1935. augusztus 19-én halt meg Kner Izidor. Összeállításunk második része.

A nyomdatulajdonos Kner Izidor a szakmai elvárásokon túl

Községi Ügykezelés, 1901. szeptember. A címoldalon Kner Izidor írása. – Törzsgyűjtemény

1900-ban indította Községi Ügykezelés (1900–1901.) című folyóiratát, amelynek első számai még a Röpke Lapok hangzatos címmel indultak útjukra. (Folytatása: A község. Szaklap a közigazgatás, a községi élet és a községi jegyzők érdekeinek előmozdítására. Gyoma, Kner Izidor, 1904–1905.) Ezt a címet később (1900-tól) báli meghívók és más reklámkiadványok mintáit, valamint szakmai cikkeket tartalmazó folyóirata viselte tovább. A nyomtatványok fontos és jelentős részét képezték a különböző báli és más mulatsági meghívók, amelyek ízlésfejlesztő, korszerű külsejének megjelenése érdekében az Országos Képzőművészeti Társulathoz, Telepy Károlyhoz fordult segítségért. A meghirdetett illusztrátori pályázatra rengeteg pályamunka futott be, olyan nevekkel, mint Basch Árpád, Bernáth Sándor, Geiger Richárd, Major Henrik. A vigalmi nyomtatványok központi szerepet töltöttek be a közigazgatási űrlapok mellett a nyomda fenntartásában, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy külön báli meghívóosztály foglalkozott a megrendelésekkel. A Röpke Lapokban közzétett, táncoló párokat és más figurákat ábrázoló, megújult meghívóminták nagyon népszerűek lettek, Bécs, Berlin, Hamburg, Párizs és Kairó is képviseltette magát megrendelőik között. Fülep Lajos művészettörténész közreműködésével a nyomda művészeti felfogása is sokat változott, a háború előtti tónusos rajzokat, festményeket egyre inkább a kornak megfelelő grafikus irány váltotta fel, a régi fametszetek ismét divatba jöttek. Törekvéseiket 1914-ben Lipcsében a Nemzetközi Könyvipari és Grafikai Kiállításon nagy aranyéremmel jutalmazták. A nyomdatulajdonos Kner Izidor a szakmai elvárásokon túl is többet teljesített versenytársainál. A műhelyek személyzete 1914-re, a háború kitöréséig száz fölé emelkedett, Kner Izidor életében soha nem volt annyira aktív a vállalat, mint ezekben az években. Munkásainak vidéken elsőként hozott létre kollektív szerződést, ahol önként sorolta magasabb bérkategóriába dolgozóit, rögzített 9 órás munkaidővel, évi egy hét fizetett nyári szabadsággal. A nyomda focicsapa, a Kner SC eredményeiről rendszeresen lehetett olvasni a lapokban.

Kner SC labdarúgócsapat. Középen Révész Béla, fővárosból szerződtetett csapatkapitány, Kner Izidor és Kner Imre. In. Egy évszázad mezsgyéjén: A Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Gyoma, Kner Ny. 1982. p. 30. – Törzsgyűjtemény

1902-ben hazai és bécsi orvosok súlyos szembetegséget állapítottak meg Kner Izidornál, közelgő vakságot valószínűsítve. Az apa, a családi hivatás folytonossága érdekében kivette legidősebb fiát, Imrét az aradi gimnázium harmadik osztályából, hogy azonnal megkezdhesse a szakma átadását utódjának, mielőtt a betegség komolyra fordulna. Kner Imre, az otthoni inaskodás után, amint életkora megengedte, a lipcsei nyomdász szakiskolában folytatta tanulmányait, majd annak elvégzése után, tizenhét éves korától, a nyomda műszaki vezetői tevékenységét vette át. Szerencsére az orvosok diagnózisa tévesnek bizonyult.

Kner Izidor és Kner Imre az 1920-as években. Székely Aladár felvétele. In. A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882–1944. Bp., Akad. K., 1982. p. 47. – Plakát- és Aprónyomtatványtár, SA, 55

Könyvkiadás

Kner Imre 1915 után újraszervezte a nyomda kiadói tevékenységét. A korábbi klasszikus tipográfiát megújítva a Kner-kiadványok újszerű harmonikus megjelenését olyan stílus kialakításával érték el, amely pusztán a betűk formáját tette meg a tipográfia fő kifejező eszközévé, minimálisan használva díszítő elemeket, és a betűkön kívül a papír fehéren hagyott területeit tekintették a könyv építőanyagául.

Fiatal, kevésbé ismert írók műveit ismertették meg az olvasóközönséggel, ügyelve arra, hogy a mű tartalma és megjelenése közötti összhang megfeleljen a modern kor követelményeinek. Első ilyen kiadványok voltak Kosztolányi Dezső: Tinta című kötete, és Balázs Béla: Lélek a háborúban című könyve, Divéky József grafikusművész rajzaival, melyeket számos más irodalmi kiadvány követett. Jelentős illusztrátoruk lett a háború után Kozma Lajos ismert építész is. Nagy lendületet adott az új könyvkiadói felfogásnak az a tény is, hogy Kner Imre 1916-tól bekapcsolódott a Vasárnapi Körbe, ahol fiatal, még kevésbé imert magyar írókkal találkozott, több szerzőnek segítve indulását anyagi érdek nélkül, köteteik kiadásával. Thury Zoltán összes munkáinak gyűjteményét 6 kötetben jelentette meg oly módon, hogy az szép hasznot hozzon az író családjának is.

Balázs Béla a Kner család körében 1916 júniusában. Kner Izidorné, Kner Imréné, Kner Imre, Haimanné Kner Ilona, Kner Izidor, Balázs Béla. In. A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882–1944. Bp., Akad. K., 1982. p. 46. – Törzsgyűjtemény

Somogyi Etelka

1935. augusztus 19-én halt meg Kner Izidor.

Kner Izidor időskori portréja 1931-ből. Megjelent Kner Izidor: Félévszázad Mesgyéjén: 1882–1932. Gyoma, Kner, 1931. – Törzsgyűjtemény

A vándorkönyvkötő családba született Kner Izidor 1860. február 5-én látta meg a napvilágot Gyomán. Apja, Kner Sámuel is családi örökségként űzte a könyvkötő hivatást, s mint Izidor életrajzi kötetében említi, ha „a család egyik-másik tagja más mesterségre ment is, valamennyi mint könyvkötő halt meg.” Még nevük is a tót lakosság becéző „knyihár” (könyvkötő) megszólításából alakult Kner családnévvé. Míg atyja műhelyében nevelkedett sok éven át, az előtte készülő könyvek napi látványa során 13 éves korára úgy érezte, vérében van már a mesterség. S mivel a ház körüli teendők, kötelességek mellett a gyermeket édesapja még nem fogta a családi mesterség tanulására, az úgy döntött, világgá megy.

Tanulóévek

Bolyongásai során rövidebb-hosszabb állomások követték egymást. Szolnokon 1873-ban mint könyvkötő inas talált munkát magának Fuchs Lipótnál, ahol első önálló munkaként vásárokon árult, apró, takaros zsebkönyveket készített. Négy év inaskodás után Pest felé vette ugyan útját, de úti céljához Eger, Miskolc, Zsolna, Arad után jutott végül is el, hátizsákjában a mesterséghez szükséges kisebb szerszámokkal.

Kner Izidor arcképe 1885 körül. Klösz György Hatvani utcai műterméből. Haiman György hagyatékából.

1879-ben Hirháger Károlynak a pesti akadémiai bérház pincéjében működő könyvkötőműhelyében sikerült aranymetszőként munkába állnia. Az 1880. év Székesfehérváron találta Szammer Imre nyomdájában, ahol egy évig tevékenykedett. Szammer Imre, elégedett lévén az ifjú könyvkötő munkájával, nyomdája mellett létrehozott saját könyvkötőműhely berendezésével és vezetésével bízta meg. Itt ismerkedett meg közelebbről a nyomdászmesterség eleddig érdektelennek tartott titkaival. A szolnoki hónapok eseménydúsan teltek. Gr. Zichy Jenő az elnöksége alatt álló korcsolyaegylet zászlajára feliratot rendelt. A gróf úr az eredménnyel olyannyira meg volt elégedve, hogy a kész munka átvételekor „kinevezte” Kner Izidort a város legjobb címfestőjének. A sikeren felbuzdulva Szammerrel közösen társas cím- és címerfestő műhelyt nyitottak. Számtalan fodrászüzlet, trafik és más közterületi tábla hirdette tevékenységüket. A kalandozós kedvű könyvkészítő ifjúnak azonban Székesfehérvárról is mennie kellett, az akkor induló Darázs: Humoristicus hetilap című vicclapban – többek között a város legelső emberét – parodizáló írásai miatt.

Egy rövid kitérő után saját könyvkötő-műhelyt rendezett be Kisjenő-Erdőhegy községben, amely nem ment jól. Tatára került, egy egyszobás kis könyvkötőműhely-nyomdai személyzeti lakásba, ahonnan 1882-ben katonai behívó mentette ki. A sorozásnál Debreczeni Endre főszolgabíró alkalmatlannak ítélte a seregbe, de rábeszélte az otthoni letelepedésre és egy hiánypótló nyomdaüzem alapítására. A nyugtalan vándoréveket, tanulmányutakat végre otthonteremtés, nyomdaépítés, családalapítás követhette.

Nyomdaalapítás

Háttérben a főszolgabírói támogatással, takarékpénztári kölcsönnel, 1882-ben atyja nevén – hogy meghátrálás esetén ő folytathassa a mesterséget – működtetve Kner Izidor megnyitotta pár évtized múltán országos hírűvé váló nyomdáját. Egy tizenkét fiókos betűszekrény és egy Számmer Imrétől, Székesfehérvárról vásárolt Bachrach típusú tégelysajtó képezték a berendezést, amelyet később egy nagykőrösi nyomdász levitézlett kézisajtójával bővítettek. Első megrendeléseik előrevetették a nyomda jövőjét: a dévaványai főjegyző vagy ötvenféle nyomtatványmintát kért, amelyet az Ármentesítő Társulat igazgatójának vagy száz oldalas jegyzőkönyvei követtek. „Ez állandóan visszatérő munka – szólt a derék igazgató –, rendezkedjék be rá.” A közgazgatási nyomtatványok fél évszázadon át, a huszadik század közepéig a nyomda működését fenntartó megrendelések voltak.

Hogy mesterré képezze magát, Kner Izidor az első években egymaga végezte a szedést, nyomást és minden más munkát. A vállalkozás egyre híresebb lett igényessége és korrektsége miatt. Ezért az elismertségért sokat tett maga a tulajdonos is, 1886-ban betűmintakönyvet adott ki, a ’nagyközönséggel való üzleti kapcsolat keresése végett’, valamint kézikönyvül nyomdák és művezetőik számára, amely díszes kivitelezésével maga is a gyomai nyomda propagandaeszköze lett, és a nagyközönség tömeges megrendelése követett. (Az eddig ismert Kner nyomtatványok között nem szerepel, de Kner Izidor a könyv nyomdai kéziratában az ismert 1890. és 1895. évi betűmintáival együtt említi meg.)

Házi betűmintakönyv, Gyoma, Kner Izidor Könyvnyomdája, 1923. – Törzsgyűjtemény

Ez szükségessé tette egy amerikai, Liberty-rendszerű taposógép beszerzését, amelyre 1890-ben került sor. A nyomda fejlesztése területi terjeszkedést is jelentett, 1889-ben ötszobás házat vásárolt a gyomai Kossuth Lajos utcában, melynek két szobájában a nyomdát helyezték el. Később, a bővítések során még egy szobát kellett a nyomda céljaira átengedni. Hogy a szűkösség megoldódjon, kölcsönökbe verve a vállalatot, a ház mellett álló postahivatal épületét vásárolta meg a várostól, hogy helyén 1902-ben felépítsék a ma is ott álló nyomdaépületet. Ekkor már tizenhárom fős személyzet vonult át az új műhelyekbe, amely abban az időben a történelmi Magyarország legnagyobb könyvnyomdája volt.

Gépterem Diamant nyomdagéppel. Baloldalt az 1889-ben vásárolt, kézzel hajtott Löser-féle gyorssajtó. Klösz György felvétele. In. Kalászok és kévék. Modern antológia. Gyoma, Kner Ny. 1902. – Törzsgyűjtemény

1889-ben feleségül vette Netter Kornéliát, és a vele kapott hozomány nagyban enyhítette a nyomda financiális gondjait. Hat gyermekük született: Imre, Endre, Albert, Erzsébet, Ilona, és a korán elvesztett Lajos.

A nyomda első, igen jelentős munkája az öt kötetes Kereszténység és korunk című kiadvány volt. Ezt követően Kner Izidor felfedezte, hogy a kormányoktól és a bécsi udvartól leküldött rendeletek kiadása után hónapokig tartott, amíg minden község megismerte a tartalmukat. Ezért összeböngészte minden közigazgatási nyomtatvány mintapéldányát, amely 1898-ra majdnem másfél ezer nyomtatványt jelentett. Ezek kicsinyített mintáit Közigazgatási Nyomtatvány-Mintatár címen kiadta, amely hamarosan a közigazgatásnak úgyszólván lexikonja lett. (Később: A községi közigazgatási nyomtatványok jegyzéke. Az állandóan raktáron tartott ... közigazgatási nyomtatványok ... : lezáratott 1932. évi október 7-én: függelékül a községi közigazgatásban használatos bélyegzők mintái. Szerk.: Kner Izidor. Gyoma, Kner, 1932.)

Somogyi Etelka

Felhasznált irodalom:

• Kner Izidor: Fél évszázad mezsgyéjén 1882–1932, Gyoma, Kner, 1931. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/659999
• „Darázs”: Humoristicus hetilap. Szerk.: Pongrácz Béla. Székesfehérvár, 1881. augusztus 7-i szám. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/959331
• Bougaud Emil: A kereszténység és korunk. (Ford. Dobos Lajos, Spett Gyula). 1–5. kötet, 3. kiad. Gyoma, Kner Ny., 1892. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3105894
• Közigazgatási Nyomtatvány-Mintatár. Gyoma, Kner, 1898?
• Községi ügykezelés. Tájékoztató füzetek városok, községek és körjegyzőségek számára. Szerk. Kner Izidor. Gyoma, Kner, 1900–1901. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/960808
• Röpke lapok. Könyvnyomdai ismeretterjesztő lap az érdeklődő nagyközönség számára (szerk. Kner Izidor) Gyoma, Kner Izidor, [1901]–1930. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/960477
• Kosztolányi Dezső: Tinta. Gyoma, Kner, 1916. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2986699
• Balázs Béla: Lélek a háborúban. Napló. Gyoma, Kner, 1916. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3051099
• Thury Zoltán összes művei 1–6. Gyoma, Kner, 1908.
• Három cseppke könyv. 1. Egy nemes emberről és az ördögről való história: mellyet egyéb fabulákkal és lött dolgokkal egyetemben Heltai Gáspár írásaiból kiszedegetett és ím újra napfényre bocsátott Király György deák.  [Ill. Kozma Lajos], Gyoma, Kner Ny., 1920; 2. Egy özvegyasszonyról és egy katonáról való história, mellyet egyéb régi trufákkal, azaz mind víg és szomorú történetekkel egyetemben ... egybegyűjt. Király György. [Ill.] Kozma Lajos, Gyoma, Kner Ny., 1920; 3. A miasszonyunk szűz Mária csodáiról való hét legenda, mellyeket egynihány szenteknek életeknek rövid históriájával egyetemben több régi magyar manuskriptumokból kiszedegetett Király György. [Képekkel megékesíté Kozma Lajos], Gyoma, Kner Ny., 1920.
• Kner-klasszikusok. A magyar költészet remekei Balassitól Tompáig 12 kötetben. Szerkesztette: Király György, a könyvdíszeket tervezte: Kozma Lajos, Gyoma, Kner Izidor könyvnyomtató kiadása, 1921.
• Éjfél. Magyar írók misztikus novellái: Babits Mihály, Kabos Ede, Laczkó Géza stb. (Összegyűjtötte: Bálint Aladár; előszó: Kosztolányi Dezső; illusztr.: Divéky József), Gyoma, Kner, 1917. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2984024
• Kísértethistóriák. Idegen írók novellái (ford. Balázs Béla, a címlapot és illusztrációkat Divéky József rajzolta) Gyoma : Kner, 1917. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1604344
• Pancsatantra, azaz Ötös könyv. Az életbölcsességnek régi indiai tankönyve: az emberek és állatok világából való ... történeteknek ... világhírű gyűjteménye. (Ford. Schmidt József). Gyoma, Kner, 1924. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1565671
• A török hodzsa tréfái: Naszreddin mesternek, a Közel és Távol Keleten ismert bölcs és híres kisázsiai hodzsának csalafintaságai és mulatságos esetei. (Török eredetijét gyűjt. és magyarul megírta Kúnos Ignác). Gyoma, Kner, 1926. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2687974
• Monumenta literarum. A világirodalom kisebb remekművei legkiválóbb műfordítóink új fordításaiban. (Szerk. és sajtó alá rend. Király György; a könyvdíszeket terv. Kozma Lajos). Gyoma, Kner, 1921.
• Archiv für Buchgewerbe und Gebrauchsgraphik, Leipzig, [s.n.], 1922. karácsonyi szám http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1031564
• Kner Izidor: Apró lurkóságok. (Ill.: Major Henrik). Gyoma, Kner, 1933. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2974856

Száz éve ezen a napon avatták fel Kolozsvár főterén a Magyar Áldozatkészség szobrát, a Kárpátok Őrét.

A Nagy Háború második évében már a hátország északkeleti részének lakossága is átesett a „tűzkeresztségen”; az oroszok átlépve a Kárpátok vonalát kétszer is betörtek Magyarországra. A sebesülteket szállító tömött katonavonatok láttán a villámháború illúziója szertefoszlott. A háborús propaganda is hangnemváltásra kényszerült, a „mire a levelek lehullnak” biztató szlogen helyére a hátország lakosságának együttérzésére apelláló áldozatvállalás fontossága került.

Ebből a megfontolásból emelték Magyarország-szerte a Magyar Áldozatkészség fából készült szobrait. Az adakozók a faszobrokba szögeket verhettek, így fejezve ki látványosan is áldozatkészségüket.

A monarchia területén felállított szobrok közül, a mai napig egyik legismertebb a Kárpátok Őre.

A szobor emlékét egy napló és két visszaemlékezés segítségével idézzük fel. Száz évvel ezelőtti felavatásáról Gyalui Farkas, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár igazgatója írt. Gyalui a tragikusan fiatalon elhunyt szobrásszal, Szeszák Ferenccel személyes kapcsolatban állt, tőle rendelte meg ugyanis felesége síremlékének elkészítését is.

A szobor pusztulásáról Wass Albert fogalmazta meg emlékeit, aki 10 éves gyerekként 1918 karácsonyán Kolozsvár főterére néző házuk ablakából látta a szomorú eseményt. Végül, a városba a magyar honvédekkel 1940-ben visszatérő Cs. Szabó László sommás emlékezését olvashatjuk arról a jelképről, amelyet a szobor képviselt.

„[1915.] Augusztus 18. Nálunk ma nevezetes nap volt, Szeszák Ferenc, aki anyu [Gy. F. felesége] síremlékét faragja, egy nagy faszobrot faragott – keze és arca ércből -, egy honvéd népfölkelő, rajta téli bunda, fülén hósapka, két kezét szuronyos puskáján tartja, erre támaszkodva mereven előrenéz, körülötte négy székely oszlop, felül tetőt összetartva. Nekem nagyon tetszik, kivált a vitéz komoly, vigyázó arca. A pesti lapoknak én küldtem tudósítást róla [ld. Új Idők, 1915. aug. 29. p. 238.] Az összes felekezetek képviselői megáldották a szobrot (dr. Hirschler plébános, Kenessey ref. püspök, Ferencz József unitárius püspök, dr. Eisler főrabbi).”

Gyalui Farkas: Emlékirataim, 1914–1921, sajtó alá rend: Sas Péter Kolozsvár, Művelődés Egyesület, 2013. – Törzsgyűjtemény 

„Kolozsvárt a Deák Ferenc utca 5. volt a mi házunk. […] A főtérre néző sarkon ott láttuk a Kárpátok őrének pompás szobrát, s a főtéren mindég történt valami: felvonulások nemzeti színű zászlók alatt, hangos beszédek a városháza erkélyéről, néha verekedés is, nem nagyon értettük, hogy mi miért történik, de az izgalom megragadott, bármi is történt. Aztán néhány nappal érkezésünk után Apám is megérkezett, de egyenesen a kórházba vitték. Megsebesült újra. Meglátogattuk. A kórház ijesztő hatással volt reám, erre emlékszem. Szerencsére pár nap múlva Apámat hazaengedték onnan. S néhány napra rá bevonultak a románok. Az ablakból figyeltük őket. […] Talán egy óra sem telt bele s néhány egyenruhás ember megjelent a szobornál, matattak rajta valamit, aztán félrehúzódtak. Valami nagyot dördült a szobornál, a falak is megremegtek, pár ablak nagy zajjal betört s mire a füst szétoszlott, a szobor darabokra törve hevert szerte az utcán s a díszesen faragott építmény romokban heverve füstölgött.”

Wass Albert: Voltam és más önéletrajzi írások, Pomáz, Kráter, 2006. – Törzsgyűjtemény

----

„Egy sarokablakban ülök. A tér elcsöndesedett, megtért magába s a múlt fényébe. Vasszürke felhők érkeztek Kolozsvárra, két nap óta kemény őszt hoznak. Kavarom a teát, ez az ebédem. A kávéházi páholy egy kimeríthetetlen látványra nyílik. A Szent Mihály templomra. […] Közben két szobor közt jár a tekintetem. Az egyik Mátyásé, a másik csak emlékemben él. A Fő-tér egyik sarkán állt a háborús fahonvéd. Televerték vasszöggel, s a szögek árából folytatták a háborút. Egy téli nap én is vertem néhány szöget a subájába. Jól ismertem az eleven mását. Éjjel-nappal jöttek a kórházvonatok a sebesültekkel. Kolozsvár kórházváros volt…”

Cs. Szabó László: Erdélyben, Bp. Nyugat, 1940. – Törzsgyűjtemény

A szobor más jelentéssel ugyan, de feléledt poraiból. 2002-ben avatták fel Szilvásváradon a Szalajka-völgyben Horváth-Béres János alkotását, a Kárpátok Őrének másolatát. 2010-ben pedig a Nemzeti Összetartozás napján, Budakalászon leplezték le az újabb másolatot.

A Kárpátok Őre, Budakalász 2010

Elbe István

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Tízrészes újabb sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogattunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

Utolsóként a Fiatal Demokraták Szövetségéről szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

dr. Áder János képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A FIDESZ újságja 1990-ben – Plakát- és Kisnyomtatványtár

dr. Fodor Gábor képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A FIDESZ egyik plakátja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az SZDSZ-ról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár dokumentumot.

Az SZDSZ újságjaiból – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Iványi Gábor szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Tamás Gáspár Miklós közös jelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az SZDSZ egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

A Vállalkozók Pártjáról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

A Vállalkozók Pártja egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

A Vállalkozók Pártja egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Vállalkozók Pártja egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

A Magyar Szocialista Pártról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár dokumentumot.

Az MSZP egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Horn Gyula szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Az MSZP egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az MSZP egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

A MSZDP-ről szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

Petrasovits Anna szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az MSZDP egyik szórólapja  – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Tarjányi Gyula szórólapja  – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az MSZDP egyik szórólapja  – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

A Magyar Szocialista Munkáspártról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

Az MSZMP egyik plakátja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Az MSZMP egyik plakátja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az MSZMP egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Csizmár János képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

A Magyar Demokrata Fórumról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

Az MDF zászlója – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Az MDF szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bánffy György (1927–2010) képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

dr. Andrásfalvy Bertalan képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!