Tessedik Sámuel (1742–1820) emlékére. Első rész

2022. április 20. 06:00 - nemzetikonyvtar

280 éve született Tessedik Sámuel

A 18. századi magyarországi hungarus eszményi megtestesítője, az evangélikus pap, kiváló pedagógus és gazdasági szakember Tessedik (Theschedik) Sámuel a Pest megyei Albertiben született 1742. április 20-án német anyanyelvű, de szlovákul is tudó apa és a pozsonyi származású német Lang Erzsébet gyermekeként. Id. Tessedik Sámuel (1710–1749) ősei Cseh-Morvaországból származó iparosok voltak, ő maga 1744-től a békéscsabai evangélikus gyülekezet lelkésze lett, ahol korai haláláig, 1749-ig tevékenykedett.

tessdedik_1_opti.jpg

Tessedik Sámuel egyetlen hiteles portréja a 19. századból – Tessedik Sámuel Múzeum, Szarvas

Tessedik Sámuel a pozsonyi evangélikus gimnázium elvégzése után a magyar nyelv elsajátítása céljából két évig a debreceni református kollégiumban tanult tovább, ahol neves tanárai az egyháztörténetet oktató Sinai Miklós és a neves természettudós, Hatvani István voltak. 21 éves korától végiglátogatta a németországi evangélikus egyetemeket. Erlangenben, Halléban, Jénában a teológia mellett tovább bővítette orvosi és természettudományos ismereteit, tanulmányozta az ottani mezőgazdasági újításokat és a közoktatás fejlett intézményeit; pedagógiai és vallási nézeteit a németországi filantropisták befolyásolták döntően.
Hazájába visszatérve 1767-ben meghívták segédlelkésznek az akkor még csak 5000 lelket számláló Békés megyei Szarvasra, s rövidesen vezető lelkésze lett a zömmel szlovák anyanyelvű gyülekezetnek, amelynek élén 53 éven keresztül, 1820. december 27-én bekövetkezett haláláig állt.
Tessedik külföldi tanulmányútjáról hazatérve már határozott elképzeléseket alakított ki a népiskolai, illetve a gyakorlati gazdasági oktatásról. Terveihez hozzásegítette az 1777-ben kiadott Mária Terézia-féle Ratio educationis ösztönző hatása is; a közoktatás első magyarországi állami reformja ugyanis fontos szerepet szánt a természettudományos és mezőgazdasági jellegű ismeretek gyakorlati terjesztésének.
Szarvasi lelkészi és tanítói működését megkezdve először a falusi gyermekek igényéhez mért olvasókönyvet szerkesztett, amely a szerző és a szarvasi egyház költségein jelent meg. Az 1817–1819 között fogalmazott önéletírásában így ír iskolaalapításának előzményeiről:

„A rám bízott tizennégy iskolának első meglátogatása alkalmával azonnal észrevettem a borzasztó slendrianizmus pusztításait, … azért elhatároztam magamban, hogy az én eszményem szerinti minta iskolát fogok felállítani… A szarvasi uraságtól kértem hat hold szikesföldet. 1780-ban május 8-án kedvező választ nyerve, építettem egy iskolát, alapítottam kertet, könyvtárat, szereztem kellő eszközöket és gépeket a magam költségén, s négy esztendőn keresztül magam tanítottam ingyen a szarvasi mindkét nembeli nagyobb ifjúságot, hogy belőlük hely és idő körülményeihez képest értelmes embereket, jó keresztyéneket, munkás polgárokat, ügyes gazdákat és gazdasszonyokat képezzek.”

Tessedik Sámuel önéletírása. Ford. Zsilinszky Mihály, sajtó alá rend., bev.: Nádor Jenő, Szarvas, [Müller Ny.], 1942, 36. – Törzsgyűjtemény

Gazdasággal és mezőgazdasággal kapcsolatos reformelképzelései valóra váltása érdekében Tessedik Sámuel 1780 májusában Szarvason megalapította a nagy hírű gyakorlati gazdasági intézetet, német nevén Praktisch-Oekonomisches Industrial-Institut vagy Industrial-Schule, magyar nevén Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Intézet vagy Iskola, más fordításban Gyakorlati Gazdasági (Gazdászati) Ipariskola, amely a maga nemében első volt Európában. Ez az intézmény általános képzést is adott, de alapvetően korszerű mezőgazdasági és ipari ismereteket nyújtó szakiskola volt. A gyakorlati gazdasági iskolának, amint ő maga megfogalmazta, alapvető célja volt a lehanyatlott szorgalom, a mezei és a közgazdaság fellendítése a szemléletes, gyakorlati oktatás segítségével.

tessedik_2_opti.jpg

Az 1791-ben épült barokk épület homlokzata, amely Tessedik Gyakorlati Gazdasági iskolájának helyt adott. In: Tessedik Sámuel önéletírása. Ford. Zsilinszky Mihály, sajtó alá rend., bev.: Nádor Jenő, Szarvas, [Müller Ny.], 1942, 40. – Törzsgyűjtemény

Az iskola három fő részből állt: az elemi vagy népiskolai tagozaton az általános alapismereteket, a következőn mezőgazdasági, végül a harmadikon szakipari ismereteket oktattak. A tankönyvek jelentős részét maga Tessedik írta, az első négy évben a lelkész és felesége tanítottak. Az iskolát könyvtár, laboratórium és szemléltető gyűjteménytár, mindenekelőtt azonban gyakorlati mintagazdaság egészítette ki. Úttörő jelentősége éppen abban állt, hogy az addigi korabeli szokástól eltérően az elméleti tantárgyak mellett döntően a szemléltető oktatásra helyezte a hangsúlyt: a tanulókat a konyhavetemények termelésében, a mesterséges rétművelésben, az istállógazdaságban, a gyümölcskertészetben, lóheretermelésben, méhészetben, selyemtermelésben, szövés-fonásban képezte ki. A munkára és munkával való nevelés a korszak európai filantróp irányzatának és a svájci pedagógus Johann Heinrich Pestalozzinak (1746–1827) egyik fő elve volt, akit Tessedik nagyra tartott. A szarvasi iskola nem csupán a tanulni vágyó parasztfiatalokat segítette hozzá a szükséges ismeretekhez, de a leendő néptanítók és gazdatisztek képzését is végezte.
Tessedik szarvasi állomáshelyén közvetlen tapasztalatokat szerzett a magyarországi parasztság életkörülményeinek nyomorúságáról, a gazdálkodás módjának elmaradottságáról. Oktatási és mezőgazdasági reformokat sürgetett – egyetértve II. József intézkedéseivel –, és fontosnak tartotta az okok feltárását és konkrét jobbítási javaslatok megfogalmazását. Ennek érdekében adta ki német nyelven írott főművét 1784-ben Pesten saját költségén: »Der Landmann in Ungarn, was er ist und was er seyn könnte, nebst dem Plane von einem regulirten Dorfe«.

tessedik_3_opti.jpg

Tessedik művének címlapja. Samuel Theschedik: »Der Landmann in Ungarn, was er ist und was er seyn könnte, nebst dem Plane von einem regulirten Dorfe«, [Pest], Verf., 1784. – Törzsgyűjtemény

Pontokba foglalva írja meg a rossz életfeltételek okait és a paraszti gazdálkodás hibáit számos gyakorlati javaslatot téve a viszonyok megjavítására (pl. terményváltórendszer, takarmánynövény-termelés, talajjavítás). A bajok forrásai: a királyi rendeletek meg nem értése, a felvilágosító népnevelés és a gyakorlati gazdasági iskolák hiánya, a természettudományokban való járatlanság, továbbá a falvak kedvezőtlen fekvése, a mezőgazdasági ipar hiánya, a népi előítéletek és a külföldi gyárak bénító befolyása. A falusi népiskolákban tapasztalt embertelen körülmények és alacsony szellemi színvonal szintén orvosolandó. A parasztságot mind vallásosságában, mind a gazdasági ismeretek és a gyakorlati mezőgazdasági munka terén tanítani, felvilágosítani, nemesíteni kell. Műve második felében Tessedik ismerteti a falusi gazdálkodás célszerű szabályozásának módját és az általa kidolgozott tervet, ahogyan a rendezett, jól működő korabeli falvakat építeni kellene. Függelékében mellékeli a rendezett falu (regulirtes Dorf) alaprajzát.
Műve megjelenése után Tessedik Sámuel levélben kereste meg az 1783 augusztusában Horvát-, Szlavón- és Dalmátország báni helytartójává kinevezett gróf Széchényi Ferencet, a nemzeti könyvtár későbbi megalapítóját, aki ekkor már elismerten a hazai irodalom és művelődés kiemelkedő pártfogójának számított. A gróf magas hivatali rangjára, patrióta érzületére és felvilágosult elveire hivatkozva, erkölcsi és anyagi támogatás reményében küldi meg neki munkáját.

tessedik_4_opti.jpg

Gróf Széchényi Ferenc, Czetter Sámuel rézmetszete. In: Vályi András: Magyar országnak leírása. 3. köt. Buda, Univ. Ny., 1799. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Tessedik elvei nyilvánvalóan rokonszenvesek voltak Széchényinek, új hivatalában és saját birtokain őt is foglalkoztatták hasonló jobbító elképzelések. Válaszában azt írja, ha új falut telepítenek, azt Tessedik munkájának elveit figyelembe véve fogják kialakítani, azon kívül a könyvet magyarra fogja fordíttatni. Ígéretét a gróf megtartotta, s egy korábbi pártfogoltját, Kónyi Jánost (1740 k.–1792), A mindenkor nevető Democritus című anekdotagyűjtemény szerzőjét bízta meg Tessedik könyvének lefordításával, amely A paraszt ember Magyar országban címmel jelent meg Széchényi Ferenc költségén.

tessedik_5_opti.jpg

Tessedik Sámuel: A paraszt ember Magyar országban. Mitsoda és mi lehetne egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatjával egyetemben, ford. Kónyi János, Pécsett, Engel Ny., 1786. Címlap Törzsgyűjtemény

Az egylapos rézmetszetet a könyv végéről (Rajzolatja egy rendbe vett falunak) a szabályozott, ideális falu alaprajzával Széchényi 1000 példányban rendelte meg Junker bécsi rézmetszőnél.

tessedik_6_opti.jpg

Embléma Junker metszetéről „Rajzolatja egy jó rendbe vett falunak.” In: Tessedik Sámuel: A paraszt ember Magyar országban Mitsoda és mi lehetne egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatjával egyetemben, ford. Kónyi János, Pécsett, Engel Ny., 1786. Melléklet – Törzsgyűjtemény

Felhasznált irodalom:

Deák Eszter (Régi Nyomtatványok Tára)

Az összeállítás második része itt olvasható.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1717802857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása