A Tisza élővilágának emléknapja

2025. január 31. 06:00 - nemzetikonyvtar

„Minden évben megemlékezünk arról a felelőtlenségről, arról az emberi kapzsiságról, amely a természet rombolásához vezetett. 2000. január 31-én a romániai Nagybánya mellett az Aurul ausztrál-román tulajdonú bányavállalat cianidos zagytározó töltése átszakadt, és a mérgező szennyezőanyag a Szamoson keresztül bejutott a Tiszába. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.”

Kővári Anna: A Tisza Élővilágának Emléknapja. In: Szolnok Panel, 16. évf. 2 sz. (2013. február), 1. – Törzsgyűjtemény

01_31_a_tisza_elovilaganak_emleknapja_1.jpgA Tisza torkolata. In: György Aladár: A Föld és népei. Népszerű földrajzi és népismei kézikönyv, Budapest, Méhner, [1894]–1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.”

Kővári Anna: A Tisza Élővilágának Emléknapja – Február 1. In: Szolnok Panel, 8. évf. 1 sz. (2005), 1. – Törzsgyűjtemény

01_31_a_tisza_elovilaganak_emleknapja_2.jpgA szegedi tiszai rakpart. In: Gonda Béla: A magyar hajózás, Budapest, Műszaki Ny., 1899. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„…a világ egy természeti katasztrófáról kaphatott hírt, a Tisza folyó cianid szennyezéséről, mely a vízi élővilág jelentős pusztulásához vezetett, és a folyó közel 700 km-es szakaszán élők létét veszélyeztette. … akkor azt reméltük, hogy mindebből mi, emberek okulni fogunk. Azóta az is kiderült, hogy a természet regenerálódási készsége utánozhatatlan, a vízi élővilág minden szegmense, az érintetlen területekről történő utánpótlással, vagy a tragédiát átvészelt egyedeknek köszönhetően újraéledt. Ennek első tagadhatatlan jeleit a folyóról elnevezett Tiszavirág adta, mely mintha a természet felülkerekedését szerette volna bizonyítani, a tragédiát követő első évben szemet gyönyörködtető, ritkán látott intenzitással jelezte: a természet él. Az eltávolított haltetemeken túl, az igazi veszteséget csak becsülni tudtuk. A horgászok azóta is mondogatják, »gyenge a fogás«. De vajon tiszta lelkiismerettel elvárhatjuk-e, hogy a természet adakozó legyen? Globalizált világunkban a környezetvédelem is globális kell, hogy legyen, határoktól független. Természeti értékeinkért, a Tisza folyó iránt is, felelősséggel tartozik egyaránt mindenki, lakjon a felső- közép-, vagy az alsó vízgyűjtő szakaszon. A vízgyűjtő szemléletű megközelítés egy komplex vízminőségi és mennyiségi szabályozást jelent, mely feltehetően az egységes Európai Unión belül érvényre juthat. Ennek értelmében a problémát mindig a keletkezési helyén kell kezelni, nem lehet elvárni, hogy a Kárpát-medence legmélyebb pontján fekvő országunk, a Tisza folyón levonuló árvizek, szennyezések kezelését felvállalja. A cianid szennyezés ezt a szemléletet megerősítette bennünk, és ezt az értéket kell képviselnünk a vízgyűjtőn lévő lakótársainkkal szemben és az Európai Unión belül is. Ha ez sikerrel járt, elmondhatjuk tiszta a lelkiismeretünk.”

Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok: Memento Tisza folyó 2000 február. In: Szolnok Panel, 8. évf. 1 sz. (2005. január), 5. – Törzsgyűjtemény

Nagy Béla
(Országos Idegennyelvű Könyvtár,
Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály)

Felhasznált irodalom:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4718785468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása