„Leírhatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt” – A Nemzeti dal zenei feldolgozásai az 1848 és 1956 közötti időszakból

2023. március 15. 06:00 - nemzetikonyvtar

A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. I. rész

A választott téma roppant hálás, ugyanakkor a zenei feldolgozások nagy száma miatt nehéz is, hisz a korabeli folyóiratok – mint pl. a Pesti Divatlap, az Életképek, a Képes Újság, a Budapesti Híradó, a Honderű – forradalomról szóló híradásaiból is már némi képet kaphatunk a vers első megzenésítéseiről, de a később született feldolgozásokról is olvashatunk a Petőfi megzenésített műveit taglaló írásokban. Így, a kerek évforduló alkalmából, ezek segítségével szeretnék – a teljesség igénye nélkül – csekély ízelítőt adni a költemény számtalan zenei feldolgozásából. Egressy Gábor beszámolójában olvashatjuk:

„Megkérdeztetvén a nép: mit kíván, azt nyilvánítá: miszerint Hunyadi Lászlóból »Meghalt a cselszövő« szövegű énekrész, a Hymnus, Hattyúdal, Szózat, s más kedvenc darabok játszassanak; aztán Petőfi Nemzeti dala általam elszavaltassék, s végül kar által eldaloltassék: zenéjét Egressi Béni akkorra már elkészítvén. – Az eskü szavait, a szavalás közben ezerek keble vis[s]zhangzá. Ilyen volt az est képe.”

Egressy Gábor: Képek a pesti forradalomból martius [!] 15-én. In: Életképek, 1848. március 26.Törzsgyűjtemény

Petőfi – naplójának tanúsága szerint – a verset két nappal korábban, március 13-án írta, „azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni”. (Lapok Petőfi Sándor naplójából, Kolozsvár, Móricz Zsigmond Kollégium, 1945.)
A vers a 15-i események során több ízben is elhangzott, amit a nap folyamán – a beszámolók alapján – legalább két alkalommal maga Petőfi szavalt el. Az egyik eseménnyel kapcsolatban szintén Egressy Gábor szavait idézem:

„Ekkor Petőfi fölemelkedik, mintegy túlvilági alak, mint megtestesült népszenvedés, mint egy ezeréves tantalusi szomjúság, – mint végítélet halálangyala. Elüvölti nemzeti dalát! – E hangok leírhatlanok. Most is hallom és látom azokat, és örökké fogom látni és hallani, mert e kép és hang elválaszthatlanok.”

Egressy Gábor: Képek a pesti forradalomból martius [!] 15-én. In: Életképek, 1848. március 26.Törzsgyűjtemény

Harmadszor, a már említett nemzeti színházi előadás során hangzott el, ahol:

„a közönség kívánatára, [Frédéric Soulié] Két anya gyermeke helyett Bánk bán hirdettetett; de az első fölvonás alatt a szabad nép kitörő lelkesedése közt Petőfi Sándor „Nemzeti dala” szavaltatott, s az egész estét hazafiúi dalok és zeneművek tölték be.”

Életképek, 1848. március 19.  – Törzsgyűjtemény

A vers egyik legkorábbi megzenésítése tehát – mint már Egressy beszámolójából megtudhattuk – Egressy Béni és Szerdahelyi József nevéhez fűződik, s amelyet az említett színházi estén maga Erkel Ferenc vezényelt. Ugyanakkor a Pesti Divatlap szerkesztőjének, Vahot Imrének, a március 15-i eseményekről szóló írásában olvashatjuk, hogy ugyanezen az előadáson a már megzenésített Nemzeti dalon kívül szintén elhangzott a Rákóczi-induló és:

„Énekelték továbbá Erkel zenéje szerint Kölcsey Hymnuszát, Egressy B[éni] zenéje szerint Vörösmarty Szózatát” 

Pesti Divatlap, 1848. március 19. – Törzsgyűjtemény

Szintén a korabeli sajtó ad hírt Kálózdi János a Pesti Divatlap 1848. április 22-i számának mellékleteként megjelent megzenésítéséről, amely:

„a zeneértők véleménye szerint az eddigi megjelentek közt legjobb, legjellemzőbb”.

Pesti Divatlap, 1848. április 22. – Törzsgyűjtemény

03_kep_kalozdi_opti.jpgKálózdi János: Nemzeti dal Petőfitől. Pest, Vahot Imre, 1848. – Színháztörténeti és Zeneműtár, ZR 1.447

Feldinger Frigyes – ki 1861-től Földényi néven jelentette meg műveitPetőfinek ajánlott Nemzeti dal-megzenésítése szintén még a forradalom évében jelent meg Temesváron, amelyet később a pesti Táborszky Nándor ismét kiadott, de már Földényi néven, a Petőfinek szóló ajánlás nélkül.

Bartay Endre – akinek a nevéhez fűződik a Szózat és a Hymnus megzenésítésére kiírt pályázat meghirdetése – Nemzeti dala, melynek alcíme: „A szabadság hírnökeinek Bécsbőli megérkezésük ÜNEPÉRE[!]”, Pozsonyban jelent meg.

06_kep_bartay_opti.jpgBartay Endre: Nemzeti dal. A szabadság hírnökeinek Bécsbőli megérkezésük ÜNEPÉRE[!]. Énekre és zongorára alkalmazva. S. l., S. n., s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 6.316

Karosa Endre „Talpra magyar!” című népindulója 1848. március 20-án kelt, melynek kéziratban fennmaradt példánya gyűjteményünkben található.

07_kep_karosa_opti.jpgKarosa Endre: „Talpra magyar!”. Népinduló. Szerzé S. a. Újhelyben / 1848. Mart. 20-án. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Ms. mus. 2.308

Ruzitska György Magyar dal /:Talpra Magyar:/ című, vegyeskarra és zenekarra írt szerzeménye szintén még a forradalom évében keletkezett.

08_kep_ruzitska_1_opti.jpgRuzitska György: Magyar dal /:Talpra Magyar:/ Petőfy Sándortól. [1]848. A mű címoldala és első kottaoldala – Színháztörténeti és Zeneműtár, Ms. mus. 249

Thern Károly, aki korának elismert zongoraművésze, karmestere és zeneszerzője volt, szintén megzenésítette Petőfi költeményét, mely Pesten jelent meg, Treichlinger Józsefnél.

09_kep_thern_opti.jpgThern Károly: Nemzeti dal Petőfitől, Pest, Treichlinger J., s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 10.928

Szintén Pesten jelent meg a Till Ferdinánd által megzenésített Nemzeti dal.

10_kep_till_opti.jpgTill Ferdinánd: Nemzeti dal Petőfitől. S. l., s. n., s. a. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 9.323

Meg kell említenünk a világhírű hegedűművész, pedagógus Hubay Jenő édesapjának, Huber Károlynak férfikarra írt megzenésítését, melyet a kotta utolsó lapján található feljegyzés szerint „Bevégeztem 1883 Nov. 27én Budapesten / Huber Károly”.

11_kep_huber_1_opti.jpgHuber Károly: Nemzeti dal. Férfikar. A kézirat első és utolsó kottaoldala – Színháztörténeti és Zeneműtár, Ms. mus. 6.762

Az 1890-es évek második felében ismét közkedveltté vált a forradalom és szabadságharc témája. 1896-ban két szerző is, Hubay Jenő, valamint Szotyori Nagy Károly dolgozta fel Petőfi ismert versét.

Csanády Virgil, mint műkedvelő szintén feldolgozta Petőfi költeményét. A Nemzeti dalt saját kiadásában jelentette meg 1898-ban, férfikarra zongorakísérettel, melyet az „Ébredés” dalkörnek ajánlott.

14_kep_csanady_opti.jpgCsanády Virgil: Talpra magyar! Petőfi Nemzeti dala. Op. 17., Budapest, Szerzői kiadás, 1898. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 4418

A századfordulón szintén több feldolgozás születtet Petőfi versére, mint például Antos Károly, Bátori Lajos, Breiter-Szélessy János és Hazslinszky Gusztáv által írt kíséret nélküli kórusmű.

Kodály Zoltán, az 1956-ban, háromszólamú férfikarra készített Nemzeti dal-feldolgozásának keletkezéséről Vass Lajos visszaemlékezésében olvashatunk, aki írásában részletesen beszámolt az akkor általa vezetett Magyar Néphadsereg Énekkarának írt mű előadásáról, illetve az azt megelőző próbáról:

„Már azon a júniusi próbán, amelyen Kodály megjelent, ott volt a sajtó, az MTI, de Szabolcsi Bence és Tardos Béla is. Tardos, akkor a Zeneműkiadó igazgatója, egy hét alatt kiadta a művet – ez akkor is példátlan gyorsaságnak számított. […] Kodály ekkor vetette fel, hogy a darabot a Nemzeti Múzeum lépcsőjén kellene elénekelni. Örültünk az ötletnek, s kitaláltuk hozzá a keretet. […] A zsúfolásig megtelt tér közönsége megismételtette az előadást.”

Vass Lajos [visszaemlékezése]. In: Bónis Ferenc (szerk.): Így láttuk Kodályt. Ötvennégy emlékezés, Budapest, Zeneműkiadó, 1982. – Törzsgyűjtemény

Ha csupán a Nemzeti dal e csekély számú zenei feldolgozásán tekintünk is végig, megállapíthatjuk, hogy Petőfi versének inspiráló volta a forradalom óta töretlen. Ezért nagyon is igaz Vahot Imre azon kijelentése, miszerint:

„Higyétek meg barátim! Petőfinek nemzeti dala sokkal jobb és több – mint az egész pesti forradalom vala.”

Pesti Divatlap, 1848. április 1. – Törzsgyűjtemény

Felhasznált irodalom:

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6018071868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása