Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

A Magyar Demokrata Fórumról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

Az MDF zászlója – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Az MDF szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bánffy György (1927–2010) képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

dr. Andrásfalvy Bertalan képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

A Hazafias Választási Koalícióról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

dr. Tallósy Frigyes szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Hazafias Választási Koalíció szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A HVK békéscsabai szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

A KDNP-ről szóló gyűjteményünkből mutatunk pár dokumentumot.

A KDNP egyik szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

dr. Surján László szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Reisz István képviselőjelölt szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Bizonyos történelmi korszakoknak, hirtelen változásokat hozó időszakoknak szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

Az események szinte teljes históriája nyomon követhető a röplapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett, komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok is.

Újabb tízrészes sorozatunkban az 1990-es szabad választások plakátjaiból, újságjaiból és röplapjaiból válogatunk.

Az 1990-es évi parlamenti és önkormányzati választások témájából 120 grafikai plakát, 7 doboz szöveges plakát és 13 doboz aprónyomtatvány található az Országos Széchényi Könyvtárban.

Elsőként az FKGP-ról szóló gyűjteményünkből mutatunk pár érdekes dokumentumot.

dr. Deme Rudolf szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

dr. Torgyán József szórólapja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az FKGP egyik plakátja – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz. Akár a kurrens gyűjteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkülözhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

• Kedd–péntek: 9–17 óra
• Szombat: 9–14 óra
• Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

Várunk augusztus 25-től!

 

Az EMMI, a Magyar Posta és a Bélyegmúzeum által az idei Múzeumok Éjszakáján kezdeményezett „Éjszakai üzenet” című különleges programhoz az Országos Széchényi Könyvtár is kapcsolódott. Ezen az estén 18 órakor útjára indítottak egy szokatlan méretű képeslapot, amely az éjszaka folyamán a főváros összes, a Múzeumok Éjszakáján részt vett múzeumában megfordult.

Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára "az éjszaka üzenetét" tartalmazó óriás képeslapot indít útjára a Múzeumok éjszakája programsorozat egyik rendezvényén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2015. június 20-án. – MTI Fotó: Máthé Zoltán

A múzeumok saját logóikkal ellátott, erre az alkalomra készült bélyeget ragaszthattak fel ünnepélyesen a hatalmas képeslapra. Az extra méretű képeslap végül a Bélyegmúzeumba került, ahol mind a 115 bélyegét alkalmi bélyegzővel látták el. A képeken Tüske László főigazgató éppen az OSZK saját bélyegét helyezi fel a képeslapra. 

 Kálnoky László és a műfordítás – a költő halálának 30. évfordulójára

Kálnoky László (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.) költő hatalmas műfordítói életművet hagyott hátra. Mások mellett neki is köszönhető, hogy a világirodalom klasszikusai mára magyar nyelven is magas fokon élvezhetővé váltak. Műfordítói csúcsteljesítményei közé tartozik többek között Goethe Faustja 2. részének fordítása. Szintén jelentős költői életművénél körülbelül tízszerte nagyobb mennyiségű, mintegy nyolcvanezer sornyi vers- és drámafordítást alkotott.

Kálnoky László.  In. A Dunánál. Magyarok a 20. században (1918–2000), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica 9.) http://mek.oszk.hu/01900/01906 – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Nyugat első nemzedéke (Babits, Tóth Árpád és Kosztolányi) műfordításaiban időnként hajlamos volt a szöveghűség rovására az esztétikum javára megalkudni, ezért tartjuk őket a „szép hűtlenség” nagy műfordítói nemzedékének. A második nemzedék műfordítói (pl. Szabó Lőrincé) ezzel ellentétben már sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a szerkezet- és jelentéshű versfordításra. A harmadik (Radnóti, Jékely, Devecseri, Vas István, Rónay György, Kálnoky) és a rákövetkező nemzedék (Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Rába György, Somlyó György, Rab Zsuzsa, Lator László stb.) – elődeik eredményeire építve – e két elv szintézisére törekedett: műfordításaikban egyaránt igyekeztek megfelelni a szemantikai pontosságnak és a formai eszközök reproduktív hűségének is. Korszakjelenségként ezek az alkotók sokszor a kedvezőtlen kultúrpolitikai körülmények diktálta egzisztenciális kényszerűségből fordultak a műfordítás felé, ami viszont annak felvirágzását eredményezte.

Kálnoky László mélyen átélte a megalkuvás nélküli versfordítás lehetetlenségéből fakadó folytonos elégedetlenség érzését, ahogy a művész kínzó önvádját is, hogy saját költői hivatását áldozta fel az idegen költők tolmácsolásáért. „Jövő lehetőségeimet nem fecséreltem el, de múltbeli lehetőségeim tetemes részét igen. A verstémáknak hosszabb-rövidebb érési idejük van, s ha azalatt nem írjuk meg őket, elhalnak, illetve elidegenedünk tőlük. Versírás és fordítás ugyanazt a belső tartalékot fogyasztja, s úgy érzem, nem találtam meg a múltban e tartalékkal való helyes gazdálkodás módját – állította egy interjújában. 

„Mégsem agyszélhűdés, embólia
leselkedik rám. Furcsább lesz a végem:
szilánkra kell annak hasadnia,
aki fordított teljes életében.
Ha meghalok, fakadjatok kacajra,
szíveteket a részvét meg ne csalja.
Mondjatok rám kemény ítéletet:
»Végre megkapta, amit keresett
ez a bolond, ki buzgón töltögette
saját vérét idegen szellemekbe,
s ha rendelésre új munkába kezdett,
lefarigcsált szívéből egy gerezdet.
Talán kincset kapott, de nem kimélte,
s mint a krumplicukrot, olcsón kimérte.
Belül így lett mindegyre üresebb,
már nem tartotta semmi… szétesett.
S most mi? Szemétdombra való salak.«

Ne legyetek hozzám irgalmasak!”

Kálnoky László: A műfordító halála. Részlet. In. Összegyűjtött versek, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1980. – Digitális Irodalmi Akadémia 

 Kálnoky László: A lehetséges változatok. Válogatott versfordítások, Bp., Magvető, 1981. 1–2. kötet. Címlap. – Törzsgyűjtemény 

Kálnoky nem a költő felől közelíti meg a szöveget, hanem a szöveg felől a költőt. Nem adja bele spekulációit, elképzeléseit; mindig azt fordítja, amit lát. Nem erőlteti rá önmagát az idegen versre, de ha arra kerül a sor, meghökkentő nyelvi, formai, stílusbeli tartalékokat emel ki költői anyagából. S eggyel közelebb lépve a személyiséghez: nincs benne kuszaság, homály, atonalitás – nem mintha nem tudná mindezt megcsinálni, ha kell. De a homályt is világosan rajzolja, a zökkenő, modern ritmust is rögtön meggyőzővé teszi. Mi kell ehhez? Csak tiszta szem, csak tökéletes hallás. És még egy lépéssel közelítve az oly nehezen fogható „legsajátabbat”: ezért világítja át Kálnoky művét valami csillogás, valami kristályféle áttetszőség, az élek és lapok pontosan találkozó vonalának öröme – egyszóval az istenektől eredett szabatosság fénye. Így az a műfordítói Hamlet-kérdés, hogy eltűnni vagy nem eltűnni a költőnek a fordítás mögött, itt is csak egyéni megoldásáig juthat. Kálnoky sosem magát keresi a fordításban, mégis megtalálja – a magyar versolvasók örömére.

Nemes Nagy Ágnes: A hatvanéves Kálnoky László köszöntése In. Uő: Az élők mértana. Prózai írások, Budapest, Osiris, 2004. – Digitális Irodalmi Akadémia 

–––

Kishitű elme
Gyáva türelme,
Tétova sóhaj,
Szánni való jaj
Vészt sosem űz el,
Föl sose ment.

Bármi hatalmak
Győzni akarnak,
Ha nem rogy a válad,
S sziklaszilárd vagy,
Istenek ökle
Segít idelent.

Johann Wolfgang Goethe: Biztatás. In. Kálnoky László: A lehetséges változatok. Válogatott versfordítások, Bp., Magvető, 1981. 1. kötet, 328. o. – Törzsgyűjtemény 

Szerk.: M. J.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt, étlapot vagy menükártyát mutatott be Kopcsay Ágnes júliusban. 

A Plakát- és Kisnyomtatványtár napjainkig gyűjti a menükártyákat, itallapokat és étlapokat. Az 1945 előtt megjelent anyag tematikusan rendezett, az 1945 utáni vidék és főváros bontásban, azon belül betűrendben kereshető.

Megmutatjuk mind a tízet az olvasottsági lista alapján:

1. Mai reggeli: Orsovai halikra

A Millenniumra való tekintettel, a még nem teljesen elkészült csatorna hivatalos átadására 1896. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József osztrák császár, I. Károly román király és I. Sándor szerb király jelenlétében. A társas reggeli menüjéből helyi jellegzetesség az orsovai halikra és a tokhal is. A sors iróniája, hogy a gát építése megakadályozta tokhalfélék, így a viza vándorlását a folyón felfelé.

Ünnepélyes társas reggeli menükártya 1896. szeptember 27. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

2. Mai menü: Fogolyduzma várúrnő-módjára

A sok remek étel közül kiemeltük a fogolyduzmát várúrnő-módjára. A duzma kifejezés a régi magyar receptekben a felfújtat jelentette, tehát itt fogolyfelfújtról van szó. De vajon mit jelent a várúrnő-módjára? Egyelőre nem sikerült megfejtenünk.  

Menükártya, 1926. október 2. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

3. Mai ebéd: Pulyka és kappansült

Lieb Mihály Leóként anyakönyvezték 1844. február 20-án Munkácsy Mihályt. Munkács városa is tisztelte szülöttjét, a világhírű festő tiszteletére díszebédet adott 1882. március 3-án. Az étrend kivitele nagyon egyszerű: kisméretű, keménypapíros kártya, melynek belső oldalán van felsorolva az ünnepi ebéden feltálalt „étkek” sora.

Étrend, középső oldal 1882. március 3. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

4. Mai ebéd: Angol rostbeaf Franczia salátával

Az első étlapunk nem egy szokványos étlap. Az első világháborúban készült képeslapot mutatunk.

Plakát- és Kisnyomtatványtár

5. Családi ebéd első fogása: Barna leves krumpligombóccal

Egylapos, szép, kartonra nyomtatott, aranykeretes, három példányban készült menükártyából tudhatjuk meg, hogy 1884. október 17-én milyen étrendje volt a családi ebédnek. 

Családi menükártya, első oldal 1884. október 17. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

6. Mai főétel: Kőrösi kolbász káposzta czikával

A Plakát- és Kisnyomtatványtárban őrzött menükártyák elsősorban politikusok, művészek tiszteletére rendezett ebédek, vacsorák, vagy közösségi események (pl. szilveszteri bál, évadzáró) ételsorát tartalmazzák. Ezt az ebédet azonban, mint az a menü hátoldalán olvasható: Szilágyi Sándor budapesti egyetemi könyvtárigazgató tiszteletére rendezték!

Menükártya hátoldala, 1896. december 13. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

7. Mai desszert: Mandulás puding

A most bemutatott menükártya a Deák Ferenc emlékezetére 1909. október 27-én Magyaróváron rendezett 7. díszebéd menüsorát tartalmazza. A címlapon szerepel a menüsor, s ha kinyitjuk a menükártyát, megtaláljuk benne annak a leírását, hogy hogyan alakult ki e díszebédek hagyománya, és mi volt ezek eddigi története.

A Deák-bankett menükártya címlapja,1909. október 27. Plakát- és Kisnyomtatványtár

8. Ma vendéglőben: Fogas vajban egy liter budai asztali borral

Nézzük ezen az étlapon a tojásételeket. A rántottáról tudjuk, hogy az rántotta, de mi az az „ültetett tojás” és mi köze a tojásból készült ételekhez az ökörszemnek? Az ültetett tojás a rántotta egy fajtája. Rántottasütőben kis tojás nagyságú vajat és egy pohár tejfölt fölforraltak majd beleütöttek 3-4 tojást. Megsózták és reszelt sajttal meghintették. Az „ökörszem” megfejtésében segít az étel német elnevezése, a német Spiegelei szó tükörfordítása: tükörtojás.

Metzger János vendéglője, étlap, részlet, 1910 – Plakát és Kisnyomtatványtár

9. Bevásárlás csak fiatal hízott marhahúsból

A Grand Café-Restaurantnak több „Ét-lapját” is őrizzük. A 6 lapos kiadványok öt oldala egyforma. Címlapján a kávéház külső képét, hátoldalán pedig az Operaházat és a kávéház belső tereinek ábrázolását láthatjuk.

Grand Café Restaurant, étlap, hátlap 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár

10. Utolsó menü: Zöldségleves. Rántott sertésszelet tökfőzelékkel, vagy Hortobágyi rostélyos. Torta

Ha visszagondolunk arra az időre, kaviárt, borjúhúst, libamájat nemigen lehetett az üzletekben kapni, de az akkoriban leginkább külföldi vendégkörre építő étteremben ezek is szerepeltek az étlapon, igaz, eléggé borsos áron. Az étlapon a legdrágább étel a Libamájszeletek hidegen. 1975-ben 158 Ft-ot kellett érte fizetni.

Mátyás Pince, étlap, részlet 1885 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár gyűjtőkörébe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt, étlapot vagy menükártyát mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott. 

A Mátyás Pince 1904-es alapításakor így reklámozta a céget az alapító:

Tisztelt Czím, Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy folyó hó 30-án, szombaton, Budapesten, IV. kerület, Eskű tér 6. szám alatt (Duna utcza s Kéményseprő-utcza sarkán) "MÁTYÁS PINCE" Czím alatt egy bor-és sörházat nyitok meg. A "SHOLTZBITTRICH" ("Schmutziger" "Piszkos") féle sörháznak hosszú évekig üzletvezetője voltam s így remélem, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján üzletemben bármely igényeknek megfelelhetek. Számos látogatást kér teljes tisztelettel: Baldauf Mátyás

Mátyás Pince, étlap, címlap 1975 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A pince nevét eredetileg nem Mátyás királyról kapta, hanem az alapító saját magáról nevezte el. Az 1937-es felújítást követően azonban már a reneszánsz király korát idézte az enteriőr. Az éttermet 1949. december 29-én államosították, és az ezt követő felújítások is igyekeztek a középkori hangulatot megőrizni.

Az étterem 40 évvel ezelőtti étlapját mutatjuk be. Az étlap díszes dossziéban található, gépelt, cserélhető papíron olvasható a napi ajánlat. Van itt minden a húslevestől kezdve a parajfőzeléken keresztül a gyümölcsrizsig!

Mátyás Pince, étlap, részlet 1975 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Azért néhány különlegességre is bukkanhatunk különösen a halételek között, hiszen az étterem hajdanában erről volt híres. Azoknak, akik már éltek 1975-ben, érdekességet tartogatnak az árak is. 40 évvel ezelőtt a zellerkrémleves 4,90 Ft, egy székelygulyás 23,90 Ft, a somlói galuska pedig 17,80 Ft-ba került. Ma a somlóiért 1490 Ft-t fizetünk!

Ha visszagondolunk arra az időre, kaviárt, borjúhúst, libamájat nemigen lehetett az üzletekben kapni, de az akkoriban leginkább külföldi vendégkörre építő étteremben ezek is szerepeltek az étlapon, igaz, eléggé borsos áron. Az étlapon a legdrágább étel a Libamájszeletek hidegen. 1975-ben 158 Ft-ot kellett érte fizetni.

Mátyás Pince, étlap, részlet 1975 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt, étlapot vagy menükártyát mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott. 

A 19. század végén épült hajdani Drechsler-palota a kávéházáról lett híres. Az épület ugyanabban az évben, 1884-ben készült el, mint az Operaház. 1885-ben pazar kávéház nyílt a ház alsó szintjén, a Drechsler Béla vezette „Drechsler-Café-restaurant”. A kávéházban két biliárdasztal állt, de ez nem volt kuriózum, hiszen hatóságilag előírt kötelessége volt egy kávéháznak két biliárdasztalt biztosítani a vendégek részére. Ám az alagsori tekepálya, a félemeleti különterem, a söröző, női szalon, és az akkor még ritkaságszámba menő gőzfűtés és villanyvilágítás valóban luxus volt. Helyzeti előnyéből adódóan a budapesti és a Budapesten koncertező zenészek többsége megfordult itt. Többek között Leoncavallo, Mahler, Puccini és Ibsen is vendégeskedett a Drechslerben.

Grand Café Restaurant, étlap, címlap 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár

A Grand Café-Restaurantnak több „Ét-lapját” is őrizzük. A 6 lapos kiadványok öt oldala egyforma. Címlapján a kávéház külső képét, hátoldalán pedig az Operaházat és a kávéház belső tereinek ábrázolását láthatjuk.

Grand Café Restaurant, étlap, hátlap 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár

A belső oldalak közül két oldalas a nyomtatott étlap és egy oldalas a borlap. Különlegessé teszi az étlapot a kézírásos oldal, melyet minden esetben különböző rajzokkal díszítettek. Amikor az esti étlapon a pulykapörkölt a lényeg, akkor a rajzoló iniciálészerűen kiemelte a „P” betűt. A jó megfigyelők észrevehetik a betűbe rajzolt pulyka hátán mászó békát is. Nem véletlen, hiszen a pulykapörkölt mellett rántott békát is lehetett rendelni!

Grand Café Restaurant, étlap, részlet 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár

Másik étlapon a gödöllői rostélyost a „G” betű karélyába rajzolt szobor jelképezi, ugyanezen az oldalon egy ananász rajza hívja fel a figyelmünket arra, hogy friss ananász, ananászkompót és ananásztorta is kapható. 

Grand Café Restaurant, étlap, részlet 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár

A vadászkutya elől szaladó nyuszik rajza azt jelzi, hogy a nyúlgerinccomb is rendelhető, mellette nagybetűvel kiemelve szerepel a székely rostélyos, a sültkolbász és a kocsonya.

Grand Café Restaurant, étlap, részlet 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott. 

A Koronaőr utca 6. szám alatt működött az 1910-es években Metzger János vendéglője Budapesten. A Koronaőr utca a Koszciuszkó Tádé utcát köti össze a Krisztina körúttal. Étel- és italárjegyzéke az étlap klasszikus formáját mutatja, a címlapját a vendéglőről készített fotókkal tették látványosabbá.

Metzger János vendéglője, étlap, első oldal, 1910 – Plakát és Kisnyomtatványtár

Vannak előre nyomtatott tételek, melyek ára viszonylag állandó volt, és van a kézzel írott rész, jelen esetben tintaceruzával írva.

Metzger János vendéglője, étlap, részlet, 1910 – Plakát és Kisnyomtatványtár

Nézzük ezen az étlapon a tojásételeket. A rántottáról tudjuk, hogy az rántotta, de mi az az „ültetett tojás” és mi köze a tojásból készült ételekhez az ökörszemnek? Az ültetett tojás a rántotta egy fajtája. Rántottasütőben kis tojás nagyságú vajat és egy pohár tejfölt fölforraltak majd beleütöttek 3-4 tojást. Megsózták és reszelt sajttal meghintették. Az „ökörszem” megfejtésében segít az étel német elnevezése, a német Spiegelei szó tükörfordítása: tükörtojás.

Metzger János vendéglője, étlap, részlet, 1910 – Plakát és Kisnyomtatványtár

Nem maradhat ki az itallap sem Metzger János vendéglőjéből, 1 liter budai asztali bort gondoltunk a végére. Ára: 1.20 korona.

Metzger János vendéglője, itallap, 1910 – Plakát és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.