A Gresham-palota tervezője

2024. február 23. 22:03 - nemzetikonyvtar

165 éve született Quittner Zsigmond építész

Quittner Zsigmond építész, a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme, a Gresham-palota tervezője 1859. február 13-án Pesten született és 1918. október 25-én Bécsben hunyt el. Posztókereskedő édesapja a 19. század közepén költözött Pestre, ahol sikeres vállalkozó lett. Hat fia közül a két legkisebb szerzett nevet magának – Zsigmond építészként, Vilmos mérnökként lett a Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja. Quittner Zsigmond a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte.

02_13_quittner_zsigmond_165_orszag_vilag_1904_48_953_opti.jpgQuittner Zsigmond arcképe. In: Ország-Világ, 25. évf. 48. sz. (1904. november 27.), 953. – Törzsgyűjtemény

Quittner Zsigmond szülővárosában kezdte el tanulmányait, majd Münchenben folytatta, ahol már fölfigyeltek tehetségére és két alkalommal is építészeti díjjal jutalmazták. Nyugat- és dél-európai tanulmányútjait követően hazatérve a Deák-mauzóleum építési vezetőjeként kezdett dolgozni, majd megbízást kapott a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület székházának megépítésére.

marko_utca_22_opti.jpgAz Önkéntes Mentő-Egyesület székháza Budapesten (Markó utca 22.). In: Vasárnapi Ujság, 38. évf. 14. sz. (1891. április 5.), 221. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„… a fővárosi hatóság s egynémely előkelő körök[nek] köszönhető, hogy a mentő-egyesületnek ma már saját otthona, illetőleg háza van a főváros egyik legszebb helyén a Sólyom- és a Markó-utcza sarkán. Ez a kétemeletes kis palota, melynek rajzát mai lapunkban bemutatjuk, Quittner Zsigmond műépítész tervei szerint épült, s az épület maga 60 ezer és fölszerelése 15 ezer forintba került. De ilyen kevés költséggel csak azért volt az épület kiállítható, mert az építésében és berendezésében részt vett iparosok nagylelkű árleengedéseket tettek. Az épület mai alakjában igazi mintája a mentő-háznak. A sarokról díszes bejárat vezet az úgynevezett nagyterembe, mely a felekkel való érintkezésre szolgál. Balra tőle van az őrvezető fülkéje, mely különféle telefonokkal és szolgálati könyvekkel van fölszerelve. Ebből nyílik a műtő terem, mely a modern sebészet minden követelményének megfelelőleg van berendezve.”

Dr. Kovács Dénes: A mentők. Részlet. In: Vasárnapi Ujság, 38. évf. 14. sz. (1891. április 5.), 218. – Elektronikus Periodika Archívum

Fontosabb épületei közé soroljuk az 1884-ben az Andrássy út és a Dobó utca sarkán (Andrássy út 12.) épült volt Megyeri-, később Krausz-palotát.

megyeri_palota_fortepan_103028_opti.jpgMegyeri-palota. Andrássy út (Népköztársaság útja) 12. 1958. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei

A volt Fasor Szanatórium (1949 és 2007 között a Belügyminisztérium Központi Kórháza, Városligeti fasor 9–11.) 1887-ben készült el.

fasor_szanatorium_opti.jpgFasor Szanatórium (jelenleg a Belügyminisztérium Központi Kórháza, Városligeti fasor 9–11.), 1903. A kép forrása: Fortepan / Schoch Frigyes: 27702

A millenniumi kiállítás több pavilonját, többek között a József főherceg, a kereskedelmi csarnok, a cukor- és malomipar, valamint a bor- és szesztermelők kiállítási csarnokát ő tervezte.

Vágó József és László közreműködésével tervezte meg az angol Gresham Életbiztosító Társaság a Lánchíd pesti hídfőjénél, a mai Széchenyi István tér 5–6. szám alatt 1907-ben megépült fényűző székházát, az ún. Gresham-palotát, amely számos neves intézménynek és személynek adott otthont. Többek között itt működött Nagy Endre, majd Békeffi László kabaréja és itt lakott Fenyő Miksa.

Az ő nevéhez fűződik a Gresham-palota szomszédságában épült egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (később Belügyminisztérium) székháza.

kereskedelmi_bank_fortepan_163907_opti.jpgA Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza (később Belügyminisztérium) az V. kerületi Széchenyi István (Ferenc József) téren, 1937. A kép forrása: Fortepan 163907/Fadgyas Bence

Munkásságának elismeréseként az uralkodótól 1904-ben nemesi rangot kapott. Ebből az alkalomból így méltatta a sajtó:

„Kevés kitüntetés keltett olyan általános megelégedést és olyan osztatlan lelkesedést, mint a fejedelmi kegy megnyilatkozása legutóbb, midőn Quittner Zsigmondot, fővárosunk előkelő társaságának és művészvilágának eme jeles, közismert emberét, munkáját magyar nemesi rangra emelte. Hosszú évtizedekre terjedő közhasznú munkásság talált érdemet elismerésre, méltó kitüntetésre: innen a mindenfelől megnyilvánuló lelkesedés és öröm, melyet Quittner kitüntetése keltett.
S ezt a lelkesedést és örömet csak fokozza, hogy ezúttal nem a sivár politika avagy a közélet terén szerzett érdemek megjutalmazásáról van szó, amely érdemek leghamarabb találnak méltánylásra és elismerésre, de a művészet berkeibe ragyog a királyi kegy sugara, nemesi rangra emelvén egy férfiút, akinek tehetsége és elért sikerei, nemkülömben maradandó művei is méltán jogot adnak arra, hogy nevét, mint az egyéni kiválóság és művészi alkotóerő mintaképét a kiválasztottak díszes sorában emlegessük.”

Quittner Zsigmond. In: Ország-Világ, 25. évf. 48. sz. (1904. november 27.), 953. – Törzsgyűjtemény

Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8818337957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása