„A magyar szentek csupán ósdi legendák unalmas szereplői, vagy korunk nagy egyéniségei, akiknek életét ma is érdemes megismerni…?”

2023. november 13. 06:00 - nemzetikonyvtar

Magyar szentek és boldogok napja

1_opti_6.jpgMagyar szentek hódolata a magyarok Nagyasszonya előtt a pécsi székesegyház bejárata felett. Forrás: Wikipédia

A Magyar Kurír katolikus hírportál egyik cikkében olvashatók az alábbi mondatok: 

„Ma mindazokra a szentekre emlékezünk, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek a magyar földön. Névtelen magyar szentek ők, egyháziak és világiak, férfiak és nők, akik hősi fokon gyakorolták a keresztény erényeket. Vannak köztük olyanok, akiket népi kegyelet és emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei és szentjei, a mindennapok vértanúi és Istenbe merült misztikusai is.”

Magyar szentek és boldogok. In: Magyar Kurír. Katolikus hírportál. 2021. november 17.

De vajon mit kell tudni ezekről a „névtelen” magyar szentekről? És egyáltalán mit kell tudni a magyar szentekről? Kik ők? Mitől magyar szentek? Szekfű Gyula a Hősök és szentek című könyv előszavában kifejti, hogy nagyon nehezen talál olyan közös vonást a könyvben leírt tizenegy szent életében, mely „mindegyiknek hasonmása lenne”. Később a neves történész hozzáteszi, „hogy a származás, élethivatás és életforma különbözőségei teszik nehézzé a szintézist”. Ha jobban belegondolunk nem alaptalan ez a megfogalmazás. Valóban olyan emberekről van szó, akik származásuk, életmódjuk, hivatásuk terén a „szélrózsa minden irányában helyezkednek el”. Török József A magyar föld szentjei című könyvének hátsó borítóján kátészerűen fejt ki egy újabb gondolatmenetet, mely alapján ezeknek a több szempontból is meglehetősen heterogén embereknek a „földi életben” betöltött szerepéről elmélkedhetünk:

„A magyar szentek csupán ósdi legendák unalmas szereplői, vagy korunk nagy egyéniségei, akiknek életét ma is érdemes megismerni és akiknek példája ma is kihívást jelent az értékekért lelkesedő fiatalok számára? A válasz nyilvánvaló, hiszen a szentek ma is testvéreink. Ám hogy ez valóság legyen, szükséges megismerni hiteles történetüket. A magyar nemzet történelme akkor teljes, ha abban helyet kapnak a magyar nemzetből vagy magyar földön született, esetleg idegenből idejött, de itt működött szentek.”

Török József: A magyar föld szentjei. 2. kiadás, Kecskemét, Ecclesia – Korda, 1997. – Törzsgyűjtemény

A felvetett kérdés valóban jogos, hiszen tényleg felmerülhet korunk emberének fejében az első mondatban megfogalmazott gondolat. Az idézetben olvashatjuk a szerző által megadott „nyilvánvaló” választ is, mely szerint a „szentek ma is testvéreink”. Vagyis valahol jelen vannak mindennapi életünkben. Vajon ez tényleg így van? Azt még az erősen materialista és ateista szemléletű történészek sem tagadhatják, hogy a magyar nemzet történelméből nem lehet elhagyni az ún. „magyar szenteket”. Hiszen történelmünk folyamán lépten-nyomon „belebotlunk” valamely politikusba, egyházi személybe, vagy „csak egyszerű” világi laikusba a magyar szentek sorából, akiknek a magyar történelemnek nevezett roppant méretű időfolyam eseményeire döntő hatásuk volt. És ez nemcsak a „sötétnek” titulált középkorban történt így. Szóval történelmünknek igenis meghatározó személyeit alkotják szentjeink. Jó, jó, mondhatják a szkeptikusok, „az Idők Tengerének tajtékzó hullámai közt ott hajóztak szentjeink, de ma már mi közünk hozzájuk?” A kérdésnek van jogalapja. A magyar szentek életműve tényleg több mint boltívei között sejtelmesen megvilágított, pókhálóktól és portól lepett, ódonszagú termek polcain rostokoló ósdi legendák unalmas és érthetetlen történeteinek gyűjteménye? Remélem ez a cikk (is) választ ad erre a kérdésre.

2_opti_9.jpgA magyar szentek apotheozisa. Túry Gyula festménye. In: Vasárnapi Ujság, 46. évf. 45. sz. (1899. november 5.), 754. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Korunk embere úgy is mondhatnánk „mentális túlterheltségben” szenved. Lépten-nyomon mindenfelé összeakadhat azoknak, az életminőségének drasztikus javulását ígérő termékeknek a reklámhadjáratával, amelyek nélkül semmiféleképpen nem élhet „teljes értékű életet”. Vagy összefuthat rajta segíteni akaró, messianisztikus csodagurukkal, akik elmondják neki, hogy „higgye már el, hogy nagyon rosszul élte eddig az életét és feltétlenül változtatni kell ezen”. E változást persze egyedül nem lesz képes véghez vinni, feltétlenül szüksége lesz „segítőkre”, akik szóról szóra megmondják majd, mit kell tennie, mert ha nem pontosan azt és úgy teszi, ahogy a „szakértők” vagy a témában „haladók” elképzelik, akkor mindent rosszul csinál, amiből „elképesztő nagy baj” lesz. Hogy egészen pontosan mi az elképesztő nagy baj, azt általában nem tudják megfogalmazni. Ha valaki találkozott már ezzel a jelenséggel, akkor joggal húzódozhat attól, hogy bárkire mint követendő példaképre tekintsen. Márpedig véleményem szerint nagyon kevés olyan ember lehet, aki semmiféle formában nem szembesült ilyesmivel. A másik manipulálása sajnos még az egyházközösségekben is jelen van, ahogy a jezsuita Jálics Ferenc is írja egyik művében:

„Uralkodni akarunk mások felett, befolyást akarunk szerezni fölöttük, meg akarjuk határozni mit csináljanak. Mindnyájan ismerünk hatalomvágytól hajtott embereket, zsarnokokat, kényurakat. Még az apostolok is keresték a helyet Jézus mellett. A vallási csoportokban a hatalomvágy az egyik legnagyobb kísértés. Ha valaki tudatosan, vagy öntudatlanul másokon akar uralkodni, akkor nem tudja felismerni magában Isten akaratát.”

Jálics Ferenc: Lelkivezetés az evangéliumban, Budapest, Jezsuita Kiadó, 2021, 77. – Törzsgyűjtemény

És hogy miért említem meg ezt a nagyon rossz emberi tulajdonságot? Mert szeretnék egy olyan embercsoporttal foglalkozni, amely, ha „gyarló” emberi mivolta miatt nem is volt teljesen mentes ettől, de mégis valahogy kevésbé lehetett rabja a sokakat érzékenyen érintő manipulatív, elnyomó és uralkodó magatartásformáknak. Ezen embercsoport tagjait a Katolikus Egyház Katekizmusa a következőképpen határozza meg:

„Az Egyház szentté avatva egyes híveket, vagyis ünnepélyesen kijelentve, hogy ezek a hívők hősiesen gyakorolták az erényeket és Isten kegyelméhez hűségesen éltek, elismeri a Szentség Lelkének hatalmát, aki benne él és támogatja a hívők reménységét azáltal, hogy a szentekben, mint példaképeket és közbenjárókat adja nekik. Az Egyházban egész történelme során a legnehezebb körülmények közepette is mindig a szentek voltak a megújulás forrásai és kezdeményezői. Valóban, az Egyház szentsége apostoli munkásságának és missziós lendületének titkos forrása és csalhatatlan mértéke.”

A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest, Szent István Társulat, 1994, 178. – Törzsgyűjtemény

3_opti_7.jpgFra Angelico: Mindenszentek. A kép forrása: Wikipédia

A Magyar Katolikus Egyház honlapja szerint összesen 70 olyan történelmünkben élt személy van, akikre ráillik a „magyar szent vagy boldog” megnevezés, illetve mai divatos szóhasználattal élve „várólistán” vannak, vagyis folyik az ún. szentté, vagy boldoggá avatási perük. Közülük heten a magyar honfoglalást megelőző időkben éltek, ahogy nevezik őket, ők voltak „Pannónia szentjei”. Egyikük például a 316 körül Savariában (mai Szombathelyen) született későbbi Tours-i püspök, Franciaország egyik legismertebb keresztény alakja, a didergő koldusra köpenyét terítő, a katonaként is bátran helytálló buzgó hittérítő, a püspökség tisztsége elől szerénységből egy libaólba menekülő Szent Márton.

4_opti_5.jpgA Savariában született Tours-i szent Márton odaadja a köpönyegét a koldusnak El Greco festményén. A kép forrása: Wikipédia

A cikk bevezetőjében feltettem a kérdést, hogy vajon a régmúltban élt szentjeink jelen lehetnek-e napjainkban is? Erre megpróbálok saját életem példájával válaszolni. A sötétnek – véleményem szerint – egyáltalán nem nevezhető középkor és a későbbi korok magyar szentjei közül, azt kell mondjam, többel napi szinten „találkozom”. Mármint munkába menet és onnan jövet. A Budapest egyik „gócpontjának” számító, az 1956-os forradalom és szabadságharc Széna tér melletti másik bázisán, a Móricz Zsigmond körtéren áll a szobra, az onnan nyíló Villányi úton pedig a templom-gimnázium komplexuma első megkoronázott királyunk fiának, Szent Imrének. A 12. századi Szent Imre-legenda szerint: „Ő a testi nemzést, amely romlandó, a szüzesség lelki fogadalma mögé helyezte\…, és érintetlen hitvese szüzességét romlatlanul megőrizte.” A legenda ábrázolásával „szembeszáll” egy érdekes kiadvány, melyet nemrég forgattam a kezemben. Az ifjúság számára „elengedhetetlen közlésmód”, a képregény igényesen megrajzolt keretein belül, az egyébként történelmünket nagyon szépen feldolgozó Királyok és Keresztek sorozat első részében, a Voluntas Tua címmel megjelent történetben az írói fantázia elég érdekes módon magyarázza ennek az Imréről elterjedt legendának az eredetét. Hogy mivel is pontosan? Kedves Olvasó, ha kíváncsi erre, akkor a kiadványt megtalálja az OSZK állományában is. Akárhogy alakult is a vélhetőleg jó harci készséggel és katonaerényekkel rendelkező herceg élete, annyi nagy valószínűséggel bizonyos, hogy tragikus halálát vadászat közben a – sok vadász és egy videocsatorna által (is) – legveszélyesebbnek titulált Magyarországon élő nagyvadfaj egy példánya, egy sebzett vaddisznó okozta. És hogy a magyar szentek és boldogok nemcsak a „sötét középkorban” éltek és ténykedtek, arra nagyon jó példa a következő „képviselőjük”. A ciszterci rend által „üzemeltetett”, a Feneketlen-tóra néző, gyönyörű panorámával rendelkező Szent Imre-templom egyik oldalhajójában található egy kis kápolna, melynek bejáratánál a „szegények orvosaként” ismert, a II. János Pál pápa által boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László neve olvasható. Batthyány-Strattmann László nevét egy 1992-ben államilag alapított díj is viseli, melyet az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal.

5_opti_6.jpgSzent Imre szobra. Benke Zoltán alkotása – Digitális Képarchívum

És ha már a Móricz Zsigmond körtér kapcsán az 1956-os forradalom és szabadságharc is szóba került, akkor szót kell ejtenem arról a Mindszenty Józsefről is, aki Magyarország utolsó hercegprímásaként töltötte be az államberendezkedésünket teljesen felborító kommunista jogrend bevezetése után is a történelmi magyar állam – király és nádor utáni – harmadik államfői tisztséget. A 20. századi magyar katolikus egyház minden kétséget kizáróan legnagyobb formátumú alakját a nyilasok és a kommunisták is egyaránt üldözték. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt. Miután újratemetése során „romlatlanul” találták a testét, ezért méltóvá vált a kommunista diktatúra aljas koncepciós pere után egy „mennyei” perre is. Vagyis folyik a boldoggá avatása.
A tragikus vadászbalesetben elhunyt Szent Imre herceg nevelője lett névadója a budai oldalon egy luxusszállónak, egy világhíres gyógyfürdőnek, és a Dunapart ékességének számító, a 17. században boszorkánytalálkáiról, a 19. században pedig Haynau várbörtönéről hírhedt, ma zöldellő parkkal borított gyönyörű dolomit sziklatömbnek. Az eredetileg Velencéből a Szentföldre zarándokolni kívánó Gerardo di Sagredo életútjára tökéletesen igaz a mondás: „ember tervez, Isten végez”. Hiszen a zarándoklatra indult egyházfi útközben, hogy, hogy nem Magyarországon „ragadt” és az 1030-ban létrejött Csanádi püspökség első püspökévé (is) vált. Erőszakos halála a hegyhez köthető, hiszen a pogány valláshoz ragaszkodó békési nagyúr, Vata emberei innen lökték le Szent Gellért püspököt. Ezért nevezik ma a Kelen bércet Gellért-hegynek, és akkor már „ha lúd, akkor legyen kövér” alapon az északi oldalán lévő szálloda-gyógyfürdő komplexum is magában hordozza a szentéletű püspök nevét. Míg a Gellért-hegy északkeleti oldalán Szent Gellért püspök szobrát láthatjuk, addig a délkeleti oldalon, a pálos szerzetesek sziklatemplomának bejáratánál első, szentéletű királyunk emlékműve található. Valószínűleg a Beethoven-nyitányt is felhasználó  Szörényi Levente és Bródy János által komponált, István a király című, az idők során elképesztően népszerűvé vált rockoperának köszönhetően, de ha megkérdeznénk az „utca emberét”, akkor százból kilencvenöt számára az első keresztény vértanúról elnevezett Szent István királyunk lenne a legismertebb és legnépszerűbb magyar szent. Egyébként nem mellékesen a népszerű rockoperában István harmadmagával képviseli a cikk témáját alkotó magyar szentek és boldogok közösségét. Ugyanis rögtön a mű elején hallhatjuk a hangját –egy nagyon szépen megkomponált gregorián ének szólamában – a negyedikként számon tartott esztergomi és az első kalocsai érseknek, a II. Szilveszter pápától a Szent Koronát elhozó Szent Asztriknak. Nem sokkal utána felcsendül az egyes források szerint a koronázási palást megvarrásában is oroszlánrészt vállaló, eredetileg szemlélődő hajlamú, apácának készült bajor származású Gizella hangja is, amikor a darabban Asztrik összeadja őket Istvánnal.

6_opti_5.jpgA Szörényi–Bródy rockoperának köszönhetően valószínűleg a legnépszerűbb magyar szentté I. István királyunk vált. A kép forrása: Magyar Filmadatbázis

De ha már Szent István szobra kapcsán a pálos rend sziklatemplomát is megemlítettük, akkor szó kell essék az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendről, melynek hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A kommunista diktatúrát Magyarországon kiszolgálók kártettei közé tartozott, hogy ezt a rendet (is) teljesen megszüntették Magyarországon. De a rend központja a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban II. József császár feloszlató rendeletét követően került. (Henryk Sienkiewicz 17. században játszódó, Özönvíz című regényében ezt a kolostort ostromolják a protestáns svédek.) A magyar tartomány székhelye ma Pécsett található, de közösségek vannak még az említett Gellért-hegyi Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomhoz köthetőn kívül Márianosztrán és Petőfiszálláson is. Boldog Özséb rendjének különleges temploma mellett egyéb látnivalók is akadnak a Gellért-hegyen. A hegycsúcsról és a budai vár keleti oldaláról észak felé tekintve remek kilátás nyílik arra a fákkal dúsan takart dunai szigetre, amely még az Erdőzsongást komponáló Richard Wagnert is teljesen elvarázsolta. Lehet, hogy innen vette az ihletet művéhez? A „vadromantikus középkorrajongó” operaszerző nem véletlenül kedvelte meg ezt a helyet, hiszen a középkorban ez a sziget nagy népszerűségnek örvendett, Nyulak szigete, Urak szigete, Nyúl-sziget, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert. A 17. században kapta meg nevét egy 13. századi magyar szentről, ezért ha régebbi térképekre nézünk, akkor Szent Margit szigete, ma Margitsziget alakban találkozunk vele. Ezt az elnevezést Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királyi pár tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. A sziget látványával betelve be is érkezem a munkahelyemre, azonban a szentekkel való találkozás még nem ért véget.
Még egy népszerű középkori szentet meg kell említenem, akivel közvetlen munkakezdés előtt nap mint nap „találkozom”. Egy korábbi blogbejegyzésemben megemlítettem, hogy „a rideg technika világába igyekeztem becsempészni a művészet, mint az élethez számomra közelebb álló alternatíva egy szeletét. Ennek köszönhetően a gép bekapcsolása után először egy archaikus és szakrális világot idéző, templomi freskó jelenetében gyönyörködhettem, hiszen zárolási képernyőként ez jelent meg, […] melyben Szent László király küzd meg párviadalban egy lányrabló kunnal”.
Vagyis a képernyőn nem más látható, mint a középkori királykultusz központi alakja, Árpád-házi Szent László. Az említett cikkben igyekeztem összefoglalni a szent lovagkirállyal kapcsolatos tudnivalókat. Talán csak annyit fűznék az ott szereplő adatokhoz, hogy azóta az animációs hadtörténeti filmjeiről ismerté vált Baltavári Tamás rendező elkészítette a mogyoródi csata rekonstrukcióját is, melyben László hercegként, bátyjával Gézával teljes győzelmet aratott az idegen érdekeket kiszolgáló Salamon király felett. Szent László kapcsán megemlíteném, hogy nemrég lovagkirályunk mellett – szó szerinti értelemben véve – egy másik magyar szent tett mély hatást lelki világomra. Hogy a szentek időszerűségét tovább érzékeltessem, meg kell említenem, hogy ő sem a középkorból fennmaradt, porosodó legenda szereplője. A nyáron az OSZK dolgozóival egy tanulmányutat tettünk a „vizek városába”, Győrbe. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatójának, Horváth Sándor Domonkosnak az előadása mellett az út felejthetetlen élménye számomra a győri székesegyház Héderváry-kápolnájának meglátogatása. Ugyanis ott található Szent László hermája (fejereklyéje) mellett Boldog Apor Vilmos Győr vértanú püspökének a sírja is. A kápolnában, úgy éreztem, „késsel lehetett volna vágni” a misztikus éteri feszültséget.

7_opti_4.jpgSzent László szobra Győrött. Lebó Ferenc alkotása – Digitális Képarchívum

De munka végeztével a palotából észak felé haladva is lépten-nyomon magyar szentekbe „botolhatok”. A Schulek Frigyes tervei alapján a 19. századi eklektikus ízléshez szabott neoromán jellegű Halászbástya gyakorlatilag teljesen elvesztette – a közép- és török korban játszott – védelmi szerepét. Kárpótlásul viszont a budai Várnegyed talán leginkább szemet és szívet gyönyörködtető részét képezi. Itt egy újabb Szent István-szobor köszönti az oda látogatót Strobl Alajos vésőjének köszönhetően. Most azonban nem a már említett, „rockoperahőssé” vált, első megkoronázott királyunkról ejtenék szót. Vadregényes oldaljáratként, a mintegy 140 méter hosszú főhomlokzattal rendelkező Halászbástya déli oldalán vezet le, vagy nézőpont szerint ide vezet fel az ún. Jezsuita lépcső, mely Loyolai Szent Ignác „katonáinak” egykori várbeli jelenlétére utal. És ezzel újabb magyar szentek „kerülnek képbe”, hiszen a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának védőszentjei a „Kassai vértanúkként” ismert három jezsuita szerzetes: Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk. Mindhárman 1619. szeptember 7-én haltak vértanúhalált, mert a városba érkező – a protestánsok által hithősként tisztelt (!) – Rákóczi György és hajdúi gyalázatos módon meggyilkolták és a város pöcegödrébe lökték őket (Istvánt még élve). Mindezt azért, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és mert nem fogadták el Kálvin János hitújításait. A magyar protestáns történelem szégyenfoltjának minősíthető tettnek végül Bethlen Gábor parancsára vetettek véget. Ez pedig a kor híres szépségének, Pállfy Katalinnak köszönhető, aki egy bálban addig nem volt hajlandó táncolni az erdélyi fejedelemmel, amíg ki nem adták a három vértanú holtestét a pöcegödörből és nem temethették el őket tisztességgel.

8_opti_4.jpgSzent Gellért szobra a Gellért-hegyen – Digitális Képarchívum

Egy korábbi, Buda 1686-os felszabadításáról szóló blogbejegyzésemben említettem, hogy az ún. Vörös Sün ház előtt áll annak a Boldog XI. Ince pápának a szobra, aki a 17. század végén célul tűzte ki az Oszmán Birodalom által elfoglalt magyarországi területek felszabadítását és ezért „tető alá hozta” a Szent Ligát. Őrá ugyan nem mondhatjuk el a címben szereplő „magyar szent” jelzőt, de miután nagyon sokkal tartozunk neki, úgy gondolom, megérdemli, hogy helyet kapjon ő is eme írás keretei között. De nem ő az egyetlen személy, aki a késő középkor és kora újkor egyik legnagyobb veszélyének számító Oszmán Birodalom elleni harcok kapcsán vált ismertté. A vár legészakibb részén, az egykori középkori eredetű , de a II. világháborúban rommá lőtt Mária Magdolna-templom maradványai mellett található a Kapisztrán tér egy monumentális szoboremlékművel. Ennek névadója, Kapisztrán Szent János, aki nem kis szerepet vállalt az 1456-os nándorfehérvári győzelemben. Az elcsigázott várvédő keresztényeknek új erőt adó szent ember „saját szakállára” megindított küzdelmének látványára a kegyetlenül ostromlott váron kívül táborozó keresztes sereg fanatikus lendülettel kelt át a folyón és bénította meg a török állásokat, így Hunyadi seregének sikerült elfoglalni a török ágyúállásokat, megszerezve ezzel a győzelmet. Ezt az eseményt szintén nyomon követhetjük a már említett Baltavári Tamás rendező Nándorfehérvár 1456 címmel feldolgozott animációs alkotásában.
A budai vár északnyugati csücskénél áll a vasúti szerelvényektől zsúfolt Déli pályaudvar. A pályaudvar előtt fáradhatatlanul róják ingajárataikat a hivatalos nevükön „utcai vasútnak” nevezett villamosszerelvények. Az 59-es jelzésű vonaljáratok Tatra T5C5K típusú szerelvényeinek vezetőállása felett ott olvasható a „Márton Áron tér” felirat. Így egy újabb magyar boldoggá avatásra váró egyházfi nevével találkozunk. Az idegenbe került erdélyi magyar katolikusok püspökével, a „munkától meg nem futamodó” Márton Áronéval. És hogy hűek legyünk a cikk elején megfogalmazott mottóhoz, ő sem „középkori ósdi legendák szereplője”, hanem nyugodtan kijelenthetjük, még ma élő emberek számára (is) közvetítette elnyomatásuk alatt azt az üzenetet, amelyet Jeremiás próféta megfogalmazott és 2007-ben a Magyar Katolikus Püspöki konferencia is – igaz, más téma kapcsán – mottóként használt. Ezen üzenet pedig így hangzik: „Reményt és jövőt adok nektek!” (Jer. 29:11)
Ez a jeremiási mondat szerintem „tízes találat” lehet a mai kor embere számára is, mellyel azt a nagyszerű embercsoportot lehetne jellemezni, amely cikkem témáját „szolgáltatta”. Önt pedig, kedves Olvasó, meginvitálom egy játékos felfedezésre. Ha van kedve és ideje, akkor vegye számba, hány magyar szenttel és boldoggal „találkozhat” mindennapjai során! Esetleg, legközelebb az Országos Széchényi Könyvtárba jövet! Jó szórakozást hozzá!

9_opti_5.jpgSzent István király szobra a Gellért-hegyen. A kép forrása: Wikipédia

Felhasznált irodalom:


Hamvai-Kovács Gábor (Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2018249231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása