Június első péntekjén tudományos konferenciának adott otthont a nemzeti könyvtár. A tanácskozásról kétrészes blogbejegyzésben számolunk be. Az I. rész itt olvasható.
Délután további két-két párhuzamos szekcióban folytatódott a munka. A díszteremben a Centrum és periféria szekció Szénási Zoltán, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa elnökletével, Fabó Edit előadásával kezdett. A Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa Mátyás dicsősége a főváros fénye. A királyi életmű a Vasárnapi Ujság hasábjain címmel emlékezettörténeti témával gazdagította a konferenciát, hiszen egy 1885-ös, Mátyás királyhoz kötődő évforduló (Bécs 1485. évi elfoglalásának 400. évfordulója) sajtómegjelenítését vizsgálta a Vasárnapi Ujságban. A rövid szekció másik előadását Fleisz János, a Sapientia Varadiensis Alapítvány habilitált egyetemi magántanára tartotta Az erdélyi, partiumi és bánsági magyar sajtó helyzete a 19. század utolsó évtizedében (1890–1900) címmel. A mai szélesebb értelemben vett Erdély területén kialakult és folyamatosan változó sajtót tekintette át a 19. század utolsó évtizedére vonatkozóan, több szempontból vizsgálva a korabeli erdélyi, partiumi és bánsági magyar lapkiadást. A tanácsteremben eközben Balázs Eszter, a Kodolányi János Egyetem docense vezetésével a Közösségek és közönségek című szekció kezdte meg a tanácskozást. Klestenitz Tibor, a nemzeti könyvtár és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság megalakulása és a vallásos népsajtó kérdése című előadásában többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy az 1888-ban létrejött társaság megalapítása körüli vitákban milyen összefüggésekben jelent meg a vallásos népirodalom és népsajtó kérdése. A szekció második előadását Dede Franciska tudományos munkatárs (OSZK) tartotta Közönség-kapcsolatok. A Hét és az Uj Idők „interaktív” kezdeményezései (1890–1914) címmel. Az előadás a két irodalmi folyóirat századfordulós évtizedeit tekintette át a közönséghez fűződő kapcsolatukat és a kapcsolatépítés különböző lehetőségeit (pályázatok, körkérdések, szerkesztői üzenetek) középpontba állítva.
A nap végén került sor a doktori hallgatók bemutatkozására. A fiatal kutatók szintén két párhuzamos szekció keretében adtak számot kutatási eredményeikről. A díszteremben a sajtó és háború összefüggéseit vizsgáló szekció ülésezett az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Vörös Boldizsár elnökletével. Itt az első előadás Krizsán Bálint szegedi doktori hallgatóé volt, aki A Figyelmező és a magyar konzervatívok viszonya a szabadságharc leverése után című expozéjában az 1848 júliusában meginduló és kisebb-nagyobb megszakításokkal 1850 januárjáig megjelenő lap egyes lapszámain, valamint a konzervatívok álláspontjain keresztül mutatta be, hogy milyen hasonlóságok, illetve különbségek figyelhetők meg a lap és az egyes konzervatív állásfoglalások között. Bordás Bertalan pécsi doktorandusz „Humanitárius szédelgés” és „turkophil tüntetések”. A brit és a magyar sajtó és közvélemény párhuzamai az 1875–1878-as nagy keleti válság idején című előadásában a brit politikai sajtó narratívájának magyar politikai életre gyakorolt hatását elemezte az 1870-es évek második felében. Őt követte Molnár Dávid, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem doktoranduszának előadása Egyházellenesség egy katolikus fellegvárban: az Egri Munkás antiklerikális cikkei (1910–1911) címmel, amely az Egerben az első világháború kitörése előtti években a helyi szocialisták és a klérus között kialakult éles ellentétről és a helyi szociáldemokrata munkásmozgalomnak az 1910-ben indult Egri Munkás című lapban tükröződő egyházellenes kritikájáról szólt. A szekció utolsó előadásaként Bóka Melinda, az ELTE doktori hallgatója (Ön)mozgósítás az első világháborús Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi-paprika hirdetésekben címmel beszélt az élclap reklámjaiban tükröződő propagandáról.
A tanácsteremben párhuzamosan zajló előadásokat a Sajtó a századfordulón című szekció foglalta magában, , Sipos Balázs, az ELTE habilitált egyetemi docense vezetésével. Elsőként az ELTE doktori hallgatója, Matolcsi Réka tartott előadást A Független Magyarország sajtóperei a századfordulón címmel, amelyben egy ellenzéki lap példáján keresztül azt vizsgálta, hogy milyen cikkek, milyen tényezők vezet(het)tek a büntetőjogi eljárás megindításához. Rudisch Ferencnek, a Debreceni Egyetem doktori hallgatójának Újságírók az újságíróképzésről a 19–20. század fordulóján című előadása az újságírás professzionalizációs folyamatát, az újságírásról (mint hivatásról) való gondolkodás századfordulós mintázatait elemezte. A szekció utolsó előadásaként Kalocsai-K. Linda A női testkultúra-változás és a modern orvosi szemlélet kontextusa a Tolnai Világlapjában című expozéja hangzott el. A hallgatóság nemcsak azt tudhatta meg, hogy a lapban milyen betegségekre vonatkozó kérdésekkel fordultak a rovatvezető orvoshoz, hanem azt is, milyen egyéb, az egészséghez kapcsolódó témákról értesülhetett a hasábokon a korabeli olvasóközönség.
Zárszó: Sipos Balázs, az MTA Sajtótörténeti Munkabizottsága elnöke és Klestenitz Tibor, MTA–OSZK-kutatócsoport ELKH (balra). Fotó: Visky Ákos László (OSZK)
Dede Franciska (Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)
