Schulek János portréja

2022. december 26. 06:00 - nemzetikonyvtar

150 éve született a neves építész

Névnapjának előestéjén emlékezünk meg arról a neves építészről, akinek már édesapja is neves építész volt.
Schulek János elsőszülött fiúként látott napvilágot 1872. december 26-án Pesten. Apja, Schulek Frigyes akkor már sikeres építészként működött, és épp elnyerte a budavári Nagyboldogasszony-templom rekonstrukciójának megbízását. Édesanyja a stuttgarti születésű Riecke Johanna. Testvérei közül csak négy húga élte meg a felnőttkort. A kis János olyan időkben érkezett a világra, amikor a város újjászületett, és elkezdhette ma ismert vonásait felölteni. Természetesen szükség volt mindehhez a Bécsből és Münchenből hazaérkező építészekre, akik tanulmányaikat végre hazai terepen kamatoztathatták. Olyan korszak ez, amely egyszerre fordult a történelmi emlékek megmentése felé és közben kiérlelte a századforduló formakincseit. Ekkor egyesül Pest, Buda és Óbuda fővárossá. Ekkor kezdi meg munkáját a hosszas előkészületek után megalakuló Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, amelynek Schulek Frigyes alapító tagja és építésze is volt. Frigyes mestert megbízzák továbbá a visegrádi várrom feltárásának és rekonstrukciójának feladataival is, amelynek köszönhetően a család sok időt töltött vidéken.

Schulek János ifjúkori portréja. A kép forrása: Sipos Béla: A Schulek (felvidéki) család története és családfája, [S.l.], [Szerző], [s.a.], 24. – Magyar Elektronikus Könyvtár

János apja nyomdokaiban járva 1894-ben építészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Műegyetemen, ahol ezt követően tanársegéd lett. Édesapja mellett szerzett gyakorlatot, amikor műemlékek helyreállítását vezette, többek között 1899-től a Halászbástya építésvezetőjeként működött.

A Halászbástya építése 1900-ban. [Látkép az építkezésről] – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény. A kép forrása: Magyar Digitális Képkönyvtár

1903-tól már önálló építészként kapott megbízásokat. A Schulek-család Ménesi úti többgenerációs házát is János tervezte, amely 1907-re el is készült. A fővárosban a nagykörút és az új sugárutak kialakításával újabb kerületek létesültek, amelyek új középületeket, így iskolákat is igényeltek. A kor szokása szerint egy épületben, de külön kell biztosítani a leányok és a fiúk oktatását. 1910-ben a Pannónia Elemi Népiskola tervezésére kérik fel, amely három utcafrontra néző épülettömbjével meghatározta a környék arculatát. A természetes fény beáradását az átlagosnál is több ablak segíti, amely egyben sajátos ritmikát mutat a hatszintes épület homlokzatán.

Liszkófalu. Schulek János rajza a római katolikus templom bővítéséről. 1918. Lymbus, Schulek János-hagyaték, ltsz.: K 702/3. A kép forrása: A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ honlapja. Tudományos Irattár

Schulek János műépítész tervei alapján készült előbb a sárospataki Angol Internátus, melynek munkálatait 1927-ben kezdték el, majd az Aszódi Evangélikus Gimnázium épülete, amelyet 1931-ben adták át diákok számára.
Amikor 1925-ben a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet telekhez jutott a fővárostól, végre elkezdődhetett a templom építése. A tervek elkészítésével Schulek Jánost bízták meg, aki eredeti módon egy épülettömbbe szervezte a templom és a gyülekezeti élet tereit, amelyek így kétoldalról kapcsolódnak a szakrális központhoz. Az épületegyüttes neoromán stílusban épült, amely különösen a harangtorony kialakításában és a nyílászárók félköríves lezárásában érzékelhető. Hármas tagolású főhomlokzata a mellékutcára néz, a bélletes kapuhoz lépcsősor vezet. Középen emelkedik a harangtorony, mellette kétoldalt 1-1 hatszög alapú, belül kerek alaprajzú melléktorony áll, karzatra vezető lépcsőkkel.

A templomot 1928-ban avatták fel, s közben újabb megbízás érkezett a Szadai Református Gyülekezet részéről. A közösség kérését, miszerint a templom tornya magasabb legyen, mint a katolikus templomé, Schulek készséggel teljesítette. A főhomlokzathoz épült torony külön bejárattal rendelkezik, fent enyhén ívelt, bádog toronysisak díszíti. A templom nyeregtetős, mindkét oromfalát finom ívű párkány zárja, amely a főbejárat fölötti párkány vonalát ismétli. Az íves faltámaszokkal felosztott csonkolt, fakazettás síkfödém egyedülálló hangulatot teremt a belső térben.
Mindeközben Schulek János nevét ott találjuk a jelentősebb építészeti pályázatok dokumentációiban is. A budai postapalota építési bizottsága a kiírás szerint csak homlokzati nézeteket és alaprajzokat, valamint a beépített terület kimutatását és persze műleírást várt. Az összesen 10 tagú bírálóbizottság, amelyben Hauszmann Alajos mellett Alpár Ignác és Schulek János képviselte az építész szakmát a postai elöljárók és szakemberek mellett, szótöbbséggel Sándy Gyula tervét hozta ki győztesnek.
Schulek társasági életét tekintve is szolgálhatunk némi adattal. Baldavári Eszter kutatásai nyomán tudhatjuk, hogy Springholz Mária, vagy művésznevén Undi Mariska műtermi vendégei között is megfordult építészünk. Az Arts and crafts jegyében alkotó iparművész az 1920-as évektől vendégkönyvet vezetett. 1929-ben Mariskánál jártak Schulek János, Kismarty-Lechner Jenő és Medgyaszay István építészek, de más ismert személyiségek, főleg művészek bejegyzéseivel is találkozhatunk az emlékkönyvben.
1934-ben többméteres földhordalék alatt felfedezte Mátyás király visegrádi palotájának maradványait. A leletegyüttes haláláig foglalkoztatta és munkásságának céljává és központjává lépett elő.

Lux Kálmán és Schulek János a visegrádi királyi palota feltárásán. 1935 körül. A kép forrása: Kováts István: Séták a föld alatti Visegrádon. In: Cseke László: Visegrád ezer éve. Almanach, Visegrád, 2010. – Örökségtár (Sulinet)

A feltehetően kis példányszámban közzétett Visegrádi Várbizottság Kiadványait szerencsés módon könyvtárunk is őrzi. Az 1936-ban kiadott első füzet lapjain részletes beszámolókat olvashatunk az eddigi munkálatoktól a problémák tárgyalásán keresztül a feladatok megoldásáig távlatokat nyújtva egy múzeum alapításának is. Kádas Sándor, a várbizottság titkára itt írja:

„Megkapó érdekessége az új szervezésnek, Schulek János elgondolásának és terveinek megfelelően a »Visegrádi Muzeum« létesítése a Salamontorony falai között. Hiánypótló a muzeum létesítése és rendeltetése a mester kezelésében, hogy magában foglalja mindazokat a tárgyi bizonyítékokat és okmányokat, amelyek a legrégibb időktől kezdve vonatkozásban vannak a várromokkal.”

Schulek János: Visegrád problémái és feladatai, Budapest, A Visegrádi Várbizottság Kiadványai, 1936. – Törzsgyűjtemény

Schulek János az 1941-es második kiadványban már a feltárásról és annak körülményeiről tájékoztat. Megnevezi az Oláh Miklós-féle szövegforrást Mátyás csodálatos többszintes palotájáról és annak pompás függőkertjeiről, amelyet a felszíni maradványok rejtekben lapulása miatt sokáig csupán mendemondának értékelt a kutatás.

„Mégis ez a szöveg adta meg az indítást a palota helyének felkutatására. A község belterületének a Salamontoronytól a templomig terjedő szakaszát telektől telekig, háztól házig végigvizsgálva, az erdőhivatal kertjével közvetlenül határos gyümölcsöskert magas támfala vonta magára a figyelmet főkép akkor, amikor annak kb. 4-5 m hosszú szakaszán egy reátámaszkodó dongaboltozat megmaradt vállát és benne az Oláh-féle leírásban említett szabad lépcsős végpontját fedezte fel a kutató szem.”

Schulek János: Mátyás király visegrádi palotája, Budapest, Egyetemi Ny., 1941. – Törzsgyűjtemény

„A kaputól száz-egynéhány lépésnyire beljebb lépcső kezdődik, szegletes kövekből, szélessége hét vagy nyolc öl, magassága viszont kb. negyven lépés. Itt négyszögletes függőudvar van, boltozatokra, illetve borospincékre támaszkodik, s épült királyi költséggel, ezek tágasak és szépek; hasonlóan négyszögletes kövekkel van fedve, s rajta egyenlő távolságban egymástól hársfákat ültettek, ezek illata tavaszidőben mindent eláraszt, és látványuk is igen kellemes. A kellős közepén remekbe készült forráskút emelkedik, vörös márványból faragták, a múzsák alakja domborodik rajta, s a csúcsán egy Cupido-szobor* márványtömlőre telepedve nyomja ki a jóízű, hideg vizet, mely a szomszéd hegyen fakadó forrásból vezetéken jut el ide, és zenés csobogással szökik csöveiből egy márványkádba, majd onnan egy kerek medencébe.”

Oláh Miklós: Hungária, [az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor], [ford. Németh Béla], Budapest, Magvető, 1985. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Oláh Miklós esztergomi érsek leírása még az 1953-as filmhíradóból is visszacseng.

Lux Kálmán, Gerevich Tibor és Schulek János 1942 körül Visegrádon. Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Tudományos Irattár, Lymbus ltsz. K 1660/28. A kép forrása: Bakó Zsuzsanna, Dávid Eszter, Kovács Evelin, Köntzey Mercedes, Szecskó Ágnes: „…őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze maradványaikat, nehogy végre is elvesszenek…” – A Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály gyűjteményeiről, I. In: Építészfórum, 2022. 11. 25.

A Visegrádi Várbizottság elnöke Dr. Zsitvay Tibor volt, aki nemcsak a vár feltárásaival, de a látogatók felé történő megnyitásával is foglalkozott. Az ő felkérésére készítette el Schulek János a kolozsvári szobor alkotójával, Fadrusz Jánossal Mátyás király emlékművét. 1940 nyarán Zsitvay Tibor ünnepi beszédben emlékezett meg Schulek Frigyes és fia Schulek János munkásságáról, és bejelentette, hogy a Salamon-toronyhoz vezető utat méltó Schulek-útnak elnevezni. Madarassy Walter készítette el apa és fia közös bronzreliefjét, amelyet az építészek jelleméhez hűen, szerényen a hegyoldalban helyeztek el.

Madarassy Walter: Schulek János-dombormű, 1940 előtt. Ltsz. 56.440-N – Magyar Nemzeti Galéria

A feltárásokkal párhuzamosan, 1933 és 1944 között a Mátyás-templom renoválását irányította, majd 1947–48-ban korábbi tapasztalatait felhasználva ő vezette a II. világháborúban megrongálódott Halászbástya helyreállítását. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatójaként vállalt hivatalt.
Építészünk Budapesten élt a XI. kerületben, az általa tervezett négyemeletes bérházban. A Bartók Béla út 78-as és a 80-as számú bérház homlokzata jelentős részben csak a bejáratok kialakításában különbözik. Az ikerház jellegű bérház belső lakrészei az elosztást tekintve igen hasonlók. Az épület fekvése – szemben a Feneketlen-tó és környéke kínálta tágasság, a távolban a Szent Imre-templom és köröskörül újonnan létesült épületek látványa – alkalmasnak bizonyult műteremlakások kialakítására. Így történhetett, hogy számos művész felfedezte magának lakóhelyül. Többek között Reissmann Károly Miksa festőművész, aki a belső terek ornamentikájának felfestésére szakosodott, valamint leánya, Barabás Gizella, aki 75 éven át élt és alkotott a Bartók Béla út 78. alatti bérházban. Nemcsak alkotóhelyként és otthonként, de gyakran kiállítótérként is szolgált. Az 1934-es Esti Kurir szerint a festőnő minden évben megrendezte lakáskiállítását. Majd később itt lakott Bényi László festőművész, művészettörténész és Molnár József táj- és portréfestő is.
Csekélyre szabott emlékező soraimban nehéz emléket állítani e nagy formátumú személyiségnek, aki nemcsak a múlt felé fordult nagy figyelemmel, de a jövő gazdagítására is tisztelettel törekedett. Életének küldetését a gyermekkori környezetből oly ismert visegrádi kövek között fedezte fel és nagy lelkesedéssel teljesítette be. Építészetében a visszafogott neoromán elemek jellemzőek. Schulek János 1948. július 7-én hunyt el. Sírja a visegrádi köztemetőben található. (Parcella, Szakasz, Sor, Sír: I/B, N/A, 1, 31)

A nemzeti könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára két példányát őrzi Kiss Tibor egri gyűjtő ex librisének. Az aprónyomtatvány grafikusa, Kertes-Kollmann Jenő kompozíciója megemlékezik mind Schulek János arcvonásairól, mind eredményes munkásságáról. Major Máté Schulek János születésének századik évfordulójára írt sorait ismételve: „emlékezzünk rá tisztelettel, nagyrabecsüléssel és szeretettel.”

Kertes-Kollmann Jenő: Kiss Tibor ex librise Schulek János portréjával. 1948 után. Exl.K/379 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár