Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Lázár Balázs színművésszel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanárával készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.
Lázár Balázs színművész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László
Lázár Balázs, DLA, színművész, előadóművész, költő, 1975-ben született Szolnokon. 1997 júniusában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen színész szakon, s mintegy érdekes szimbólumaként kettős művészi pályájának, e hónaptól jelentek és jelennek meg versei is irodalmi lapokban, folyóiratokban. 1997 és 2000 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, ahol színészi munkája elismeréseképpen Közönségdíjat kapott 1999-ben. Pécsi éveinek költői kiteljesedésében is nagy szerepe volt, eddig hat verseskötete jelent meg. 2000 és 2001 között elvégezte a Dell Arte International School of Physical Theatre egyéves, fizikai színházi képzését. 2001-től ismét rendszeresen játszik a Vígszínházban, de színészként dolgozott a Karinthy és Thália színházban, valamint alternatív színházi produkciókban is. 2012-ben mutatták be Pantalone házassága című, kortárs commedia dell’ arte darabját a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. 2013 és 2015 között maszkos, fizikai színházi kurzusokat vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2015-ben Örkény István drámaírói ösztöndíjat nyert. 2015 szeptembere és 2022 januárja között a Ferencvárosi Pinceszínház irodalmi referense és színésze, valamint a Ferencvárosi Ádámok és Évák elnevezésű iskolaszínházi program szakmai vezetője volt. 2016-ban DLA-fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Színházi és filmes munkái mellett a Magyar Írószövetség irodalmi programjainak rendszeres fellépője és a Versek szódával című rendhagyó irodalmi sorozat moderátora. Tallián Mariann színművész-íróval 2005 óta hoznak létre közös versszínházi, prózaszínházi előadásokat is. (facebook/kettenaversben) Jelenleg több színházban is játszik, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem elsős dramaturg osztályának vezetője. A Magyar Írószövetség választmányának tagja és a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság előadóművészeti alelnöke. Tagja a Magyar Pen Clubnak, a Szépírók Társaságának, a Maszk Országos Színészegyesületnek, a MISZJE-nek, az Artisjusnak, valamint a Színházi Dolgozók Szakszervezetének. Nős, két fiú édesapja.
Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?
„Vers az, amit mondani kell!” – idézhetném itt rögtön Kányádi Sándort, s azt hiszem, hogy a versmondás valóban önálló előadóművészeti ággá fejlődött a színművészeten belül, bár elsősorban ez inkább a magyar nyelvterületre jellemző, talán mert vérzivataros történelmünk miatta a költők, a nyelv, a vers szerepe nálunk mindig is hangsúlyosabb volt, mint más, talán szerencsésebb nemzeteknél. Mivel én költő is vagyok, számomra a versmondás nemcsak egy különleges művészi önkifejezési eszköz, de e két művészeti ág egymást erősítő, termékeny szimbiózisa is.
Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?
Lacit régről ismerem, és mindig egyéni gondolatjárása volt, ez is egy izgalmas, különleges vállalkozás, úgyhogy örömmel tettem eleget felkérésének, s így hosszú évek után újra személyesen is találkozhattunk.
Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?
Ellentmondást nem látok, inkább elmélyíti, cizellálja az eddigi tudást, tapasztalatokat, mindenesetre kétségtelen, hogy újra kellett értelmezni néhány dolgot magamban a dallamhangsúlyos nyomatékképzés versmegszólaltatási gyakorlatában.
Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?
Akadályozni semmi esetre sem, inkább többrétegűvé teszi a művészi előadást, és ráirányítja a figyelmet, hogy sokszor mondjuk egy finom hangszínváltás is elég a hangsúlyhoz, a plasztikusabb kifejezéshez.
Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?
Minden gyakorló színésznek, színinövendéknek érdemes lenne megismerni ezt a módszert, mert mint mondtam, bővíti az előadóművészeti artikulációs bázist és mivel kiváló verstani gyakorlat, a verstani ismereteket is.
Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?
Tallián Mariann színművésszel 17 éve hozunk létre versszínházi esteket a Ketten a versben művészeti formáció keretében. Előadásainkhoz az utóbbi néhány évben zenész barátaink is csatlakoztak. Jelenleg a Petőfi-emlékév kapcsán kisebb erdélyi turnéra indulunk a „Feleségek felesége” című, Szendrey Júlia-estünkkel, melyet remélhetőleg sok helyen játszhatunk még idén a Kárpát-medencében. Műsoron van még a „Mi dolgunk a világon?” című Vörösmarty-, az „Egyenes labirintus” című Pilinszky- és az „Istengyermekség” című Jókai Anna-emlékestünk is.
Versvideó. Márai Sándor Mennyből az angyal című verse Lázár Balázs előadásában.
Deák-Sárosi László interjúja Lázár Balázs színművésszel,
a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanárával
A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Hatodik rész (Simon Péter)
