Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában. Második rész

2022. november 21. 06:00 - nemzetikonyvtar

Konferenciaajánló sorozatunk. Második szekció

Könyvtárunk 2022. november 25-én rendezvénysorozattal ünnepli alapításának 220. évfordulóját. Ennek részeként ajánljuk a Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában című 2022. november 28-i konferenciánkat, amelyen a könyvtár munkatársainak és partnerkutatóinak tudományos előadásai hangoznak el  A két helyszínen hat szekcióban a legkülönfélébb témákat érintik az előadók a Mátyás korabeli asztrológiától az Apponyi-kastélyon és kincsein keresztül a Petőfi-hagyatékig és Féner Tamás életművéig. A részletes program itt olvasható.
Hatrészes sorozatunkban hat napon keresztül ismertetjük az egyes szekciók előadásait.

11.10–12.45. OSZK Díszterem. Elnök: Nagy Gábor

hu_b1_quart_lat_511_00005_kasza_opti.jpgA Buda 1541. évi ostromáról beszámoló napló kezdőlapja – Kézirattár, Fol. Lat. 511 fol. 2.

11.10–11.30

Kasza Péter: Új lehetőségek a kora újkori historiográfiai kutatásokban az OSZK gyűjteményei alapján

A Mohács utáni időszak, a török hódítás árnyékában részeire hulló, háborúktól és belviszályoktól, később felekezeti ellentétektől is sújtott országgal a magyar történelem egyik legválságosabb korszakát jelenti. A vészterhes évtizedek azonban nem sújtanak egyformán minden területet: a 16–17. század egyfelől az anyanyelvű kultúra felívelésének, másrészt a válságjelenségekre választ kereső történetírás virágzásának kora is.  Az OSZK-ban 2021 decemberében alakult Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport legfontosabb feladata, hogy az eddig inkább különállóan, önmagukban kezelt történeti műveket – kihasználva a munkacsoportban rejlő többlet erőforrásokat – összefüggéseikben, közös keretbe foglalva vizsgálja és értelmezze. Ehhez az OSZK kéziratokat és régi nyomtatványokat páratlan gazdagságban tartalmazó gyűjteménye ideális bázist és kiindulópontot kínál.  Előadásomban néhány példát kiemelve szeretném bemutatni, melyek azok a kéziratok vagy nyomtatványok, melyek új irányt adhatnak a kora újkori historiográfiai kutatásoknak.

epistola_szebeledi_opti.jpgSzerémi György Epistolája, Fol. Lat. 4020 – Kézirattár

11.30–11.50

Szebelédi Zsolt: A Szerémi-kódex anyaga és vízjelei

Szerémi György latin nyelvű emlékiratának (Epistola de perdicione regni Hungarorum, Fol. Lat. 4020) papírját és vízjeleit mindeddig senki nem vizsgálta alaposan. Az egyetlen ismert kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik. A kutatás a mű keletkezését belső érvek alapján szinte egyöntetűen 1543 és 1548 eleje közé teszi, a kéziratot pedig közel egykorú másolatnak tekinti. Előadásomban a belívek papírjainak ismertetése mellett sorra veszem a papírokon található vízjeleket. Egyrészt a rendelkezésünkre álló vízjeladatbázisok alapján feltárom az egyes vízjelek provenienciáját és lehetséges korát, másrészt választ keresek arra a kérdésre, hogy a vízjelek megerősíthetik-e azt az elméletet, miszerint a Kézirattárban őrzött egyetlen létező unikális kézirat Szerémi eredeti művének közel egykorú vagy esetleg jóval későbbi másolata.

szibilla_opti.jpgSzibilla Philippus de Barberis Opusculum című művének címlapjáról, Inc. 979 (1) – Régi Nyomtatványok Tára

11.50–12.10

Túri Klaudia: Szibillák a kora újkori könyvek lapjain

A Régi Nyomtatványok Tárában feldolgozó munkám során a 15. és 16. századi könyvek lapjain többször is találkoztam szibillákkal. Fametszetes ábrázolásaik vagy a róluk szóló leírások különböző témájú művekben: imakönyvekben, útleírásokban, kozmográfiákban, teológiai értekezésekben, krónikákban, sorsvető könyvecskékben bukkantak fel. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a régi könyves szakirodalom szerint a legkorábbi, még a Gutenberg-bibliát is megelőző kézisajtóval nyomtatott anyagban szintén találunk egy szibilla-jóslatot.  A 15. és 16. század szibillái az ókoriakkal szemben már nem Apolló üzenetét közvetítik, hanem Isten tervének kinyilatkoztatói. Jézus eljöveteléről, konkrét csodatételeiről és a szenvedéstörténetének részleteiről jósolnak. Az akkor élt emberek számára ezek a jóslatok teljesen közismertek voltak, tartalmuk és az attribútumokkal felruházott szibillák alakjai szerves egységet alkottak. De hogyan váltak az ókori pogány jósnők jóslatai kereszténnyé? Előadásomban erre a kérdésre fogok választ adni és a könyvtárunkban őrzött régi könyvek segítségével szemléltetem a kora újkori szibilla-kultuszt.

12.10–12.30

Németh Gábor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök könyvtára

A 18. század második fele a nagy főpapi könyvtáralapítások kora. Barkóczy Ferenc, Berényi György, Batthyány Ignác, Patachich Ádám, Eszterházy Károly vagy Klimo György hangsúlyt fektettek arra, hogy jelentős anyagi ráfordítással nagy hírű könyvtárakat alakítsanak ki. Ezeknek a főpapoknak sorába illeszkedik Padányi Biró Márton (1697–1762) veszprémi püspök is, aki Sümegen építtette fel palotáját. „Azután ebben az épületben rendeztük be Szent Márton igen ékes házikápolnáját, és annak szomszédságában az általunk összegyűjtött, igen jeles könyvekkel megtöltött díszes könyvtárat” – írja végrendeletében. A bibliotékába került könyvekről jegyzéket készíttetett, amiről a szakirodalom már régóta tudott, de feldolgozása, rekonstruálása eddig még nem történt meg. Előadásomban a könyvtárjegyzékkel foglalkozom, de kitérek a könyvtár történetére, a könyvbeszerzések módjára is, és bemutatok pár érdekes darabot a fennmaradt példányokból.

Főigazgatói Kabinet, szerk.

A sorozat további részei: Első rész; Harmadik rész; Negyedik rész; Ötödik rész; Hatodik rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2317981588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása