A Debrecenben 1970-ben született költő, író, drámaíró, műfordító Térey Jánost élete 49. évében végzetes szívinfarktus érte.
Elhunytának ötödik évfordulóján, 2024. június 3-án avatták föl síremlékét a Farkasréti temetőben, melyet a család fölkérésére Gálhidy Péter készített.

Térey János: Boldogh-ház. Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai, Jelenkor, 2020. – Törzsgyűjtemény

Térey János 1995-ben Déry Tibor-, 2001-ben József Attila-, 2002-ben Füst Milán-díjat kapott. 2000-ben elnyerte a debreceni Alföld-díjat (melyet 2019-ben posztumusz is neki ítéltek), 2002-ben Szegeden a Tiszatáj-díjat, majd 2006-ban Marosvásárhelyen a Látó-díjat kapta meg és 2009-ben a Szépirodalmi Figyelő díját. 1996-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjas volt és elnyerte a Magyar Rádió Petőfi-díját. 2006-ban Stuttgartba nyert alkotói ösztöndíjat, 2010-ben Lettországban és Írországban dolgozhatott. Térey volt a 2004. és a 2008. évi Szép Ernő-jutalom díjazottja. Egyes művei megjelenése vagy bemutatása kapcsán is számos alkalommal részesült elismerésben – az évad legjobb magyar drámája (2003, 2008, 2009, 2011, posztumusz 2022), az Év Könyve (2005), a Színikritikusok díja (2005, 2006, 2011, posztumusz 2022), AEGON művészeti díj (2008). 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával tüntették ki. 2012-ben megkapta a Szabó Magda és Szobotka Tibor emlékére alapított díjat, 2018-ban Vámospércs díszpolgára lett. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választották, a Petőfi Irodalmi Múzeum Térey-ösztöndíjat alapított. Születésének 50. évfordulóján, 2020. szeptember 14-én debreceni szülőházán emléktáblát helyeztek el, és ugyanabban az évben Budapest Főváros Önkormányzata posztumusz díszpolgári címet adományozott Térey Jánosnak.
Ez az impozáns jegyzék Térey János elismeréseiről arra mutat, hogy művei – a 20 esztendős korától publikált versek (11 kötete), legfontosabb verses regényei, mint a Paulus, a Protokoll, regénye, a Káli holtak, drámái: A Nibelung-lakópark (tetralógia – melyből operalibrettó és filmforgatókönyv is készült), az Asztalizene, a Jeremiás, a posztumusz bemutatott Lót, illetve a Káli holtak alapján készült színjáték – kortárs irodalmunk kiemelkedő fontosságú alkotásai, a magyar posztmodern irodalomnak korunkra rezonáló szövegei. Térey átható és éles írói tekintete ráadásul a kor- és kultúrrajzon túl a várható és lehetséges jövőt is láttatni képes, alkotásai tehát ma is hihetetlenül élők, aktuálisak, vagyis maradandók.

Térey János pontosan fölmérte a helyzeteket, karaktereket és érzelmi viszonyaikat, melyeket különböző műfajokban egyenlő intenzitással tudott ábrázolni, egyszerre nyitott hétköznapi és filozofikus mélységű perspektívát epikus és drámai műveiben. A lírikus egzisztenciális pesszimizmusa epikájában és egyes drámáiban apokaliptikus disztópiává, kiábrándult és kiábrándító abszurddá tágult. Pontos fogalmazása, (hőseivel és kritikusaival egyaránt) megértő nagyvonalúsága megkönnyíti kortársi olvasóinak és a következő generációknak is Térey nézőpontjának be- és elfogadását.

Dr. Sirató Ildikó tudományos kutató (Digitalizáló Osztály)