„Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot”

2022. október 17. 06:00 - nemzetikonyvtar

Az Egri Vár Napja

Ostromjelenet az Egri csillagok című filmből (Várkonyi Zoltán, 1968.) A kép forrása: Egri csillagok: fényképalbum. Fotós: Inkey Tibor – Fénykép- és Fotóművészeti Tár

470 éve, 1552. október 17-én a többszörös túlerőben lévő török sereg feladta az egri vár ostromát, és elvonult Eger alól. A győzelem emlékére 2002 óta ezen a napon minden évben Az Egri Vár Napját ünnepeljük.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan az egri várban hagyományőrző bemutatókkal, történelmi játszóházzal és tárlatvezetésekkel tisztelegnek az egykori védők és kapitányuk, Dobó István emléke előtt.
Az ostrom históriáját mindannyian jól ismerjük az Egri csillagokból, mely minden idők egyik legnépszerűbb magyar regénye, és sokunk számára felejthetetlen olvasmányélmény.
Ez a jeles nap idén összekapcsolódik Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írója halálának 100. évfordulójával, melynek tiszteletére Gárdonyi 100 emlékévet rendeznek.
Az egri vár Magyarország egyik legismertebb történelmi emlékhelye, s maga is kultuszteremtő. Ahogy Petercsák Tivadar néprajzkutató, a Dobó István Vármúzeum egykori igazgatója fogalmaz:

„Az egri vár kultuszánál az 1552-es várvédelem a fő motivációs tényező, s ezt erősítik az irodalmi, képzőművészeti alkotások, a várban 1958-tól működő Dobó István Vármúzeum kiállításai és a történelmet idéző rendezvényei.”

Petercsák Tivadar: Az egri vár: valóságos és eszmei érték, In: Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a történelemtudomány köréből, Eger, EKF Líceum Kiadó, 2006, 264. – Törzsgyűjtemény

Az alábbiakban az egri vár kultuszának kialakulását kísérjük végig a könyvtárunk gyűjteményeiben őrzött dokumentumokon keresztül.
Az 1552-es győzelem a magyar történelem kiemelkedő eseménye volt, hiszen a keresztény világ sorozatos kudarcai után a 16. században első ízben sikerült az óriási túlerőben lévő török főerők ellen megvédeni egy magyar várat. A török háborúk során először bizonyosodott be, hogy Szulejmán hadai sem legyőzhetetlenek.
A siker egyik forrása a védők egysége és a győzelembe vetett feltétlen hite volt. Az egri vitézek helytállását a keresztény hit is erősítette. Ez az összetartás ölt testet Dobó István és a várvédők esküjében.

„– Esküszöm az egy élő Istenre – hangzott az ünnepi mormolás. – Hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen! – Úgy segéljen! – zúgták egy hanggal.
– És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. – Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!
Nem kételkedett azon senki. Lángolt mindenkinek az arca, mert tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották:
– Esküszünk! Esküszünk!”

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: Bornemissza Gergely élete, regény, Budapest, Légrády, 1901. IV. rész, Eger veszedelme, 59. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az egri diadal híre hamar bejárta Európát. A kor kiváló énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén már néhány héttel az ostrom után személyesen látogatott el Egerbe, hogy minél részletesebben megismerhesse a helyszínt és az eseményeket. Verses krónikájában, az 1553-ban megjelent Eger vár viadaljáról való énekében, illetve ennek tömörebb változatában, az Egri históriának summájában történelmi hitelességgel számolt be az ostrom részleteiről. Ferdinánd király ezt a művet fordíttatta le latinra Zsámboky Jánossal (Johannes Sambucus), a Bécsben élő humanistával, hogy első kézből ismerhesse meg az egri eseményeket.
A 16. század magyar történetírói, Istvánffy Miklós és Forgách Ferenc műve alapvetően Tinódi históriás énekeiből táplálkozott. Ettől az időtől számíthatjuk az egri vár kultuszának kialakulását, amelyhez hozzájárultak a következő évszázadok történetíróinak, költőinek, íróinak, festőinek, szobrászainak, zeneszerzőinek alkotásai.
Már Tinódi is említette a „vitéz asszonyokat”, de Ortelius, a korabeli német krónikaíró volt az, aki az 1396 és 1607 közötti magyar–török háborúkról szóló művében a hős egri asszonyok szerepét emeli ki a várvédelemben, mitikus alakot formálva belőlük.

„Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurokkal rohantak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férﬁ puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott".

Ortelius, Hieronymus: Der Ungarischen Kriegs – Empörungen historische Beschreibung, Frankfurt am Main, 1665. 87. – Törzsgyűjtemény

Ostromjelenet az Egri csillagok című filmből (Várkonyi Zoltán, 1968). Egri csillagok: fényképalbum. Fotós: Inkey Tibor – Fénykép-és Fotóművészeti Tár

A török kiűzését követően az egri események hosszú időre feledésbe merültek. A dicsőséges 1552-es ostromot a reformkor nemzedéke fedezte fel újra. A nemzeti romantika időszakában, 1827-28-ban Vörösmarty Mihály Eger címmel írt eposzt a várvédőkről és a várkapitány hősiességéről.
Az egri vár kultuszának igazi megteremtője Gárdonyi Géza volt. Regénye, az Egri csillagok nyomán minden évben ezrek látogatnak el a várba, hogy felfedezzék az 1552-es diadal helyszíneit. Gárdonyi azonban nemcsak kultuszteremtő volt, hanem személye köré is kultusz teremtődött. Az egri vár délkeleti bástyáján lévő sírja zarándokhellyé vált. Halála évfordulóján minden évben október 30-án, megemlékezéseket tartanak itt.

Gárdonyi Géza sírja az egri várban. A kép forrása: Digitális Képkönyvtár, Jelzet: Klap. P32/118. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Király Júlia irodalomtörténész főmuzeológus, Gárdonyi szakavatott kutatója így ír erről:

„Nem lehet szétválasztani a vár kultuszát és a Gárdonyi köré szőtt kultuszt. A kettő teljesen eggyé vált. Volt időszak, amikor Gárdonyi kultusza volt erősebb. Őt, mint írót ünnepelték, s természetesen, mint fontos regényét emlegették az Egri csillagokat. Aztán volt időszak, amikor a társadalmi, esetleg a politikai célokat jobban szolgálta az, hogy az Egri csillagokat, illetve annak egy fontos üzenetét hangsúlyozták. Tudniillik a nemzeti összefogásban rejlő erőt, a helytállás fontosságát.”

Király Júlia: A kultuszteremtő Gárdonyi. In: Agria, Az Egri Múzeum Évkönyve 38., 203. – Hungaricana közgyűjteményi portál

Gárdonyi 1897-ben költözött Egerbe, s a vár rögtön felkeltette érdeklődését. Regénye megjelenését azonban hosszú kutatómunka előzte meg. A korabeli források közül Tinódi Lantos Sebestyén és Istvánffy Miklós műveit használta fel, járt a bécsi levéltárban, 1899-ben pedig elutazott Konstantinápolyba, hogy lássa a Héttornyot, Bornemissza Gergely börtönét.
Az Egri csillagokat 1899. december 24-én kezdte közölni a Pesti Hírlap hasábjain, ugyanez a változat jelent meg a laptulajdonos Légrády testvérek 1901-es első kiadásában. 1913-ig négy kiadást élt meg a regény, ezek szövegét Gárdonyi folyamatosan javította.

Az Egri csillagok 1901-es első kiadásának címlapja – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az Egri csillagok a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítő formában. Nem véletlen, hogy a 2005-ben megrendezett „A Nagy Könyv” – olvasásnépszerűsítő verseny – egyértelmű győztese is ez a regény lett.
Gárdonyi regényéből három színpadi feldolgozás is készült a második világháború után. Szinetár György háromfelvonásos történelmi drámáját a várvédelem 400. évfordulóján, 1952. február 23-án mutatták be az Ifjúsági Színházban (mai Thália Színház), Vámos László rendezésében.

Az Egri csillagok színházi adaptációja az Ifjúsági Színházban (1952). A képen: Szemere Vera, Kamarás Gyula, Gonda György és Kemény László – Színháztörténeti és Zeneműtár, Raktári jelzet: SZT KA 11.844

A színdarab kísérőzenéjét Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző írta, akinek hagyatékát könyvtárunkban őrizzük. A darab sikerét mutatja, hogy 185 alkalommal került a közönség elé.

Farkas Ferenc: Részlet az Egri csillagok színházi kísérőzene kéziratából – Színháztörténeti és Zeneműtár, Farkas Ferenc hagyatéka. Raktári jelzet: FF-comp. XI/22/a

A szereplőgárdából Tímár József Dobó alakítása és Mádi Szabó Gábor Bornemissza Gergelye emelkedik ki, Cecey Évát a filmrendező Várkonyi Zoltán felesége, Szemere Vera alakította.
Gergő és Vicuska életútja a filmrendezőket is megihlette. 1968-ban Várkonyi Zoltán rendezésében, Szász Endre díszleteivel és Farkas Ferenc zenéjével kétrészes játékfilm készült belőle, mely minden idők legnézettebb magyar filmje lett.

Farkas Ferenc: Részlet az Egri csillagok filmzenéjének kéziratából – Színháztörténeti és Zeneműtár, Farkas Ferenc hagyatéka, Raktári jelzet: FF-comp. XII/44/a

A filmben a korszak legnépszerűbb magyar színészei alakították a hősöket. Már az is regénybe illő történet, ahogy a két főszereplőt kiválasztották. A rendező Várkonyi Zoltán az Ifjúsági Magazinban kérte meg az olvasókat, hogy szavazzák meg a szerintük ideális szereposztást. A közvélemény-kutatást fölényesen nyerte meg Kovács István és Venczel Vera. Az ostromló török sereget a Magyar Honvédségtől kivezényelt ötezer sorkatona alakította.

A rendező Várkonyi Zoltán a színészek körében az Egri csillagok forgatásán. (Venczel Vera, Kovács István, Benkő Péter és Bitskey Tibor). Egri csillagok: fényképalbum. Fotós: Inkey Tibor – Fénykép-és Fotóművészeti Tár

1974-ben képregényformában is közölték az Egri csillagokat a Heves Megyei Népújságban, Zórád Ernő grafikusművész és Márkusz László egri újságíró közös munkája nyomán.
Az egri vár történetéhez fűződő események a festőket és szobrászművészeket is alkotásra ösztönözték. Kiemelt témájuk volt a kiváló várkapitány, Dobó István alakja, valamint a történetíróknál már említett egri nők hősiessége.
Dobó Istvánról Kovács Mihály festőművész készített 1854-ben litográfiát, mely az egri várban található Hősök termében elhelyezett Dobó-síremlék alapján készült.
Az egri nők hősiességét megörökítő legismertebb történelmi festmény Székely Bertalan Egri nők című alkotása, amely 1867-ben készült el. A következő évben az Eger és Vidéke Olvasó és Nőegylet jótékony adakozást szervezett, hogy megvásárolja a képet, majd a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán látható.
Heves megye millenniumi képének témáját is az egri vár ostroma adta, a pályázaton Körösfői-Kriesch Aladár nyerte el a megvalósítást. Festménye a Dobó István az egri nők segítségével megvédi Eger várát címet kapta és az egri megyeháza termét díszíti.
Az egri hősöknek emléket állító első köztéri szobrot a mai Dobó téren helyezték el 1907-ben. A Dobó-szobornak nevezett alkotás Stróbl Alajos műve, Dobó István mellett Mekcsey István várnagy, valamint Dobó másik oldalán harcoló, követ dobó nőt ábrázol. A szobor összenőtt a hátterében lévő egri várral, s a város szimbólumává vált.
A Dobó tér nyugati végében, a városháza előtt 1967-ben állították fel Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását, a Végvári vitézek szoborcsoportját. 2015-ben a szobrot áthelyezték a Dobó tér szomszédságában lévő, az egykori Szúnyog közben kialakított Végvári vitézek terére.
Az egri vár hagyományainak feltárásával, megőrzésével és bemutatásával a múzeum foglalkozik, mely 1957-ben költözhetett az egri várba, 1958-ban vette fel a Dobó István Vármúzeum nevet és napjainkban is sokat tesz a kultusz ápolásáért és ébrentartásáért.
Tudományos intézményként kutatja az egri vár múltját, az ide kötődő személyiségek, mint Gárdonyi Géza munkásságát. 1982-től a Dobó István Vármúzeum lett a rendezője a végvári konferenciának, mely minden évben a 16-17. századi végvárrendszer és hadtörténelem egy izgalmas témáját vizsgálja.
1996-tól rendezi meg a múzeum minden év július végén, 2012-től pedig augusztus közepén a Végvári Vigasságok nevű történelmi fesztivált, ahol a hagyományőrző csapatok elevenítik fel a dicsőséges 1552-es ostrom krónikáját.

Ostromjáték a Végvári vigasságokon, hagyományőrző csapatok részvételével. A kép forrása: Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület közösségi oldala

A Vármúzeum vállalta magára az évfordulós megemlékezések megszervezését is. A várvédelem 450. évfordulóján, 2002-ben koordinálta az egész éves eseménysorozatot, melyek között az egri vár kultuszát bemutató kiállítás, tudományos konferencia, a diákok számára pedig vetélkedő is szerepelt. Szintén abban az évben Eger város képviselő-testülete október 17-ét az Egri Vár Napjává nyilvánította. Ezen a napon múzeumi foglalkozások, tárlatvezetések, kézműves bemutatók várják a látogatókat, és még a restaurátor műhelybe is betekinthetnek.

A címben szereplő idézet Kossuth Lajostól származik és a hagyományok szerint 1849. március 31-én hangzott el az egri érseki palota udvarán, válaszul az ünneplő tömeg szónoklataira. (Idézi: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejétől, sajtó alá rend. Bessenyei Ferenc, Budapest, Athenaeum, 1894, 453.)

Berecz Barbara (Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály)

Felhasznált irodalom: