2023. június 15. és 16. között Bibliology and Cultural National Heritage, 17th edition (Biblioológia és nemzeti kulturális örökség, 17.) címmel angol és román nyelvű konferenciát rendezett a gyulafehérvári 1918. december 1. Tudományegyetem Történelem, Régészet és Muzeológia Tanszéke és a szintén gyulafehérvári Az Egyesülés Nemzeti Múzeuma a gyulafehérvári Apor-palotában. Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett tanácskozás a romániai régi könyves kutatók fontos szakmai fóruma. A konferencia a román könyvkultúráról szóló, de fontos magyar vonatkozásokkal is rendelkező négy újabb kiadvány bemutatásával és a román könyvkiadás kezdeteiről szóló kiállítás megnyitójával indult. (Utóbbin a kiállítást szervező Dr. Florin Bogdan köszönettel emlékezett meg az OSZK-s kollégák segítőkészségéről.) A konferencia előadásai két párhuzamos szekcióban zajlottak. Az egyikben a román nyelvű könyvnyomtatás több kerek évfordulója (az első Havasalföldön nyomtatott könyv, a Macarie-féle 1508-as szertartáskönyv kiadásának 515., az 1648-as gyulafehérvári román Újszövetség megjelenésének 375. és Şerban Catacuzino 1688-as Bukaresti Bibliája publikálásának 335. évfordulója) kapcsán a régi román nyelvű könyvkultúráról szóló előadások hangzottak el.
A másik szekcióban a Batthyaneum alapítója, Batthyány Ignác püspök halálának 225. évfordulójára emlékezve a 15–19. századi európai könyvkultúráról mutattak be dolgozatokat. Devotions of a Renaissance Bishop: The Prayer Texts in John Thurzó’s Orationale (Egy reneszánsz püspök áhítatai: Thurzó János imakönyvének imaszövegei) című előadásomban az OSZK Cod. Lat. 380-as jelzetű kéziratának szövegeit és azok egyes általam azonosított forrásait mutattam be. (A kódexet A magánáhítat könyvei című kamarakiállításunk előkészítő munkálatai során vizsgáltam meg alaposan.)

A Thurzó-imakönyv egy oldala, Cod. Lat. 380. 28a r. – Kézirattár

A konferencián számos érdekes előadás hangzott el mind a román, mind a magyar és az európai könyvkultúráról. Kár, hogy a párhuzamosan zajló szekciók miatt csak az előadások egy részét tudtam meghallgatni. Érdekes volt megismerni a román régikönyves kollégák kutatásait, amelyek sok szálon kapcsolódnak a magyar régikönyvesekéihez.
A konferencia főleg román és (erdélyi, valamint magyarországi) magyar kutatók részvételével zajlott. Az ilyen jellegű interkulturális párbeszéd, egymás eredményeinek megismerése kiemelten fontos. A román kollégák kifejezetten nagyra becsülik a Magyarországon és az OSZK-ban folyó régikönyves kutatásokat, s számon tartják számos korai román nyomtatványt őrző gyűjteményünket. A velük való szakmai kapcsolat kialakítása és fenntartása több szempontból is lényeges.

Korondi Ágnes (ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport)