„…ki most tétlenségben marad, nincs jövője”. 175 éves a Szent István Társulat – 11. rész

2024. január 23. 06:00 - nemzetikonyvtar

Érdekességek a Szent István Társulat történetéből – 3.

2023. november 13-án a nemzeti könyvtárban nyílt meg a Szent István Társulat és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállítása Magyarország legrégebb óta működő kiadójának történetéről. Sorozatunkban a tárlat főbb történelmi, művelődés- és kultúrtörténeti szempontjai szerint mutatjuk be a társulat százhetvenöt éves működését.

A Szent István-bazilika és a társulat

A lipótvárosi templom, a későbbi Szent István-bazilika építésekor Danielik János alelnök azt javasolta, hogy a Szent István Társulat emeljen oltárt védőszentjének. Az évtizedeken át tartó gyűjtés olyan sikeres lett, hogy a felajánlásokból végül a főoltárra szánt szobor valósult meg. A templom 1905. évi felszentelésére készült el Strobl Alajos carrarai fehér márványból alkotott Szent István-szobra, amelynek hátoldalán bevésés igazolja, hogy a társulat állíttatta.

Arcképek a társulat történetéből – a társulat néhány alelnöke és igazgatója

Fogarasy Mihály, a Szent István Társulat kezdeményezője és első igazgatója. Már 1844-ben felvetette egy jó és olcsó könyveket kiadó társulat gondolatát a Religio és Nevelés című katolikus folyóiratban, majd az 1848. május 1-jén megalakuló egyesület igazgatója lett 1853-ig.
Danielik János 1853-tól volt a társulat alelnöke. Ő kezdeményezte, hogy adják ki Cesare Cantù Világtörténelem című művét és az Egyetemes Magyar Encyclopaediát.
Somogyi Károly 1851-ben a Szent István Társulat elődjének tekinthető Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat aligazgatója, majd igazgatója volt 1860-ig. 1863-ban a Szent István Társulat alelnöke lett. 1856 és 1859 között a Családi Lapok szerkesztője. A Magyar Katolikus Lexikon szerint ő szerkesztette a Szent Erzsébet-Albumot is.
Füssy Tamás, 1864-től igazgatta a társulatot. 1865 és 1872 között a Katholikus Néplap, majd 1873-ban a Katholikus Hetilap és a társulat naptárának szerkesztője.
Ipolyi Arnold 1869-től 1872-ig volt a társulat alelnöke, a társulat tankönyvbizottságának elnöke, az első sikeres sorozat, a Házi Könyvtár kezdeményezője.
Tárkányi Béla 1872-től 1886-ig volt a társulat alelnöke. A szervezet 1857-ben kiadott első verseskötete az ő költeményeit tartalmazta. Művei közül kiemelkedik a számtalan kiadást megérő Lelki manna, és mindenképp említendő, hogy 1858-ban „modernizálta” Káldy György Szentírás-fordítását.
Steiner Fülöp 1886 és 1890 között volt a társulat alelnöke. Lonkay Antallal együtt megszervezte az 1886 és 1915 között működő Tudományos és Irodalmi Osztályt, a Szent István Akadémia elődjét. Jelentős szerepe volt a Népiratkák című füzetsorozat kiadásában.
Kisfaludy Á. Béla 1890-től volt a társulat alelnöke. Részt vett a Tudományos és Irodalmi Osztály megszervezésében, szerkesztette a Katholikus Szemlét és a Szent István-társulati Értesítőt.
Giesswein Sándor 1903 és 1921 között a társulat alelnöke, 1916 és 1921 között a Szent István Akadémia elnöke volt.
Erdősi Károly 1906-tól 1933-ig a társulat igazgatója, 1933-tól alelnöke és egyben a Stephaneum nyomda vezérigazgatója volt. Több egyéb mű mellett megírta a társulat első hetvenöt évének történetét. 1936 és 1944 között az Élet című lap felelős szerkesztője is volt.


 Madzsar professzor efendi – Réthly Antal

1923-ban Musztafa Kemal Atatürk (1881–1938), „minden törökök atyja” lett a függetlenné vált új Törökország köztársasági elnöke. Országa modernizálásához külföldi szakértőkre is szükség volt, így Réthly Antalt igazgató-szakértőként arra kérték fel, hogy szervezze meg a török nemzeti meteorológiai szolgálatot, telepítsen állomáshálózatot, valamint építsen fel Ankarában obszervatóriumot. A magyar meteorológus két év alatt 17 000 kilométert utazott, 35 klíma- és 100 csapadékmérő állomást állított fel, illetve megindította az adatfeldolgozást. Tittes György építész tervei szerint és Réthly útmutatásai alapján Ankarában felépült a csillagvizsgáló. A magyar tudóst 1927-ben Kemal pasa személyesen tüntette ki, és további ötéves szerződést ajánlott fel részére. Utóbbihoz az illetékes magyar szakminiszter azonban nem járult hozzá, így a „madzsar professzor efendi”, „akszakali havabakán” (szakállas időjárás-figyelő) 1927-ben hazatért. Nyugdíjba vonulása után a Szent István Társulat elnökévé, majd örökös díszelnökévé választotta.

01_23_szt_istvan_tarsulat_11_140_opti.jpgRéthly Antal (18791975) meteorológus (a légköri villamosságot méri. Háttérben Spalato kikötője. In: Ország-Világ, 46. évf. 13. sz. (1925. március 29.), 103. – Törzsgyűjtemény

Ajándékok a pápának

A Szent István Társulat hosszú története során többször kifejezte tiszteletét legfőbb egyházi elöljárója, a római pápa iránt, nemegyszer ajándékokkal.

01_23_szt_istvan_tarsulat_11_141_opti.jpgXIII. Leó pápa könyvszekrénye, 1887. december 31. A fotó a Szent István Társulat tulajdona

1887-ben, XIII. Leó pápa pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából könyvszekrényt ajándékoztak neki a társulat díszes kiadványaival. A bútort eredetileg maga a pápa rendelte meg a Vatikánba a magyar vonatkozású művek számára. A díszes darabot a korszak egyik legjelentősebb bútorkészítője (és -gyárosa), Mahunka Imre készítette a saját tervei alapján. A neoreneszánsz szekrény oromzatán a magyar címer látható, valamint a pápa neve és az 1887. december 31-i dátum olvasható. A bútor három részre tagolódik, a két szélső oldalát faragványok díszítik, a középső részt Szűz Mária-ábrázolás. A könyvszekrény szerepelt a vatikáni világtárlaton, ahol aranyéremmel és díszoklevéllel tüntették ki.

01_23_szt_istvan_tarsulat_11_142_opti.jpgMahunka Imre arcképe. In: A magyar ipar és kereskedelem országos albuma, szerkesztette Gömöry Lajos, Budapest, 1896, 129.

A társulat 1929-ben könyveket küldött ajándékba XI. Piusz pápának aranymiséje alkalmából.
Különleges az a misekönyv is, amelyet 1991-es magyarországi látogatása során II. János Pál pápa kapott ajándékba, és amelyet utódai is használnak. A Szent István Társulat akkor jelentette meg az új Római misekönyv magyar nyelvű változatát, amelyhez Ozsvári Csaba ötvösművész készített díszes borítót.

Jótékony célú vásárok

„Kilenc előkelő fővárosi női egyesület az irodalmi és iparművészeti egyesületek termékeiből Szentkirályi u. 30. szám alatt karácsonyi vásárt rendez” – kezdte tudósítását 1913-ban a Pesti Hirlap. Majd hozzátette: azért, hogy az „ilyen Betlehemek előállításával foglalkozó mestereink és műkedvelőink ízlését irányítsa, a december 15-én megnyíló kiállítás megszerezte e célra az árvamegyei Trsztena templomának híres Betlehemét”. Ennek fényképét tette közzé az Élet című folyóirat. A vásár teljes bevételét a munkanélküliek segélyezésére kívánták fordítani.

Egy évvel később ismét jótékonysági vásárra, hadi bazárra várták az érdeklődőket. A Pesti Hirlap tudósítása arról adott hírt, hogy a „Szent István Társulat dísztermében megnyílt a karácsonyi hadibazár és már is élénk érdeklődést keltett mindenfelé. Felszerelése meglepően gazdag, változatos és értékes, de a legnagyobb érdeklődést a kézimunkái keltették. […] A bazárba szabad a bemenet, büfé is van […]. A bevételt teljesen a katonák családjainak fölsegítésére fordítják.”

Jubileumok, évfordulók

A társulat rendszeresen megemlékezett a különböző évfordulókról és jubileumokról. Kiadványokkal, akadémiai felolvasásokkal, hercegprímási beszédekkel állítottak emléket az elhunyt nagyoknak, legyen szó szentjeinkről (Szent Istvánról vagy Szent Imréről) vagy a magyar történelem, irodalom, művelődéstörténet neves személyiségeiről (Pázmány Péterről, II. Rákóczi Ferencről), jelentős történelmi eseményekről (Buda visszavétele a töröktől).
De nem feledkezett meg a saját tagjairól sem. Megemlékezett meghatározó szerepet betöltő elnökeiről és alelnökeiről, a szervezet megalakulásának jelentősebb évfordulóira pedig különféle kiadványokat jelentetett meg. A társulat különleges módon tisztelgett az egykori elnök, gróf Zichy Nándor előtt: születése századik évfordulójára emlékkönyvet adtak ki 1929-ben, egy évvel később pedig a Józsefvárosban, a Jézus Szíve-templom előtt állítottak neki szobrot, amelyet Orbán Antal készített.
Az elhunyt tagok és munkatársak mellett az élőkről is megemlékeztek. Erre nagyszerű példa a Stephaneum Nyomda első igazgatója, Kohl Ferenc ötvenéves jubileuma, amelynek alkalmából hosszan méltatták a jubiláns érdemeit.
De nem csupán a vezetők jeles évfordulóit tartották számon. 1938-ban és 1939-ben Munkában eltöltött 50 esztendő emlékére címmel kis füzetet adtak ki nyomdai munkatársak félszázados jubileumára emlékezve. A kiadványokban minden egyes munkásnak egy-egy oldalt szenteltek, ahol a jubiláns gépszerelő, revizor, tördelő, betűszedő, könyvkötő nevét, fényképét és rövid életrajzát tették közzé.

01_23_szt_istvan_tarsulat_11_148_opti.jpgAz egyik jubiláns, Gutenberg Hugó. In: Munkában eltöltött 50 esztendő emlékére, 1939.

Elismerések

A Szent István Társulat eredményeit nemcsak az olvasóközönség érdeklődése mutatja, hanem több elismerés is jelzi, mindenekelőtt Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója megtisztelő cím adományozása 1923-ban.
Emellett a társulat több további díjat is a magáénak mondhat.

01_23_szt_istvan_tarsulat_11_149_opti.jpgA Szép Magyar Könyv verseny oklevele (digitális felvétel az egyik oklevélről). A Szent István Társulat tulajdona

A Szép Magyar Könyv versenyt először 1929-ben szervezték meg, majd kisebb kihagyás után 1952-ben indult újra. Ma a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hirdeti meg minden évben több kategóriában, és az Ünnepi Könyvhéten, a könyvnapon adják át. Az évek során a Szent István Társulat több kiadványa is elismerésben részesült.

01_23_szt_istvan_tarsulat_11_150_opti.jpgMagyar Örökség-díjról fénykép (digitális felvétel). A Szent István Társulat tulajdona

A Magyar Örökség díjat 1995-ben alapították. Erkölcsi elismerés, nem jár pénzjutalommal. Állampolgári jogon bárki felterjeszthet a díjra arra érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. Évente négy alkalommal hét-hét díjat osztanak ki. 2001-ben a Szent István Társulat is részesült az elismerésben.

01_23_szt_istvan_tarsulat_11_151_opti.jpgFranz Jobst: Trónon ülő Szent István, olaj, 1872, A Szent István Társulat tulajdona. A festményt korábban Roskovics Ignácnak tulajdonították, az alkotót Terdik Szilveszter azonosította. Fotó: Visky Ákos László

Bárány Zsófia, Dede Franciska, Klestenitz Tibor
(Lipták Dorottya sajtótörténeti Kutatócsoport)

A Szent István Társulat történetére vonatkozó, felhasznált és ajánlott irodalom

További kötetek elérhetők a Szent István Társulat könyveinek archívumában (jelenleg 702 kiadvány):

További felhasznált (válogatott) irodalom


A további részek: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1618309167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása