Számolócédula – az alkalmazott grafika „kültelki csibésze”

2023. június 19. 06:00 - nemzetikonyvtar

Ajánljuk a Múzeumok Éjszakáján nyíló „Ők is Trendben voltak” című kiállításunkat

A 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század első felének egyik közkedvelt, „trendi” reklámfelülete a számolócédula volt. A nagykereskedők és gyárosok nemcsak saját üzleteikben népszerűsítették rajta portékáikat, hanem sokszor kisebb divatüzletekben, kávéházakban, fűszer-csemege üzletekben vagy éppen szatócsboltokban is terjesztették.

1_opti_5.jpgVálogatás a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár számolócédula-gyűjteményéből

A számolócéduláknak eredendően két típusát különböztethetjük meg. Az egyik fajta parányi plakáthoz hasonlítható, amelyen a cég a kereskedelmi céllal készített grafikai plakátját reprodukálja. A számolócédulák másik, kevésbé látványos típusa céges levélpapírra emlékeztet. Ezek a nyomtatványok többféle szerepet is betöltöttek a korszak kereskedelmi életének hétköznapjaiban. A cédulák a reklámon kívül pénzügyi bizonylatul is szolgáltak. Erre utal a „számolócédula” elnevezés is, hiszen a kereskedő vagy a pincér elsősorban nyugtaként, számlaként használta azt, hátoldalára írva a kiszámolt összeget A módos családok háztartási alkalmazottja pedig a számolócédula hátoldalára írt jegyzet segítségével számolt el a vásárlásnál elköltött pénzzel.

2_opti_8.jpgSzámolócédulák egész oldalas és az oldal kis részét betöltő grafikával és a számolásra, listaírásra használt számolócédulák hátoldalai – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

„Régi szokás, hogy a kereskedők számolócédulákat készíttetnek reklám céljára s azt ingyen osztják ki a vendéglők pincérei között. A reklámnak ezen módja igen célszerűnek nevezhető, mert a vendéglő jóllakott vendégének mindenkor van néhány pillanatnyi ideje ahhoz, hogy a kezébe nyomott számolócédula reklámfelírását elolvassa. Minthogy pedig a jóllakott ember rendesen jókedvre van hangolva, kellő pillanatban hat reá a számolócédula reklámja a maga rábeszélő erejével (…)

Az Üzlet, 3. évf. 1908. szeptember 15., 646. – Törzsgyűjtemény

3_opti_6.jpgBér Dezső (1975–1924) Vilmos császár buffet-restaurant… Jelzet: PKG.1914/VH/23 Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

E dokumentumok tágabb értelemben a magyar gazdaságtörténet és életmódtörténet ismeretét gazdagítják, szűkebb értelemben pedig a reklám történetének izgalmas színfoltjait jelentik, bepillantást engedve a korabeli reklámkultúra, reklámszövegek, reklámversek világába.

A grafikai elemeket tartalmazó számolócédulákra jellemző a sokféleség: a művészi kivitelezés gyakran igen különböző színvonalát a megrendelők igényessége, illetve anyagi lehetőségei határozták meg. Az alkotók között a kor olyan neves festői, grafikusai is szerepelnek, mint Berény Róbert, Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Faragó Géza, Földes Imre, Macskássy Gyula, Pólya Tibor vagy Várady Lajos, kivitelezésük pedig nem egy esetben nyomdatechnikai remekmű. A számolócédulák esetenként a grafikai plakátok kistestvéreként, változatlan vagy minimális változtatással megjelenő kicsinyített másaként kerültek forgalomba.

A számolócédulák grafikája nemritkán „biankó” szerepet töltött be: az ország különböző részein ugyanaz a kép hirdette az egymástól teljesen függetlenül működő – de azonos funkciójú – üzletek, mesterek termékeit vagy szolgáltatásait. 

8_opti_3.jpg Férfi ruházattal kapcsolatos számolócédula kitöltetlen és különböző városokban működő szabó, vegytisztító és ruházati üzlet által használt változatai – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A számolócédulák az 1950-es évekig voltak használatban. Helyüket átvették a pénztárgépek, amelyek egyszerűen csak blokkot „termeltek”. Az utóbbi években – elsősorban az igényes vendéglátóhelyeken – ismét találkozhatunk az egykori számolócédulákra emlékeztető reklámszámlákkal. Az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára megközelítőleg 6000 darab számolócédulát őriz.
A kedves, mutatós – gyakran sorozatba rendezhető – számolócédulák már használatuk idején is felkeltették a gyűjtők, de elsősorban a gyermekek érdeklődését.
A korabeli sajtó így ír a számolócédula kisinas szerepének és népszerűségének, trendiségének ambivalenciájáról:

„SZÁMOLÓCÉDULÁK. Ők a kis proletárgyermekei az üzleti grafikának. A plakátok az atlétái, a levelek a kereskedelmi utazói, a műsorok a parfümös kisasszonyok, de a számolócédulák – szegények – a kifutófiúk, a kültelki csibészek. Mikor megszületnek, röviddel azután besorozzák őket fűszeres-inasnak, borfiúnak, kávéházi pikolónak. Így volt az talán a múlt században, sőt még a világháború előtt is, de bezzeg ma már egészen más vágyak röpítik előre a számolócédulát. Ma a gyűjtők karjaiba hajtja őket az ambíció. Melyik számolócédula elégednék ma meg azzal, hogy a pulton hervadjon el tiszavirág módjára, vagy a főúr izzadó kebelére borulva várja, amíg a lakoma végén rá kerül a sor, és valaki fitymálva összegyűrje és a padlóra dobja? Ó, a mai számolócédula gyűjtési objektum, valőr, hogy ne mondjam: valuta. Kisdiákok puffadt pénztárcáiban, duzzadó ábécéskönyvek lapjai közt van a helye és ma-holnap talán mappák, külön fiókszekrények – sőt: ki tudja – talán kis Wertheim-kazetták is készülnek a megőrzésére. Annyi bizonyos, hogy piaca ma már nagyon sok van ennek a gyűjtési tárgynak, mert ki gyűjt ma képeslevelezőlapot, szivargyűrűt, exlibrist, ellenben melyik kisdiák nem gyűjt számolót?”

N. P.: Számolócédulák. In: Magyar Grafika, 6. évf. 1–2. sz., 1925. január–február, 45. – Elektronikus Periodika Archívum

Gyűjtőszenvedélyéről Ottlik Géza így vall Buda című regényében:

„… egyszer a tanító elvette a számolócédula-gyűjteményemet, kitette maga elé a katedrára. A szünetben remek cserékkel épp teljessé vált a két nagy sorozatom, és nem álltam meg, hogy a pad alatt óra közben is ne nézegessem. »Mi van az öledben, fiam?« – meglátta, elkobozta. Majd visszaadja, ahogy szokás volt, gondoltam. Nem. Kettőt visszaadott, a többit egyenként szétosztotta az egész osztálynak. Ezt jó ideig, hatvanhárom évig nem felejtettem el neki.”

Ottlik Géza: Buda, Budapest, Európa, 1993. Részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár

9_opti_4.jpgA Franck Henrik és Fiai Rt. pótkávégyár által közreadott számolócédulák sorozataiból két tematikus csoport néhány darabja – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Múzeumok Éjszakáján többek között eredeti számolócédulákkal is várjuk a látogatókat az Ők is Trendben voltak című kiállításon!
„Divatos” válogatásunk számolócédulái már-már elfeledett vagy ritkábban ma is élő cégek, termékek, szolgáltatások emlékét őrzik, és egyúttal tükrözik a korabeli ruházat „útját”, hiszen az áruházak, szaküzletek mellett szűcsmester, szabóműhely és vegytisztító reklámjával is találkozhatunk.

10_opti_7.jpgVálogatás a Múzeumok Éjszakája Ők is Trendben voltak című kiállítása eredetiben is megtekinthető számolócéduláiból – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Elbéné Mester Magdolna (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6418148300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása