Szent Bertalan napja

2022. augusztus 24. 06:00 - nemzetikonyvtar

szent_bertalan_legenda_aurea_opti.jpgSzent Bertalan. Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából

„A Szűz első dekádja az apostoli tizenkettő közül Bertalannak jutott (aug. 24.). Az Újszövetség alig mond róla valamit, azt a keveset is homály borítja. Még a nevében sem lehetünk biztosak. Az apostolnévsorok e néven említik Fülöp oldalán, de János evangéliumában Fülöp mellett Nathanaél szerepel. A hivatalos Szentírás-magyarázat szerint Nathanaél az apostol személyneve volt, a Bertalan pedig, arámi-görög keveréknyelven Bar Tholomaiosz, azt jelentette, hogy „Ptolemaiosz fia”. (…) Apokrif iratok és az Arany Legenda tudósítása szerint Bertalan előbb Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. A legenda elbeszéli, hogyan győzedelmeskedett a maga gyógyító tudományával egy pogány bálvány felett. (A bálvány történetesen a Berytus névre hallgatott – az ókori Berytus, ma Beirut nevű város után –, s a név emlékeztet Bertalanéra, talán célzásképpen pogány múltjára.) Az apostolt általában ördögűzőként tartják számon. Örményországban halt mártírhalált. Asztragész király (görög „Csupacsillag”) előbb megvesszőztette, aztán megnyúzatta, majd keresztre feszíttette, végül lefejeztette. Ismertetőjele a szőlőmetsző késre emlékeztető nyúzókés.”

Jankovics Marcell: A bőrtelen. In: Uő: In: Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. Részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár

„Bertalan az Úr tizenkét apostolának egyike, de nagyon keveset tudunk róla. Már a neve körül is nehézségek vannak, mert a négy apostolnévsorban (Mk 3,18; Mt 10,3; Lk 6,14; ApCsel 1,13) Fülöp mellett szerepel mint Bertalan; ugyanakkor Szent János evangéliumában ugyancsak Fülöppel együtt jelenik meg, de Natánael néven (Jn 1,45–50). Valószínűnek látszik, hogy a Bertalan – ami a Bartholomeus vagy Bartalmaj, azaz Talmai fia magyarosított formája – a családi, a Natánael pedig a személyneve. Az ilyen kettős elnevezések akkoriban gyakoriak voltak (lásd Simon, Jónás fia).
Apokrif iratok tudósítása szerint Bertalan először Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. Itt lett Krisztus vértanúja, mégpedig úgy, hogy megnyúzták, majd lefejezték. A Sixtusi kápolnában Michelangelo úgy ábrázolja az Utolsó ítélet c. képen, hogy egyik kezében kést, a másikban a tulajdon bőrét tartja. Azt is mondják, hogy Michelangelo erre a bőrre az önarcképét festette rá.” 

Szent Bertalan apostol. Részlet. In: A szentek élete, szerk.: Joseph Weisbender; magyar változat: Diós István, Budapest, Szent István Társulat, 1993, 4. bőv., átd. kiadás – Magyar Katolikus Egyház

Dr. Beth Harris és Dr. Steven Zucker Michelangelo a Sixtus-kápolna (Vatikánváros, Róma) oltárfalán látható Utolsó ítélet című freskójáról, 1536–1541. In. YouTube

„Bertalan apostol ereklyéi a 6. században kerültek Lipari szigetére. 938-ban III. Ottó császár Beneventóból Rómába vitette az ereklyéket, ahol a Tiberis szigetén templomot épített az apostol tiszteletére. E szigeten a pogány Rómában a gyógyítás istenségének, Asclepiusnak volt a szentélye. A keresztény Rómában pedig Bertalan lett a gyógyítások égi pártfogója. Az apostol koponyáját 1238 óta a frankfurti dómban őrzik.
A középkori naptárakban a 9. század óta június 24-én vagy augusztus 25-én említik az ünnepét. 1568-ban vették fel a római naptárba, augusztus 24-re.”

 Szent Bertalan apostol. Részlet. In: A szentek élete, Joseph Weisbender (szerk.); magyar változat: Diós István (szerk.), Budapest, Szent István Társulat, 1993, 4. bőv., átd. kiadás – Magyar Katolikus Egyház

frankfurt_szent_bertalan_templom_opti.jpgFrankfurt látképe a Szent Bertalan-templommal. In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története, Budapest, Athenaeum, 1895–1898. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„A Bertalan (Bartholomaeus) név jelentése: »a vizeket fenn tartónak fia« vagy »a magát fenn tartónak fia«, ugyanis a bar, azaz »fiú« és a tholos, azaz »csúcs« és a moys, azaz »víz« szavakból ered. Innen a Bertalan annyi, mint »a vizet fenn tartónak«, azaz »Istennek fia«, azé, aki a tanítók értelmét fölemeli, hogy a tanítások vizeit hullassák alá. Szír, nem pedig héber név. Először is háromféle »fenn tartást« kell megjegyeznünk. Fenn tartatott, azaz fölemeltetett a világ szeretete fölé; fenn tartatott, azaz a mennyei szeretet magához vonzotta; fenn tartatott, azaz mindenestül Isten kegyelmére és segítségére támaszkodott, hogy ne saját érdemeitől, hanem Isten segedelmétől függjön egész élete. Másodszor meg kell jegyeznünk bölcsességének mélységét. Bölcsességének mélységéről mondja Dionysius a Misztikus teológiában: »Szent Bertalan azt mondja, hogy a teológia nagy dolog, de ugyanakkor semmiség is; és az evangélium széles és nagy, ugyanakkor szűkre szabott is.« Dionysius értelmezése szerint Bertalan azt akarja ezzel megmutatni, hogy az egyik meggondolással mindent állítani lehet Istenről, ugyanezt egy másik meggondolással még teljesebben tagadni is lehet.”

Jacobus de Voragine: Szent Bertalan [augusztus 24.]. In: Uő: Legenda aurea, [Budapest], Helikon (Harmonia mundi könyvek), 1990. Részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár

szent_bertalan_kapolna_pecs_opti.jpgA pécsi Szent Bertalan-kápolna. A kép forrása: Miserend.hu

„Bertalan apostol, az igaz izraelita, akit az Úr a fügefa alatt látott (János 1,47). A hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált (Marsyas christianus). Ez a mozzanat magyarázza, hogy a régi céhvilágban a szegedi szűcsök védőszentjüknek választották. Ő volt a patrónusa a bőrrel dolgozó jászberényi csizmadiacéhnek is. Bertalan vértanúságára utal az a jellemző pécsi monda is, amely a városhoz tartozó gyükési szőlők között emelkedő barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt buzgólkodó remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a helyén maradt, és a kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el. A törökök követelték rajta a kincseket. Ő azonban a rettenetes kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak. Lekísérték a hegyről és egy présház mellett elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának. Világos, hogy a monda képződését az apostol kápolnabeli képe ihlette és adott neki sajátos pécsi színezetet.”

Bálint Sándor: Augusztus 24. Részlet. In. Uő: Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (július 1. – november 30.), Budapest, Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár

szent_bertalan_templom_gyongyos_opti.jpgA gyöngyösi szentélykörüljárós csarnok-rendszerű Szent Bertalan-plébániatemplom alaprajza, a 15. század vége. In: Pannon reneszánsz. A Hunyadiak és a Jagelló-kor: 1437–1526, Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 1998. – Magyar Elektronikus Könyvtár

„A’ Szent Bertalan Apostolnak napját,
Szentellye a’ nép, s’ ne üzze múnkáját:
Hogy a’ Christusnak visellye példáját,
Könnyü igáját.

Ez az Istennek Szentséges igéjét,
Pogányság között hirdeté erejét:
Es az ördögnek sok incselkedését,
meg-gyözé mérgét.

Pogányság közzül sokat meg-térite,
Bálványozásnak sok helyt véget vete:
Sok szép Templomot igen éppittete,
Christus nevére.”

Szent Bertalan apostolról. Részlet. In: Katolikus egyházi énekek, Holl Béla [jegyzetek], Budapest, Argumentum – Akadémiai, 1992. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr817914307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása