Törzsgyűjtemény
Boér Hermin színésznő. Fotó: Goszleth István. Jelzet: SZT KB 10.848/4 – Színháztörténeti és Zeneműtár, Színháztörténeti gyűjtemény, fotógyűjtemény
Jókai mégsem nyugodott bele, hogy Boér Hermin legyen Manga. Közvetlenül a főpróba után megbízta Tábori Róbertet, a Pesti Napló munkatársát, hogy keresse fel Jászai Marit és kérje meg, hogy vegye át a szerepet – mindez abból a levélből tudható, amelyet Jászai Mari 1898. november 25-én írt Jókainak.
Patonai Anikó Ágnes
(Színháztörténeti és Zeneműtár)
A Jókai 200 bicentenáriumi konferencián munkatársaink által elhangzott további előadások összefoglalói:
- Szentkereszti Máté: Betekintés Jókai Gazda Kertjébe. A Digitális Bölcsészeti Központ virtuális kertrekonstrukciója
- Baranyai Laura: A Bella-versek. Adalékok Jókai Mór utolsó alkotói korszakához
- Patonai Anikó Ágnes: Nagy Bella, Boér Hermin, Blaha Lujza, Jászai Mari és Manga szerepe Jókai Mór Fekete vér című darabjában. Második rész
- Vesztróczy Zsolt: „Ja hovorím szlovenszki, ale ja szom uherszki” A szlovákkérdés Jókai Mór szabadságharc alatti publicisztikájában
