Történelem és vizualitás. Második rész

2022. szeptember 15. 06:00 - nemzetikonyvtar

Beszámolók a Hajnal István Kör 36. konferenciájáról

2022. augusztus 25–27. között rendezték meg a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciáját. Az idén 36. alkalommal sorra kerülő tudományos fórumnak a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola adott otthont. A Történelem és vizualitás című konferencia 29 szekciót töltött meg számos izgalmas és értékes előadás felvonultatásával. A gazdag programban a történészek mellett a társtudományok kutatói is képviseltették magukat. Így különböző szempontok szerint vált vizsgálhatóvá az egyes történeti korszakok képigénye, akár e korszakok vizualitásának bemutatása vagy forráskincsként értékelése által. A plenáris ülés előadói dr. Tamás Ágnes, dr. Fisli Éva és dr. Gábor György voltak.
Az előadások témafelvetéseinek sokrétűsége rámutatott, hogy milyen hatása is van a képeknek a befogadóra, hogy ezzel egyes korokban hogyan éltek, vagy épp hogyan éltek vissza és tették a propaganda eszközévé.
A társadalomtörténet-kutatás legmodernebb eszközeként mutatkozott be a vizualizálás módszere, azaz különböző adatcsoportok térképre vagy diagrammra helyezve történő értékelése. Érdekes volt a közösségi és a személyes térre irányuló szempontok tárgyalása és a különböző társadalmi rétegek önreprezentációját vizsgáló kutatások bemutatása is.
A háromnapos rendezvényen munkatársaink – Andrási Erika, Dede Franciska, Papp Viktor, Sárközy Réka és Vesztróczy Zsolt – eredményeit is hallhatta a közönség. A konferencia tanulmánykötete várhatóan 2024-ben jelenik meg. Sorozatunkban ennek előzetesként ezeket az előadásokat ismertetjük röviden.

1_09_21_tortenelem_es_vizualitas_konferencia_3_opti.jpgA konferencia helyszíne: a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az alábbiakban Dede Franciska ismerteti a Séták a nagyvilágban. Az Uj Idők illusztrált utazási sorozata címmel megtartott előadásának témáját.

Előadásom Herczeg Ferenc népszerű szépirodalmi, társadalmi és művészeti képes hetilapjának 1903 decemberében indult új rovatát mutatta be. „Olvasóinknak alkalmat adunk egy élvezetes, világkörüli sétára” – írta az akkor már tizedik esztendeje megjelenő folyóirat szerkesztősége az első közlemény elé. A korábban önállóan közölt képes úti beszámolókat ettől kezdve közel három évtizeden keresztül elsősorban (bár nem kizárólag) itt találhatták meg az olvasók. A sorozat jellegzetessége, hogy legtöbbször nem professzionális utazók és írók útirajzait közölte, hanem élményeiket lejegyző amatőrökét, akik írásaikat sokszor saját fényképfelvételeikkel illusztrálták. Az előadás röviden kitért a közlemények szerzőire: foglalkozásukra (találunk közöttük művészt, földrajztudóst, orientalistát, vadászt, katonatisztet, orvost és újságírót), utazásuk okaira (van, aki „kalandvágyból” utazott, más a munkája vagy a családja miatt került az adott vidékre), közleményeik gyakoriságára és arra is, hogy milyen országokban, milyen tájakon jártak. Vizsgálta az illusztrált közlemények arányát (∽70%), ezeken belül pedig a szöveg és kép viszonyát, a képek számát és elhelyez(ked)ését, valamint a képek típusait és tartalmát. Az expozé tematikusan rendezett képanyaggal illusztrálta a rovat sokszínűségét. A lap olvasói a természeti és az épített környezetet, a különböző népcsoportokat, élethelyzeteket és a mindennapi életet bemutató felvételek mellett különleges eseményeket, katasztrófákat megörökítő fényképeken, valamint a szerzők személyes élményeit, utazási körülményeit, ismerőseit ábrázoló fotókon (és természetesen a leírásokon és élménybeszámolókon) keresztül „találkozhattak” a távoli tájak és vidékek ismert-ismeretlen világával.

09_15_tortenelem_es_vizualitas_konferencia_2_1_kep_opti.jpgAz előadás egyik diaképe

Az előadásban röviden szó esett arról is, hogy az útirajzok mennyit árulnak el magukról a szerzőkről, személyes benyomásaikról, az utazásuk és ott tartózkodásuk körülményeiről, és arról, hogy mennyire igyekeztek és mennyire sikerült kapcsolatokat kialakítaniuk az adott helyszínen, azaz mennyire voltak és mennyire maradtak kívülállók.

09_15_tortenelem_es_vizualitas_konferencia_2_2_kep_opti.jpgKozmutza Kornélné japán barátnőivel. In: Uj Idők, 1904. március 27., 13. sz., 293. – Törzsgyűjtemény

Befejezésként az expozé röviden érintette a fényképfelvételek készítésének esetleges nehézségeit, váratlan eredményeit és a helyiek, a „megörökítettek” reakcióját is.

09_15_tortenelem_es_vizualitas_konferencia_2_3_kep_opti.jpgA házaló patikus, Kompolthy Jób fényképe. In: Uj Idők, 1906. december 23., 52. sz., 639. – Törzsgyűjtemény

„[…] kijelentettem, hogy amiért engem is rá mert szedni: lefotografálom. Rettenetesen megijedt, amikor rászegeztem a kodakot. […] Végre is úgy segített magán a patikus, hogy kezeivel befogta az arcát, hogy minél kevesebb jusson a kodakba.”

Kompolthy Jób: Séták a nagyvilágban. Kolera-űzés bálványokkal. In: Uj Idők, 1906. december 23., 52. sz., 640. – Törzsgyűjtemény [Az idézetet a mai helyesírás szerinti átírásban adom közre.]

Dede Franciska (Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2917922459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása