„Minden évben megemlékezünk arról a felelőtlenségről, arról az emberi kapzsiságról, amely a természet rombolásához vezetett. 2000. január 31-én a romániai Nagybánya mellett az Aurul ausztrál-román tulajdonú bányavállalat cianidos zagytározó töltése átszakadt, és a mérgező szennyezőanyag a Szamoson keresztül bejutott a Tiszába. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.”
Kővári Anna: A Tisza Élővilágának Emléknapja. In: Szolnok Panel, 16. évf. 2 sz. (2013. február), 1. – Törzsgyűjtemény
A Tisza torkolata. In: György Aladár: A Föld és népei. Népszerű földrajzi és népismei kézikönyv, Budapest, Méhner, [1894]–1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum
„Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.”
Kővári Anna: A Tisza Élővilágának Emléknapja – Február 1. In: Szolnok Panel, 8. évf. 1 sz. (2005), 1. – Törzsgyűjtemény
A szegedi tiszai rakpart. In: Gonda Béla: A magyar hajózás, Budapest, Műszaki Ny., 1899. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum
„…a világ egy természeti katasztrófáról kaphatott hírt, a Tisza folyó cianid szennyezéséről, mely a vízi élővilág jelentős pusztulásához vezetett, és a folyó közel 700 km-es szakaszán élők létét veszélyeztette. … akkor azt reméltük, hogy mindebből mi, emberek okulni fogunk. Azóta az is kiderült, hogy a természet regenerálódási készsége utánozhatatlan, a vízi élővilág minden szegmense, az érintetlen területekről történő utánpótlással, vagy a tragédiát átvészelt egyedeknek köszönhetően újraéledt. Ennek első tagadhatatlan jeleit a folyóról elnevezett Tiszavirág adta, mely mintha a természet felülkerekedését szerette volna bizonyítani, a tragédiát követő első évben szemet gyönyörködtető, ritkán látott intenzitással jelezte: a természet él. Az eltávolított haltetemeken túl, az igazi veszteséget csak becsülni tudtuk. A horgászok azóta is mondogatják, »gyenge a fogás«. De vajon tiszta lelkiismerettel elvárhatjuk-e, hogy a természet adakozó legyen? Globalizált világunkban a környezetvédelem is globális kell, hogy legyen, határoktól független. Természeti értékeinkért, a Tisza folyó iránt is, felelősséggel tartozik egyaránt mindenki, lakjon a felső- közép-, vagy az alsó vízgyűjtő szakaszon. A vízgyűjtő szemléletű megközelítés egy komplex vízminőségi és mennyiségi szabályozást jelent, mely feltehetően az egységes Európai Unión belül érvényre juthat. Ennek értelmében a problémát mindig a keletkezési helyén kell kezelni, nem lehet elvárni, hogy a Kárpát-medence legmélyebb pontján fekvő országunk, a Tisza folyón levonuló árvizek, szennyezések kezelését felvállalja. A cianid szennyezés ezt a szemléletet megerősítette bennünk, és ezt az értéket kell képviselnünk a vízgyűjtőn lévő lakótársainkkal szemben és az Európai Unión belül is. Ha ez sikerrel járt, elmondhatjuk tiszta a lelkiismeretünk.”
Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok: Memento Tisza folyó 2000 február. In: Szolnok Panel, 8. évf. 1 sz. (2005. január), 5. – Törzsgyűjtemény
Nagy Béla
(Országos Idegennyelvű Könyvtár,
Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály)
Felhasznált irodalom:
- Tóth I. János: A tiszai ciánszennyezés. Rendszerszemléletű elemzés, [Szeged], [CSEMETE Alapítvány], 2002.
- Tóth I. János: A nagybányai ciánszennyezés lokális és globális vonatkozásai, [Pécs], [B&D Stúdió], 2005, 172–184.
- Ahogy mi láttuk a Tiszát a ciánszennyezés kapcsán... Riportok a Tiszán és a Szamoson végigvonult cianid-szennyezés hatásairól, [Debrecen], [Piremon], 2000.
- Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok: Memento Tisza folyó 2000 február. In: Szolnok Panel, 8. évf. 1 sz. (2005. január), 5.
- Kővári Anna: A Tisza Élővilágának Emléknapja – Február 1. In: Szolnok Panel, 8. évf. 1 sz. (2005. január), 1.
- Kővári Anna: A Tisza Élővilágának Emléknapja. In: Szolnok Panel, 16. évf. 2 sz. (2013. február), 1.