Világelső

Mielőtt rátérnénk a magyar rádiózás történetére, meg kell emlékeznünk Puskás Tivadarról, illetve a telefonhírmondóról. Jóllehet Puskás találmánya technikailag nem rádió, de az egy központból történő műsorközvetítés a világon elsőként Magyarországon valósult meg.
A telefonhírmondó csaknem 130 évvel ezelőtt, 1893. február 15-én a következő köszöntéssel kezdte meg működését:

A hazai rádiózás megszületésével a telefonhírmondó nem szűnt meg. A rádióval párhuzamosan működött, műsora szinte teljes egészében megegyezett a rádióéval. A telefonhírmondónak 1943-ig voltak magán előfizetői, azután már csak közületi előfizetőknek, illetve kórházaknak tartottak fenn vonalat, de az óraüzem – az 1911-ben indult pontos időt jelző szolgáltatás – továbbra is megmaradt.

Különböző hullámok találkozása. In: Magyar Rádió Ujság, 2. évf. 3. sz. (1925. február 2.) – Törzsgyűjtemény

Szól a rádió

A mai napig nincs pontos megegyezés arról, hogy tulajdonképpen kinek köszönhetjük a rádió feltalálását. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi, illetve Alekszandr Popov egymástól függetlenül találták fel a szikratávírót. A távírójelek rádióhullámokkal történő továbbítása, vagyis a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzásának felfedezése tette lehetővé a rádiós műsorszórást.
Az 1903-ban, Berlinben megtartott rádiótelegráf-konferencián Magyarország is részt vett, és az ott vásárolt rádiótávíró-adó és -vevő segítségével hazánkban is megkezdődtek a kísérletek. A bekövetkezett Nagy Háború az egész világon felgyorsította a fiatal tudományágak, a híradástechnika és a távközlés fejlődését. A Postakísérleti Állomás 1923-ban vásárolt két darab 250 wattos német távíró-telefonadót, majd az állomás két fiatal mérnöke, Magyari Endre és Tomcsányi István megtervezte és elkészítette azt az 1 kW-os távíró és távbeszélő adót, amely a Magyar Távirati Iroda (MTI) híreit sugározta. A csepeli kísérleti állomás első, műsorszórásra szánt 2 kW-os adója 1925 májusában kezdte meg próbaadásait.

A 2 kW-os csepeli adó. In: A tízéves Magyar Rádió, 1925–1935, szerk.: K. Halász Gyula, ill. Toncz Tibor, Budapest, M. Kir. Posta, M. Telefon Hírmondó és Rádió Rt., 1936. – Törzsgyűjtemény

Fülünkbe csenghet az LGT együttes slágere:

A valóságban azonban a kísérleti adásokat nagyobb távolságban is fogták. Magyari Endre visszaemlékezése szerint Győrből kapták azt a visszajelzést, amely arról számolt be, hogy Mancikának – azaz Taubler Margitnak, aki az Állomás gépírókisasszonya volt –, az első női hang tulajdonosának a magyar éterben, még a szívdobogása is hallatszott az adás során. Műsoron Molnár Ferenc A férj bevásárol című vidám jelenete volt. Mancika partnere – szintén a kísérleti Állomás tisztviselője – Molnár János volt.
Az első állandó stúdió Budapest VII. kerületében, a Rákóczi út 22. szám alatt 1925. szeptember végére készült el. 

Rádiókoncesszió

A rádiókoncessziót, az egész országra kiterjedő sugárzási lehetőséget pályázat útján a Telefonhírmondó Részvénytársaság nyerte el. 1925. november elején aláírták a rádióhírszórás engedélyezésének okiratát, amely pontosan szabályozta a rádióhírszórásra vonatkozóan a regálé és a magántársaság jogi helyzetét.
A műsorszórás állami monopóliumát gyakorló Magyar Királyi Posta feladata volt az erősítők, a stúdiók és az adóállomások műszaki berendezéseinek beszerzése és üzemeltetése, a műsorszolgáltatás pedig a Részvénytársaságé, amely jócskán rendelkezett tapasztalattal a műsorgyártás terén, hiszen 1893 óta szolgált előfizetőinek híradásokkal, színházi és zenei közvetítésekkel, az akkoriban forradalminak számító sávos műsorszerkezetben.
Az átszervezett Telefonhírmondó Részvénytársaság új nevet vett fel. A létrejött Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság az MTI érdekeltségi körébe tartozott. A Részvénytársaság része volt a rádió hivatalos hetilapja, a Rádióélet is. November 30-án nagy érdeklődés mellett került sor a sajtóbemutatóra, amelynek keretében Kolossváry Endre helyettes államtitkár beszédében a drótnélküli műsoradás kulturális jelentőségét a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlította.

Megnyitó

1925. december 1-én délután 5 órakor ünnepélyes keretek között nyitották meg a magyar rádiót. A Rákóczi úti stúdióban megtartott ünnepségen nyitó beszédét vitéz leveldi Kozma Miklós, alelnök-igazgató ezekkel a szavakkal kezdte:

Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója magyar, francia és angol nyelven jelentette be:

A kormányt dr. Vass József, a miniszterelnök helyettese, kalocsai nagyprépost, Magyarország népjóléti és munkaügyi minisztere képviselte, aki többek közt ezt mondta:

A megnyitóünnepség díszvendégei. In: Magyar Rádió Újság, 2. évf., 47. sz. (1925. december 5.) – Törzsgyűjtemény

1925. december 1-én, keddi napon, este 8 órakor hangverseny közvetítéssel indult meg a rendszeres rádiós műsorsugárzás, illetve kezdte meg működését Magyarország első hivatalos rádió állomása. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. Kezdetben a délutáni, illetve esti órákban szolgáltatott műsort, heti 50 órában. 1925. december végére a rádiónak 17 072 előfizetője volt. Bár a budapesti és Pest környéki előfizetők száma egy év elteltével megháromszorozódott, a rádiózás országos elterjedéséig azonban jó néhány évnek kellett eltelni.

Az elsők

Igazgató – Szőts Ernő
Zenei és művészeti tanácsadó – Kern Aurél
Rendező – Gyarmathy Sándor
Bemondó – Scherz Ede és Radó Árpád
Zongorakísérő – Polgár Tibor
Műszaki személyzet – Tomcsányi István posta-főmérnök, Magyari Endre posta-mérnök, Bedi István, Burján Mihály, Lehota Ferenc és Schőner Károly posta-műszerészek, és nem utolsó sorban a prózai műsorok első szerkesztője vitéz Somogyváry Gyula, a Virágzik a mandula című regény írója.

A december 2-i, első teljes adásnap műsora:
15 óra – felolvasás
17 óra – délutáni zene
19 óra – Sába királynője, közvetítés az Operaházból.

Lakihegy

1927-ben megkezdődött az akkor Európa legmodernebb adójának számító lakihegyi állomás építése. 1928 áprilisában üzembe helyezték az új, 20 kW-os Telefunken gyártmányú adót, amely a korabeli híradások szerint Csonka-Magyarország területének 80%-án kristálydetektoros készülékkel is kifogástalanul fogható volt.

Lakihegy, 1928. A 20 kW-os adó. In: 70 éves a Magyar Rádió, 1925–1995, [szerk. Furkó Zoltán], Budapest, MR, 1996. Rádióprint – Törzsgyűjtemény

Szűcs Márta (Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály)