A Minden idők focija című időszaki kiállítás a labdarúgó-Európa-bajnokság idejére készült könyvtárunk, a Várkapitányság, a Nemzeti Sport és az Egészséges Nemzet Mindannyiunk Közös Ügye Alapítvány együttműködésnek keretében. A tárlat elsősorban grafikai plakátok segítségével idéz meg a labdarúgás, a kultúra és a történelem metszéspontján kibontakozó történeteket három tematikai egységben. A három rész térben is elkülönül: Az első részben (Várkert Bazár Gloriett) a múlt grafikai alkotásait állítjuk párhuzamba a jelen sportfotóival egy közös játékra invitálva a látogatót, hogy meglássuk, a régmúlt grafikai alkotásai és a jelen fotói között több a hasonlóság, mint elsőre gondolnánk. A kiállítás második része (az Oroszlános udvar bejáratánál) a futball népszerűvé válásának időszakát idézi meg népszerű grafikusok munkáin túl (pl. Macskássy Gyula és János, Kassowitz Félix) olyan érdekességeket felvillantva, mint egy szecessziós fociplakát. A könyvtárunk dísztermében látható harmadik részben a film és a futball kapcsolata kerül középpontba. Jelen cikkben ebből a tematikai egységből kaphat ízelítőt az olvasó. Folytatjuk múlt heti sorozatunkat.
„Játékvezető, mondják. Nem azért tartom ezt rossz szónak, amiért én partdobást még nem dobtam, csak taccsot, nem hajtottam végre súlyponthelyezést, legföljebb, igaz pontatlan, keresztlabdákat adtam, és spiccel rúgok a labdába, és nem csőrrel, azt meg, hogy a rüsztöt hogyan szokták mondani, nem is tudom hirtelen, szóval nem ezekért, hanem főként azért, mert a játékot nem vezetni kell, minthogy az magát vezeti. Az a csúnya, fekete ember, éppen akkor kell, amikor a játék megszűnik játék lenni, felborul a világ tisztes rendje, s ő helyreállítja azt.”
Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2006. – Digitális Irodalmi Akadémia
Ismeretlen grafikus: Szépek és bolondok, 1976. Jelzet: PKG.1976/1053. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Szász Péter 1976-os Szépek és bolondok című filmjének főhőse Ivicz István (Kállai Ferenc), egy egykor szebb napokat is megélt kenyérkihordó, aki hétvégente a harmadosztályú labdarúgó-bajnokság megvesztegethetetlen bírója. Egyetlen vágya, hogy teljesítményéről írjon a Népsport. A nyitójelenetben megismert elgyötört arcú munkás sípját megfújva teljesen átlényegül komoly, szigorú bíróvá, a szürke kisember visszanyeri önbecsülését. Ivicz egy illúzióvilágot épít fel magának, hisz bírói hatalma is csak egy illúzió, és eközben észre sem veszi az iránta érdeklődő Ida szerelmét. Folyamatosan az Auschwitzba történt deportálása előtti időszakba vágyódik, és közben elmegy mellette az élet. A film szimbolikus jelentőséggel bíró tárgya Ivicz István sípja. Amikor megfújja teljesen átlényegül, kiszakad a hétköznapokból, lesz valaki. A látszólag történet nélküli film mondanivalóját szépen erősíti Koltai Lajos operatőri munkája. A Szépek és bolondok az 1970-es évek közérzetfilmje, a pangásé és a kilátástalanságé, a hiábavaló kiugrási kísérleteké. A film hangulata rokonítható Mándy Iván történeteinek világával, hiszen ez a film is a pálya szélére szorul kisember világáról mesél.
Ismeretlen grafikus: Szépek és bolondok, 1976. Jelzet: PKG.1976/384. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A film főszerepét játszó Kállai Ferenc, aki a Ferencváros szurkolója volt így nyilatkozott a szerep kapcsán:
„A forgatás során azonban megfogadtam, hogy soha többé nem fogom a futballbírókat szidni! A felvételek alatt rájöttem, hogy nem irigylésre méltó emberek, hiszen nemcsak nagy fizikai igénybevételt kell elviselniük, hanem olyan »tűzben« kell jelen lenniük, amilyenben nagyon nehéz helytállni… Pénzért nem lehet mérkőzést vezetni! Ahhoz megszállottság kell!”
Rózsa András: Kállai és Ivicz. Csendes Beszélgetés a sportról, művészetekről és a szerepről. In: Népsport, 32. évf. 255. sz. (1976. október 23.), 3. – Törzsgyűjtemény
Ismeretlen grafikus: Szépek és bolondok, 1976. Jelzet: PKG.1976/1016. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Sulics Fruzsina (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
A sorozat további részei: Első rész; Harmadik rész
