A Történeti Fénykép és Videótár feladatának tekinti a könyvtár fotókönyveinek rendszerezését, feldolgozását, gyarapítását, illetve bemutatását. 2021-ben Puklus Péter fotóművész három fotókönyvét és öt eredeti nagyítását sikerült ehhez a speciális fotókönyvgyűjtési projekthez kapcsolni.
De mit is nevezünk fotókönyvnek?
A fotókönyv ma közhasználatban lévő jelentése kicsit zavarba ejtő lehet, ha művészeti alkotásokkal kapcsolatban akarunk beszélni e médiumról, ugyanis a „csináld magad” (DIY – Do It Yourself) kategóriába tartozó, otthon online megszerkeszthető, majd nyomdákban megrendelhető fényképalbumokat is fotókönyvnek hívjuk.
„A fotókönyv egy összeállított könyv, amely a saját, valódi fényképeiből áll. Könnyen készíthet saját fotókönyvet online tervező segítségével.”
Mi az a fotókönyv? Forrás: ALBUMO.hu
Fotográfiával foglalkozó tanulmányok, kézikönyvek, vagy akár múzeumok is teljesen változó keretet szabnak e kifejezésnek. A TATE Britain honlapján található művészeti terminusok között ez szerepel:
„A „photobook” egy olyan, fotográfus által készített fényképeket tartalmazó könyv, mely egy téma vagy történet köré épül fel; a fényképészek munkáinak széles közönséghez való eljuttatásának egyszerű és relatíve olcsó formája.”
Art Term Photobook. Ford.: Purkarthofer Benedek. Forrás: A TATE Britain honlapja
Egy másik prominens, a művészeti fotókönyv népszerűségét is jelentősen meghatározó kiadvány szerint:
„könyv szövegekkel vagy szövegek nélkül – ahol a munka elsődleges üzenetét a fotográfiák hordozzák…”
Martin Parr, Gerry Badger: The Photobook: A History Volume. Részlet, Phaidon Press, 2004.
Továbbá megfigyelhető a művészi fotókönyvek készítésének tendenciájában a kézzel készített egyedi és egyszeri művek, akár mint kiállítási alkotások elterjedése, illetve jellemzőek a kis példányszámban, nem kereskedelmi forgalomban megjelentetett művek is. A fenti esetekben a fotókönyvek önálló műalkotásként is értelmezhetők.
Jól érzékelhető, hogy a fotókönyv egy meglehetősen széles skálán definiálható kifejezés, amelynek egy spektruma vonatkoztatható csak a képzőművészeti fotókönyvhasználatra. Sok művész, köztük Puklus Péter is az angol megnevezést, photobook, illetve az artist book kifejezéseket részesíti előnyben.
Puklusnál a fotóké a főszerep, szöveg elvétve, inkább címek, fejezetcímek, illetve a könyveket bemutató előszószerű szövegek kapnak helyet, de érdekes módon nem a könyvek elején, hanem a közepén. Az Egy harcos epikus szerelmi története monumentális képeposz pedig a manga olvasási szabályait, a jobbról balra elvét követi. A képsorrend alapján működő történetfeltárás mellett a spontán, véletlenszerűen felütött képoldalak asszociációs játékra invitálnak. Puklus Péter e fotókönyve olyan műalkotás, melyben a képoldalak, a fotográfiák is önálló esztétikai entitásként részei az egésznek.
Puklus Péter (1980) jelenleg Magyarországon, Budapesten él és dolgozik. Fotózást tanult a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) és újmédia dizájnt a párizsi École National Supérieur de Création Industriel (ENSCI) intézetben. Doktori disszertációját a MOME-n védte meg 2021-ben. Csoportos és egyéni kiállításai nemzetközi színtéren is jelen vannak – 2016-ban felkérést kapott az UnSeen Foto and Fair fesztivál teljes kampányarculatának kialakítására, 2017-ben elnyerte az Images Vevey fődíját, 2019-ben az Eszterházy Award nyertese lett. A fotográfiák mellett Puklus már az első fotókönyv elkészítésével párhuzamosan kísérletezett azzal, hogy hogyan léphet ki a két dimenzióból. Modellek, talált tárgyak konstruálásával, installációk, szobrok készítésével foglalkozott, melyek általában fotóinak adtak témát, de egy időben műalkotásokká is önállósultak, sőt projektje során az a lehetőség is felmerült, hogy talán a képek nem is kellenek a szobrokhoz.
„Ezért is szoktam hangsúlyozni, hogy nem fotográfusnak tartom magam, hanem egy olyan képzőművésznek, akinek az egyik fontos eszköze a fotográfia, de nem az egyetlen.”
Farkas Renáta: Amint azt mondod: „fotográfus vagyok”, máris szigorú és erős falakat emeltél magad köré – Interjú Puklus Péterrel. Részlet. Forrás: Designissimo, 2022. 01. 06.
A legutóbbi években újabb médiumokkal és technikákkal kezdett foglalkozni, a „You Told I had Beautiful Hands / Azt mondtad gyönyörű kezeim vannak” című sorozatában a közelmúlt önreflexiói jelennek meg expresszíven megfestett nagyméretű vásznain. Puklus munkáit Berlinben a Robert Morat Galéria, Düsseldorfban a Conrads Galéria, Budapesten pedig a Glassyard Galéria képviseli.
A Másfél méter (2012), a Kézikönyv a csillagokhoz (2011) és Egy harcos epikus szerelmi története (2016). Forrás: Puklus Péter honlapja
A megvásárolt művek közül a Kézikönyv a csillagokhoz (Handbook to the Stars, Stokovec, Space for Culture, 2011.) került forgalomba először, melyben a képoldalak egy gondolattérkép, vagy inkább a címhez igazodva egy csillagtérkép logikája szerint vannak egymáshoz illesztve. Észlelés és asszociáció folyamatábrája, melyben a kép a képhez kapcsolódik, a gondolat a gondolathoz. Puklus Péter kísérletet tesz arra, hogy megmutassa, hogyan működik az emberi elme, és ez fotókon keresztül miként mutatható be.
„Az elképzelésem ugyanis az, hogy az emberi agy ugráló struktúrában működik. Ha rád nézek, akkor emlékeztetsz valakire, akiről eszembe jut egy tárgy, amelyről pedig egy szín. Ennek megfelelően a fotóanyag is ugrál, nem egy témát ölel fel, nem csak tájképek vagy csak portrék láthatók benne, hiszen több stílus és műfaj keveredik, mégis minden egymás mellett lévő kép között fellelhető kapcsolat, még akkor is, ha ránézésre nem egy műfajúak.”
Takács Erzsébet: Egy harcos epikus szerelmi története. Interjú Puklus Péterrel. Részlet. Forrás: Kultúra.hu, 2016.02.28.
Kézikönyv a csillagokhoz. Részletek (2011) – Történeti Fénykép- és Videótár
E fotókönyv egymás mögé rendezett képsorát Puklus kibontotta a térbe egy kiállítható könyvinstalláció formájában. A falra rögzített kinyitott és egymáshoz illesztett könyvlapok egy infografikus könyvtérkép struktúrájába rendeződnek, így a lineáris olvasattal párhuzamosan, a szimultán történetértelmezésre is lehetőség nyílik. Az installáció 2013. szeptember 13-tól november 4-ig az amszterdami FOAM 3H kiállítóterében volt látható, majd többek közt a budapesti Ludwig Múzeumban az ugyancsak 2013-ban megrendezett Leopold Bloom Képzőművészeti Díj kiállításán. (Később, 2017-ben az NKA támogatásával a múzeum gyűjteményébe került az alkotás.) A kézikönyv Puklus saját univerzumának lenyomata, betekintést nyújt saját fotográfiáinak viszonyrendszerébe, egy olyan univerzumba ahol a műveket saját gravitációs erejük kötik össze. Ahogy Claudia Küssel fogalmaz a kézikönyv bevezetőjében:
„A képek egymás mellett és együtt is működnek, nincs sorrendjük vagy kronológiájuk, hanem külön-külön léteznek, még akkor is, ha összekapcsolódnak és saját mintáikat követik…. töredezettnek tűnhetnek, néha kicsiknek, néha nagyoknak, pontosan úgy, ahogyan Puklus képuniverzumában léteznek.”
Péter Puklus: Handbook to the Stars 2009–2012. Forrás: Puklus Péter honlapja
Puklus Péter: Kézikönyv a csillagokhoz. Részletek (2011) – Történeti Fénykép- és Videótár
Ha időrendben tekintünk a kiadásokra, a Másfél méter (One and a half meter, Heidelberg, Kehrer Verlag, 2012.) Puklus Péter második fotókönyv alkotása. Azonban ez a művész diplomamunkájából továbbgondolt koncepció mégis korábbi, mint a Kézikönyv a csillagokhoz.
„A Másfél méter a legkorábbi olyan projekt, ami le lett zárva és könyv is lett belőle. Az eredeti címe más volt: Intimitás – cím nélkül, ez volt a diplomamunkám 2005-ben.”
Fehér Vera: „Az univerzumomnak én vagyok a Napja” – interjú Puklus Péterrel. Részlet. Forrás: PUNKT, 2020. 10. 30.
Párizsi tanulmányai nagy lendületet adtak a projektnek, olyannyira, hogy a végső verzióban csak néhány kép maradt az eredeti diplomamunkából. A könyv borítófotója több díjat is nyert, köztük 2009-ben a Renaissance Photography-díjat, 2016. február 4-től május 7-ig Berlinben a Robert Morat Galerie-ben állították ki a képeket.
A fotókönyvet így mutatja be a művész honlapján:
„A környezetemben létező emberek portréit gyűjtöm. Dokumentálom és ábrázolom azokat, akik így vagy úgy közel állnak hozzám (emlékeket gyűjtök). Valahogy majd mindegyikőjükről megőrzök valamit. Függetlenül attól, hogy rokonok vagy barátok, a lényeg, hogy a fotó a velük való kapcsolatomat, a képen szereplő emberek közötti kapcsolatot vagy a személyes titkot szimbolizálja, amit a szem felfedhet. Azokat a pillanatokat tartom meg, amelynek a varázsa a bizalomban rejlik; intimitás és a fotózás, más szóval a szerelem, a barátság és az identitás története.”
Péter Puklus: One and a half meter. Forrás: Puklus Péter honlapja
A mindennapok esztétikája, dolgok és személyek, akik részei az esetlegességükben is örök szépséget hordozó csendéleteknek. Dokumentarista pásztázó attitűd, ismerős hétköznapi terek, amelyben akármi és mindenki helyet kaphat. A másfél méterrel Puklus Péter a személyes intim környezetét definiálja, utalva Edward T. Hall kultúrantropológus térközszabályozás kutatására, amely a távolságtípusok interakciós jelentését vizsgálta. Az elmélet szerint másfél méteres távolságon belül az intim és bizalmas kategóriák, azon kívül pedig a távolabbi semleges, illetve a normális társasági interakciók kapnak teret. A személyek közti távolság tehát egymáshoz való viszonyukról is szól. (Vö.: Horváth Béla: Térközszabályozás. In: Uő: A kommunikáció elméletéről, Pécs, PTE BTK, 2011.)
A barátok, szerelmek portréi mellett a tárgyak, hétköznapi dolgok is betekinteni engednek Puklus Péter személyes terébe, de egyben határt is szabnak annak. Másfél méter. Eddig és ne tovább.
Péter Puklus: One and a half meter. Részletek. – Történeti Fénykép- és Videótár
A harmadik megvásárolt fotókönyv az „Egy harcos epikus szerelmi története” (The Epic Love Story of a Warrior, Párizs, SPBH Editions, 2016.) címet viseli. A kötet négy fejezetből (The Beginning of Hope, Unsafe to Dance, Bigger. Faster. Higher., Life is Techno) áll, 2016 végén debütált a Capa Központ Project Roomjában egy válogatott kiállítás keretében.
A közel 500 oldalas monumentális elbeszélő fotósorozat lineáris rendezettségéből adódóan történetet ír le, de hogy pontosan milyet, abban szabad kezet kap az olvasó – kiindulópontja egy fiktív, kelet-közép-európai család 20. századi története. Puklus Péter családi történeteket gyúr egy olvasattá, melyben a művész által komponált saját elbeszélés lehetséges valósággá válik. Hős karakterek, pózok keverednek hétköznapi, absztrakt és szimbolikus beállításokkal. Puklus szerint minden történet levezethető alapvető emberi élethelyzetekre, úgy mint születés, szerelem és halál. Ez a szimbolikus jelentésburok biztosítja a könyv keretét, melyben a történetfragmentumok ide-oda rendezhetők.
Füri Katalin (Történeti Fénykép- és Videótár)
