Pontosan 101 évvel ezelőtt kezdődött meg az a népszavazás Sopronban, amely eldöntötte, hogy a régió Magyarország része marad. Sopron ennek emlékére a Nemzetgyűléstől megkapta a civitas fidelissima, a leghűségesebb város címet, 2001-ben pedig a kormány december 14-ét a hűség napjává nyilvánította. Jelen írás azt vizsgálja meg, hogy a budapesti sajtó 1921. december 14-én hogyan tudósított a soproni eseményekről, milyen körülményeket tartott fontosnak kiemelni, és hogy a közvélemény milyen várakozásokkal tekintett a döntés elé.
A magyar kormány 1921-ben kötelezettségeinek eleget téve kiürítette a trianoni béke által Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területeket, azonban Prónay Pál szabadcsapatai feltartóztatták a régió átvételére induló osztrák erőket, sőt Lajtabánság néven önálló tartománnyá nyilvánították a térséget. A kialakult helyzetben a győztes nagyhatalmak hozzájárultak ahhoz, hogy az osztrák és a magyar kormány kétoldalú tárgyalásokon keressen megoldást a konfliktus rendezésére. A tárgyalások olasz közvetítés mellett 1921. október 11-én kezdődtek meg Velencében, és három nap alkudozás után sikerrel jártak: a velencei jegyzőkönyvekben Magyarország hivatalosan kötelezte magát, hogy a „Lajtabánság” területét megtisztítja a szabadcsapatoktól és átadja nyugati szomszédjának; Ausztria viszont beleegyezett abba, hogy Sopronban és a környező nyolc településen népszavazást tartsanak az állami hovatartozás kérdéséről.
A Borsszem Jankó karikatúrája az „osztrák boszorkány” és a magyar menyecske között választó Sopronról. In: Borsszem Jankó, 1921. december 18. 2. – Törzsgyűjtemény
A magyar sajtó december 14-én megjelent cikkeiből egyértelművé válik, hogy a népszavazás kapcsán az utolsó pillanatig komoly bizonytalanság uralkodott. A lapok egy csoportja osztrák értesülések alapján arról írt ugyanis, hogy a bécsi kormány kérésére a győztes antant-hatalmak nagyköveteinek párizsi konferenciája eldöntötte: az eseményt el kell halasztani december 18-ára és 20-ára. Az osztrák kormány ugyanis garanciákat kért a szavazás tisztaságának biztosítására, mivel állítása szerint addig a választói névjegyzékeknek alig egytizedét tudták csak átvizsgálni. A Magyarország című napilap a bécsi hírek miatt megkereste a magyar külügyminisztériumot. A hivatal meg nem nevezett munkatársa azt nyilatkozta, hogy eddig nem érkezett Párizsból hivatalos értesítés, ám az osztrák jelentések alapján valószínűnek tartható, hogy tényleg halasztás lesz. Ehhez azonban hozzátette:
„Az állandó halogatásnak célja teljesen nyilvánvaló, mindamellett eredménytelen lesz. Sopronnak és környékének döntését ez az osztrákoknak látszólag kedvező intézkedés nem fogja befolyásolni. Sopron és környéke magyar és továbbra is magyar akar maradni.”
Elhalasztják a nyugat-magyarországi népszavazást. In: Magyarország, 1921. december 14. 1. – Törzsgyűjtemény
A 8 Órai Újság publicistája nem rejtette véka alá felháborodását:
„Ez a határozat méltán váltja ki a legnagyobb elkeseredést a soproni lakosság körében, mert minden perc, amellyel meghosszabbítják ezt a régóta vajúdó kérdést, az ő szenvedésüket növeli és gyarapítja.”
Vasárnapra halasztották a népszavazást. In: 8 Órai Újság, 1921. december 14. 1. – Törzsgyűjtemény
Más lapokból kiderül viszont, hogy az osztrák híradások a nagyköveti konferencia döntésének félreértelmezésén alapultak: ahogyan azt például a Népszava is megírta, a párizsi testület valójában csak felhatalmazást adott a Sopronban székelő antanttábornoki bizottságnak, hogy szükség esetén halassza el a szavazást, a tábornokok azonban nem éltek a lehetőséggel, és ragaszkodtak az eredeti forgatókönyvhöz. A Budapesti Hírlap szerint bebizonyosodott, hogy az osztrák részről célzatosan terjesztett hírek valótlanok,
„és csak sajnálni lehet, hogy még a fővárosi délutáni lapokat is megtéveszthették a jól ismert bécsi forrásból világgá röpített hírek”.
Mégis szerdán lesz Sopronban a népszavazás. In: Budapesti Hírlap, 1921. december 14. 4. – Törzsgyűjtemény
Más szerkesztőségek semmit sem tudtak a halasztási tervekről, ehelyett hosszú riportokban számoltak be a nyugat-magyarországi helyzetről. A cikkek felvillantották az eseménynek a hétköznapi életre gyakorolt hatásait, illetve fényt vetettek a közhangulatra. A Magyarság újságírója például megörökítette a Budapestről Sopronba tartó vonatútját:
„Olyan zsúfolt a Tulipán-vonat, hogy Győrig a folyosón tolongunk. Itt végre felkapcsolnak egy kocsit, bekerülünk egy fülkébe. Csupa ismerős. Szavazni induló tanárok, egy felsőbb leányiskolai tanár kislányával. […] Az a hír terjedt el, hogy csakis a tábornoki bizottság igazolványával lehet már beutazni a népszavazási területre, ilyen pedig egyikünknek sincs. […] „Szerencsére a hír valótlannak bizonyult, akadálytalanul be lehet jutni útlevéllel vagy szavazási igazolvánnyal.”
A zsurnaliszta arról is beszámolt, hogy Sopronban egy étterembe betérve barátaival néhány osztrák katonával találkoztak.
„Egy ismerősöm régi harctéri bajtársára ismer az egyik osztrák tisztben. Megkérdi, milyen eredményt várnak.
– Óriási győzelmünk lesz – harsogja az osztrák, de mikor társai eltávoznak, csendesen odasúgja:
– Leharapom a fejemet, ha húsz százaléknál többet összehozunk. Ez már elveszett ügy Ausztriára, de társaim előtt nem mondhattam meg, mert azok szocialista tisztek.”
Az újságíró felkereste Thurner Mihály polgármestert, aki beavatta őt az információs hadviselés rejtelmeibe, például megmutatta neki a városban űzött osztrák propaganda termékeit. A polgármester elmondta:
„Hallatlan agilitást fejtenek ki az osztrákok. Éjjel a kapu alatt dugdossák be az udvarra nyomtatványaikat. Vannak képes levelezőlapok, egész íves fejtegetések és egysoros papírszeletek, enyves háttal, hogy rögtön ki is lehessen őket ragasztani.”
Gagyi Jenő: Sopron a népszavazás előestéjén. In: Magyarság, 1921. december 16. 5. – Törzsgyűjtemény
Szavazatát leadó soproni polgár a Friss Újság címlaprajzán. In: Friss Újság, 1921. december 16. 1. – Törzsgyűjtemény
Az egyik legnépszerűbb fővárosi bulvárlap, Az Est tudósításában azokat az intézkedéseket ismertette, amelyeket a tábornoki bizottság hozott a szavazás biztonságos lebonyolítása érdekében. Így például a voksolás idejére betiltották a szeszkimérést, valamint előírták:
„Lőfegyvert és egyéb fegyverként használható eszközt a városban, az utcákon, nyilvános helyeken viselni tilos, az utcákon, tereken hatnál több embernek nem szabad csoportosulnia és tilos mindennemű tüntetés.”
Az Est arról is megemlékezett, hogy a városban az osztrákok különféle rémhíreket terjesztenek, azzal próbálva megfélemlíteni a polgárokat, hogy bármi is lesz a voksolás végeredménye, az állig felfegyverzett Reichswehr mindenképpen be fog vonulni Sopronba. A cikk hangsúlyozta azonban, hogy a helyi közvéleményre nem hatnak a híresztelések, és a polgárság „a legteljesebb bizalommal és a legnagyobb lelkesedéssel néz a szavazás elé”. Ennek alátámasztására Thurner Mihály szavait idézte:
„Győzelemre számítunk, nem egyszerű többségre, hanem fényes győzelemre. Sok nehéz vihart láttam már ezen a helyen, de még soha olyan nyugodt nem voltam, mint most. Sopron város polgárainak túlnyomó többsége Magyarországra fogja adni szavazatát. Az eredmény beszélni fog.”
„Sopron túlnyomó többsége Magyarországra fog szavazni.” Az Est kiküldött munkatársának jelentése Sopronból. In: Az Est, 1921. december 14. 1. – Törzsgyűjtemény
A Pesti Hírlap tudósítója december 13-án rögzített helyszíni benyomásai alapján szintén optimistán tekintett a jövőbe.
„A város képe ma is nyugodt, de a holnapi nagy nap eseményei már előrevetítik hullámaikat. Az utcákon mozgalmasabb az élet, talán izgalmasabb is, mint rendesen, de a szenvedélyek mégsem csapnak úgy ki medrükből, mint ahogy várni lehetne ilyen életbevágó döntés előestéjén. Ez részben a helyi lakosság temperamentumában keresendő, részben pedig abban a meggyőződésben, hogy itt a győzelem már annyira kétségen felül áll, hogy az embereknek nincs okuk izgulni.”
Az újságíró felfigyelt arra, hogy a népszavazás a világsajtó érdeklődését is felkeltette, és Sopronba számos külföldi újságíró érkezett, többek között a francia Havas hírügynökség, a madridi El Debate vagy a milánói Corrierre della Sera tudósítói. Ez pedig szerinte azt is jelezte, hogy Magyarország – szemben a dualista korszakkal – végre kilépett Bécs árnyékából:
„Mint érdekességet említem fel, hogy az osztrák lapok eddig egyetlenegy tudósítót sem küldtek Sopronba. Ausztriában, úgy látszik, azt hiszik, ezzel agyonhallgathatják a holnapi eseményt. Csakhogy már túl vagyunk azon az időn, amikor a világ Bécsen át informálódott viszonyainkról, a világsajtó képviselői itt vannak Sopronban és társalgásuk folyamán meggyőződtem arról, hogy elég világosan látják a helyzetet.”
Simon Vilmos: Sopron nagy napja. Pesti Hírlap, 1921. december 14. 4–5. – Törzsgyűjtemény
A Pesti Napló Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszterrel, a kerület nemzetgyűlési képviselőjével készített interjút, aki maga is azért érkezett a városba, hogy részt vegyen a szavazáson, erre azonban végül nem nyílt lehetősége, mivel a hivatalos adatok szerint nem volt állandó lakása Sopronban. Klebelsberg szavai szintén derűlátásról tanúskodtak:
„Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy ezekben az órákban osztozzam Sopron városának reményeiben és törekvéseiben, amelyek olyan gyönyörűek és bámulatosak. Mint barátaimtól és jó ismerőseimtől hallom, az eredmény felemelő lesz.”
Az osztrák kormány kijelenti, hogy nem ismeri el a szavazás eredményét. In: Pesti Napló, 1921. december 14. 4. – Törzsgyűjtemény
Sopron a magyaroké. Az antant-bizottság a szavazás kihirdetésére indul. A Kis Újság címlaprajza, 1921. december 20. – Törzsgyűjtemény
Az események végül beigazolták az előzetes optimizmust, hiszen a népszavazáson a választásra jogosultak 65%-a a Magyarországhoz való tartozás mellett voksolt, 1922. január 1-jén pedig az antantcsapatok átadták Sopront és környékét a magyar hadsereg alakulatainak.
Klestenitz Tibor (Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)
Források:
- Az osztrák kormány kijelenti, hogy nem ismeri el a szavazás eredményét. In: Pesti Napló, 1921. december 14. 4.
- Borsszem Jankó, 1921. december 18. 2. [Karikatúra, cím nélkül.]
- Elhalasztják a nyugat-magyarországi népszavazást. In: Magyarország, 1921. december 14. 1.
- Friss Újság, 1921. december 14. 1. [Címlaprajz, cím nélkül.]
- Gagyi Jenő: Sopron a népszavazás előestéjén. In: Magyarság, 1921. december 14. 5.
- Mégis szerdán lesz Sopronban a népszavazás. In: Budapesti Hírlap, 1921. december 14. 4.
- Nem halasztották el a soproni népszavazást. In: Népszava, 1921. december 14. 4.
- Ormos Mária: Civitas fidelissima. Népszavazás Sopronban 1921, Győr, Gordiusz, 1990.
- Simon Vilmos: Sopron nagy napja. In: Pesti Hírlap, 1921. december 14. 4–5.
- Sopron a magyaroké. Az antant-bizottság a szavazás kihirdetésére indul. In: Kis Újság, 1921. december 20. 1.
- Sopron túlnyomó többsége Magyarországra fog szavazni.” Az Est kiküldött munkatársának jelentése Sopronból. In: Az Est, 1921. december 14. 1.
- Vasárnapra halasztották a népszavazást. In: 8 Órai Újság, 1921. december 14. 1.
