2022. december 8. és 9. között zajlott a Debreceni Egyetem Egyén és hatalom című tudományos konferenciája a DE BTK Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékének, az Ókortudományi Társaság debreceni Tagozatának és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének szervezésében.
A már hagyományosnak tekinthető konferenciasorozat előadásai idén az egyén és a hatalom viszonyát járták körbe a legkülönbözőbb nézőpontokból az ókorban és a latin nyelvű irodalomban: több előadás foglalkozott a költő és a mecénás-uralkodó közötti kapcsolatokkal, az antik zsarnokképpel, de elhangzott előadás a többséggel szembeszálló ószövetségi prófétákról vagy az ókori orvosvizsgákról.
A Debreceni Egyetem 2022. december 8–9-én megrendezett Egyén és hatalom című tudományos konferenciájának résztvevői
Előadásom Keresztény túlélési stratégiák a diocletianusi keresztényüldözések alatt címmel hangzott el, és benne a keresztényüldözések néhány kevésbé ismert aspektusát ismertettem arra a kérdésre koncentrálva, hogy milyen élethelyzetekbe kerültek az üldözés évtizede alatt azok a keresztények, akik végül nem váltak mártírokká. A Diocletianus alatti üldözés volt a leghosszabb ideig tartó és valószínűleg legintenzívebb az ókorban, ennek ellenére a történettudományi feldolgozottsága még mindig több ponton hiányos. Az események bemutatása több, nem összeegyeztethető szemléletmód szerint történik a jelenlegi kutatásban, ezek egyike a hagyományos kép revideálására törekszik, és a vértanúk aránylag kis számára hivatkozva megkérdőjelezi az üldözések súlyosságát, és azt hangsúlyozza, hogy a mártírok részben vagy egészben saját viselkedésükkel provokálták ki a hatóság fellépését. Az előadás célja ennek a szemléletnek a cáfolata volt, ugyanakkor helyesbítve a hagyományos, alapvetően egyházi megközelítést is, amely a korai időktől csak a vértanúkat tartotta számon. Ezzel szemben az üldözés forrásaiban egy összetett, több fronton végrehajtott politikai kampány rajzolódik ki, ahol nagy szerephez jut a propaganda, a vagyonelkobzás, a halálbüntetés mellett számos büntetési mód, így például a különféle súlyosságú kényszermunkák, száműzetés és deportálás, s mindezek mellett a nyomásgyakorlás további eszközei is. A represszív intézkedések ezen rendszerében a vértanúk csak a piramis csúcsát képviselik, mivel a római államhatalom célja nem a keresztény állampolgárok megölése volt, hanem a politeista vallásgyakorlatra való visszakényszerítése.
Dr. Tóth Anna Judit, a Régi Nyomtatványok Tára Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatócsoport munkatársa előadása a Debreceni Egyetem Egyén és hatalom című tudományos konferenciáján 2022. december 9-én
Dr. Tóth Anna Judit (Régi Nyomtatványok Tára Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatócsoport)