A 2009. évi CXXV törvény szól a magyar jelnyelvről és annak használatáról. A jelnyelvi törvény célja az esélyegyenlőség megteremtése siket, nagyothalló honfitársainknak az élet minden területén. A 2017-es esztendő óta ünnepeljük november 9-én a magyar jelnyelvet, amely összeköti a siket és nagyothalló közösséget és egyértelműen magyar kultúránk része. Az ünnep felhívja a figyelmet arra a tényre is, hogy a siket és nagyothalló közösségnek ez a nyelv az anyanyelve, amellyel nemcsak egymás közt, de a többségi társadalommal is kapcsolatot tudna teremteni. Természetesen elengedhetetlenül szükséges lenne a jelnyelv ismerete a többségi társadalom számára is. Idegennyelvként is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni jelnyelvből. A protokolláris események gyakori segítője a jelnyelvi tolmács, a tervek szerint ezen események számát bővíteni szeretnék, ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges megfelelő szakemberek képzése.

A magyar jelnyelv

A többségi társadalom gyakorta úgy gondolja, hogy egyetemes nyelvi rendszerről beszélünk. A félreértés onnan ered, hogy a jelnyelvet használók kézmozdulatokkal fejezik ki gondolataikat. A jelnyelv nem mutogatás, hiszen minden kézmozdulat egy magyar nyelvi jelentést tükröz, s ebből következőleg a jelnyelv is a magyar anyanyelvi kultúrához köthető.  Amikor a siketek egymás között beszélgetnek, akkor szájképeket csak nevek esetében használnak. A jelelt magyar a magyar nyelvtant használja jelnyelvi jelekkel.
A magyar jelnyelv a francia jelnyelvcsalád tagja, de az osztrák és német jelnyelvvel is kapcsolatban áll. Összesen hét nyelvjárása létezik. Jelenleg egységes irodalmi jelnyelv nem létezik, kialakítása folyamatban van.

Jelek formája

Az ikonikus jelek közvetlenül utalnak valamilyen formára, mozdulatra, amelyet a jelnyelvet nem ismerők is megérthetnek. A jelek másik csoportjánál nem betűzik le a teljes szót, csak az első betűt jelenítik meg fonomimikával. Egykezes, illetve kétkezes jelek is léteznek, illetve más jelnyelvben használatos jelek is előfordulnak a magyar jelnyelvben.
A jelnyelvi szövegek egyik jellegzetessége, hogy a háttérinformáció bő leírással való megvilágítása utána térnek ki a részletekre, továbbá tartalmaznak szövegösszetartó elemeket, amelyek segítségével korábbi beszélgetésekre lehet utalni.

Magyar siketek és nagyothallok oktatása

1802-ben Cházár András kezdeményezésére megalakult a Váci Magyar Siketnéma Intézet. Alapítványi fenntartással működött, a kezdeti időszakban mintegy 20 hallgatóval 3 oktató foglalkozott, a későbbiek során a tanulók száma növekedett. Az intézmény a két világháború alatt is működött. A jelentős károkat szenvedett épület felújításra szorul. Jelenleg az intézet az alapító Cházár András nevét viseli.

• 
• 

Számos intézmény, alapítvány képviseli siket és nagyothalló honfitársaink érdekeit, esélyegyenlőségét. Az 1907-ben alapított Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége célja a társadalmi beilleszkedés, esélyegyenlőség támogatása, a munkavállalás segítése. A Hallatlan Alapítvány a társadalmi integráció mellett a jelnyelv társadalmi többség körében való megismertetését és oktatását tűzte ki többek között célul.
A jelnyelv oktatásához számtalan tankönyv, ismeretterjesztő anyag áll rendelkezésre.

• 
• 

Szánthó-Rojas Mónika (Retrospektív Könyvfeldolgozó Osztály)