Lugosi – az egyetlen magyar vámpír

2021. augusztus 16. 06:00 - nemzetikonyvtar

Lugosi Béla halálának 65. évfordulója alkalmából

Ádám, Jézus és... Drakula. A legnagyobb sikert az utóbbi szerep a tengerentúlon hozta el Lugosi Bélának, akit azonban tehetséges zsánerszínészként ugyanez a szerep be is skatulyázott.
De ki volt valójában Lugosi Béla? Blaskó István, a Lugosi Népbank vezérigazgatója és ómoraviczai Vojnits Paula fia a Temesvártól 60 km-re délkeletre, a Temes két partján fekvő Lugoson (Lugoj, ma Románia) született 1882. október 20-án.

01_opti_2.jpgLugosi Béla. Angelo foto – Színháztörténeti és Zeneműtár, KA 4265/6

Színészi pályáját Polgár Béla felső-magyarországi társulatánál kezdte, fiatalkorában operettszínész is volt. 1909-ben játszott Zilahy Gyula debreceni színtársulatánál, 1910-ben Makó Lajosnál Szegeden, majd egy évet töltött el a pesti Magyar Színháznál.
Oskar Fronz Jézus élete, szenvedése és halála című passiójátékát először 1909-ban mutatták be a Budapesti Színházban Feld Zsigmond társulatával és Lubinszky Ödönnel a címszerepben. Ezt az előadást újították fel 1913-ban Lugosi Béla címszereplésével.

03_opti_2.jpg

Képösszeállítás. Lugosi mint Jézus Oskar Fronz Jézus élete, szenvedése és halála című passiójátékában. (Dráma 13 képben. Pater Hildebrand nyomán színpadra alkalmazta Oskar Fronz. Fordította Bálint Lajos. Zenéjét Johann Sebastian Bach és Joseph Haydn motívumainak felhasználásával szerezte José Bartolffy). Goszleth felvételei. Képeslap. Lugosi Béla kézjegyével. 1913. – Színháztörténeti és Zeneműtár, KA 4265/8

1912-től 1918-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Színészi képességeit megmutatta több ma is ismert színdarabban. Ilyen volt például Szigligeti Ede parádés szereposztásban bemutatott Fenn az ernyő, nincsen kas című színdarabja, amelyben Várkövy báró szerepét játszotta.

A háború alatti magyar filmgyártás idején már vezető szerepeket játszott. Szerepelt a Kertész Mihály rendezte Az ezredes (1917) és A 99-es számú bérkocsi (1918) című filmekben, valamint a Déesy Alfréd rendezésében Dorian Gray arcképe alapján készült Az élet királya (1918) című filmben.
Az I. világháborús sérülésének fájdalmaira szedett fájdalomcsillapító tette állítólag egész életére a morfium rabjává.

06_kozak_opti.jpg

Lugosi Béla egy kozák tiszt felszerelésében”. Angelo foto, 1916. Lugosi eredeti kézjegyével – Színháztörténeti és Zeneműtár, KA 4265/10

1919-es komolyabb, máig tisztázatlan szerepvállalását követően először Németországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Kétéves berlini tartózkodása során Richard Eichberg rendezte különböző német filmekben – Der Tanz auf dem Vulkan (1920), a Hypnose (1920), Der letzte Mohikaner (1920), a Die Frau im Delphin, oder 30 Tage auf dem Meeresgrund (1920) – szerepelt, mielőtt 1920 decemberében áttelepült volna Amerikába. Az angol nyelvismeret hiánya magyar színjátszásra szorította. Főszerepeket alakított a Kisasszony férje, a Sárga Liliom, a Kaméliás hölgy, a Boldogság, a Királynőm, meghalok érted című darabokban. Legnagyobb sikerét mégis Az ember tragédiája New York-i bemutatóján aratta 1922-ben Ádám szerepében és a darab rendezőjeként.
Tizenkét évvel korábban a Zilahy Gyula társulata által 1908. november 29-én Debrecenben színre vitt Tragédiában már eljátszotta Ádám szerepét. Az előadás 1909 és 1910 között több magyar városba – Szatmárnémetibe, Nyíregyházára, Máramarosszigetre – is eljutott.
A New York-i magyar társulat előadásában Éva szerepét Pogány Bella, Luciferét Darvas Károly játszotta. A díszleteket Pogány Willy, Pogány Vilmos András (1882–1955) szegedi születésű magyar grafikus, illusztrátor tervezte. A semleges háttérre vetített tökéletes hatást nyújtó díszletek a The International Film Reporter korabeli összeállítása szerint az első ilyen irányú színpadi kísérlet volt Amerikában.

02_tragedia_szinlap_2_opti.jpgAz ember tragédiája színlapja. A New York-i Magyar Társulat előadása a Lexington Theatre-ben, 1922. április 8. – Színháztörténeti és Zeneműtár. Színlapgyűjtemény. Magyarok külföldön

„New York magyarsága hetek óta Lugosi Béla határtalan vakmerőségéről beszél. Az emberek elámultak, amikor nyilvánosságra jutott a hír, hogy magyar színpadon Az ember tragédiája előadására készülnek. Mindazok, akik ismerik a darab lealkudhatatlan követelményeit, a díszletek, a kosztümök hihetetlen sokaságát, a megkívánt tömegeket, amelyeket nem lehet ügyetlen és tapasztalatlan műkedvelők csoportjával helyettesíteni, rosszallólag csóválták a fejüket, mert Lugosi Béla egy teljesen lehetetlen feladatnak vágott neki…”

Amerikai Magyar Népszava, 23. évf., 1922. március 5., 64. sz.; április 9., 99. sz., április 10., 100. sz. ÚjságkivágatSzínháztörténeti és Zeneműtár. Színlapgyűjtemény. (Magyarok külföldön. A bemutató színlapja mellékleteként)

07_civil_opti.jpg

Lugosi Béla, 1912. Angelo foto. Lugosi eredeti kézjegyével – Színháztörténeti és Zeneműtár, KA 4265/4

Lugosit szerződtették New York-i stúdiók is, pl. a Fox a Silent Command, Daughters Who Pay, Rejected Woman és a Midnight Girl című filmekre. Addigra angoltudásának köszönhetően felléphetett Broadway-darabokban is, többek között a Red Poppy (Greenwich Village Theatre), az Arabesque (National Theatre), az Open House (Criterion) és a Devil and the Cheese (Charles Hopkins Theatre) című előadásokban.
Ezek közül Lugosi karrierje szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a New York-i Fulton Theatre Dracula című darabja, melynek címszerepére tizenhét amerikai színész próbajátéka után szemelték ki. A darab kilenc hónapig ment teltházzal, majd nagy sikerrel beutazta Amerikát. Háromhónapos nagysikerű Los Angeles-i vendégszereplés keltette fel a hollywoodi stúdiók figyelmét iránta. Végül az Universal filmesítette meg a darabot

„A Hollywoodban megjelenő The International Film Reporter most ideérkezett legújabb száma előkelő helyen foglalkozik Lugosi Béla volt debreceni színész karrierjével. California fővárosában: Los Angelesben két héttel ezelőtt mutatták be Dracula című színpadi drámát, amelynek főszerepét Lugosi Béla játszotta, és hosszú évek óta páratlanul álló sikert aratott. A prömier után barátai és tisztelői egy nagy bronzkeretű képpel lepték meg a kiváló színészt. A képet a magyar származású Henry Goode [1882–1966] festőművész készítette.”

Lugosi Béla volt debreceni színész amerikai karrierje (A Debreceni Ujság tudósítójától). In. Debreceni Ujság, 1931. július 21., 7. Törzsgyűjtemény

Ezen a ponton érdemes röviden áttekinteni a nyugati Drakula-mítosz magyar hátterét.
A vérszívó, embertársait nyomorgató vámpírról (vurdalákról, vudkodlákról) való hiedelem valóban magyarországi, abban az értelemben, hogy ez a jelenség a Magyar Királyság, a történelmi Magyarország határvidékein jelentkezett, Erdély legszélén, román, illetve a Délvidéken, délszláv területeken.
Drakula mítoszában két hiedelem csúszik egybe: a holtából visszatérő vérszívó ember és egy kegyetlen, valóban létező történelmi személy, Vlad Ţepes – a „karós” Vlad, aki kivégzési eszközéről kapta előnevét – köré szőtt hiedelem. S mivel ő, illetve apja valóban a Luxemburgi Zsigmond magyar király által alapított sárkányrend lovagja volt, a sárkány szó, dragul, dracul (dragon) így vált jelzőjévé, majd lassacskán tulajdonnévvé. De hogyan lett ebből híres angol regényfigura: Drakula gróf? Úgy tudjuk, a híres Kelet-kutató, Vámbéry Ármin egy alkalommal Londonban tartott előadást, melynek során délszláv népszokásokról, így a vámpírokról s Vladról, vagyis III. Vlad Ţepesről, Havasalföld vajdájáról is szó esett. Egy tehetséges író is a hallgatóság között volt, aki nem volt más, mind Bram Stoker, Drakula gróf megálmodója. (Drakula gróf rémtettei. Dracula, London, 1897.) Innentől kezdve nyugaton örökre összekapcsolták Erdélyt, azaz az angolul is jól csengő Transylvaniát, – aminek a „trans” előtag történelmi ismeretek híján kellemes mellékzöngét is kölcsönöz – Drakulával, és a vámpírizmussal.

A film sikerét követően Lugosi Hollywoodban telepedett le és az Universal Stúdióval kötött szerződést. Számos angolul beszélő filmben játszott, a Metro Thirteenth Chair (1929), a Fox Stúdió Such Men Are Dangerous (1930), Renegades (1930), Wild Company (1930), Women of all Nations (1931), The Black Camel (1931), a Warner Brothers 50 Million Frenchmen (1931) és a First National Stúdió Broadminded vagy Molnár Ferenc Rabok (1907) című regénye alapján készült Prisoners című filmjében.

A Debreceni Ujság tudósítója fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Lugosi a siker csúcsán sem tagadta meg magyarságát, sőt lehetőségei szerint igyekezett honfitársait támogatni.

[…] a magyar társadalmi életben is élénk részt vesz. Minden magyar mozgalmat lelkesen támogat, és anyagi áldozatokkal segíti azt a sportakciót, amelynek célja a magyarországi atléták nagy számban való kihozatala az 1932-es Olympiádra.

(F. N.) Lugosi Béla volt debreceni színész amerikai karrierje (A Debreceni Ujság tudósítójától). In. Debreceni Ujság, 1931. július 21., 7. – Törzsgyűjtemény

1956. augusztus 16-án hunyt el Los Angelesben. Emlékét egy titokzatos szobor is megörökíti Budapesten.

20210711_181634_opti.jpg

 Hartmut Zech:  Lugosi Béla szobra Budapesten a Vajdahunyad váránál. Fotó: A szerző

Irodalom:


A vámpírhitről többek között:

Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr416648334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása