Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az első étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitelű, többlapos nyomtatványok jöttek divatba. Ebben az időben kezdett rendszeressé válni a külön borlap használata is. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

Az étlapoknak egy különleges formája a menükártya. Ezen is szerepel ételsor, de nincsen rajta ár feltüntetve, és nincsen választási lehetőség sem. Ezek a menük valamilyen különleges eseményre szervezett találkozó ételsorának a leírását tartalmazzák. A most bemutatott menükártya a Deák Ferenc emlékezetére 1909. október 27-én Magyaróváron rendezett 7. díszebéd menüsorát tartalmazza. A címlapon szerepel a menüsor, s ha kinyitjuk a menükártyát, megtaláljuk benne annak a leírását, hogy hogyan alakult ki e díszebédek hagyománya, és mi volt ezek eddigi története.

A Deák-bankett menükártya címlapja,1909. október 27. Plakát- és Kisnyomtatványtár

Érdekes a Deák Ferenc-ösztöndíj, és az ezüstből készült Deák-serleg története is a menülap hátoldalán.

A Deák-bankett menükrátya kinyitva. 1909. október 27. Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az első étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitelű, többlapos nyomtatványok jöttek divatba. 

Nem csak ebédet és vacsorát, hanem ünnepélyes reggelit is rendeztek ünnepélyeken, ha az esemény jellege úgy kívánta. Ilyen rendezvény volt a Vaskapu-csatorna átadása 1896. szeptember 27-én. A Vaskapu-szoros egy folyami szurdokvölgy a Dunán, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a tenger irányába. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer. Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű. Az ókorban ismert hajózási útvonal volt, de a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át.

Ünnepélyes társas reggeli menükártya 1896. szeptember 27. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Hatalmas vállalkozásról volt szó, különösen a korszak mércéjével mérve. A partról és a sekély vízből 227 ezer köbméter sziklát kellett kitermelni, 162 ezer köbmétert pedig a zúgó áradatban kellett felrobbantani. Ehhez fogható építkezés addig mindössze egyetlen akadt a világon, a nagyjából egy időben épülő montréali vízlépcsőé a Szent Lőrinc folyón. A munkálatok a fő célt elérték: az addig átlagban 152 napos hajózási idényt 1898-tól 290 naposra sikerült kibővíteni. Összességében 11 kilométernyi, 60–80 méter széles, 2 méter mély hajózóutat robbantottak ki a sziklából. A Millenniumra való tekintettel, a még nem teljesen elkészült csatorna hivatalos átadására 1896. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József osztrák császár, I. Károly román király és I. Sándor szerb király jelenlétében. A társas reggeli menüjéből helyi jellegzetesség az orsovai halikra és a tokhal is. A sors iróniája, hogy a gát építése megakadályozta tokhalfélék, így a viza vándorlását a folyón felfelé.

A Vaskapu megnyitásáról a Vasárnapi Ujságban olvashatnak további izgalmas részleteket.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az első étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitelű, többlapos nyomtatványok jöttek divatba. Ebben az időben kezdett rendszeressé válni a külön borlap használata is. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

A bemutatásra kerülő menü egylapos, ún. aprónyomtatvány, nagyon szép iniciáléval díszített menükártya. Nem véletlen, ugyanis ez a menüsor egy könyvtáros tiszteletére adott ebéd menüje! A menüsorból számunkra ismeretlenül hangzik a kőrösi kolbász káposzta czikával. Mi is lehet az a „káposzta czika”? Egyszerű: káposztasaláta.

Menükártya 1896. december 13. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtárban őrzött menükártyák elsősorban politikusok, művészek tiszteletére rendezett ebédek, vacsorák, vagy közösségi események (pl. szilveszteri bál, évadzáró) ételsorát tartalmazzák. Ezt az ebédet azonban, mint az a menü hátoldalán olvasható: Szilágyi Sándor budapesti egyetemi könyvtárigazgató tiszteletére rendezték!

Menükártya hátoldala, 1896. december 13. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Szilágyi Sándor (1827–1899) történész, az MTA tagja. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa. A szabadságharc után irodalmi folyóiratok kiadásával kísérletezett. 1853-tól Nagykőrösön tanított, többek között Arany János volt a tanártársa. 1878-tól a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. Könyvtári igazgatósága alatt a könyvtár nyugodt éveket élt meg, készültek a katalógusok, folyamatos volt a beszerzés, gyarapodott a gyűjtemény. 

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

Lieb Mihály Leóként anyakönyvezték 1844. február 20-án Munkácsy Mihályt. Munkács városa is tisztelte szülöttjét, a világhírű festő tiszteletére díszebédet adott 1882. március 3-án. Az étrend kivitele nagyon egyszerű: kisméretű, keménypapíros kártya, melynek belső oldalán van felsorolva az ünnepi ebéden feltálalt „étkek” sora.

Étrend, középső oldal 1882. március 3. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

„Én magyarországi Munkácsy születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért.” (Lieb Mihály kérelme 1868-ban a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név felvétele iránt.) A fenti idézet is mutatja, hogy Munkácsy Mihály (1844–1900) tisztelettel gondolt szülőföldjére, ezért is választotta festőként szülővárosa nevét.

Étrend, első oldal 1882. március 3. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

Mindannyian részt veszünk ünnepi családi ebéden, karácsonykor, születésnapon vagy évfordulón. A kiterjedt létszámú, nagy családokban szokás, hogy a családtagok évente egyszer egy egész napra összejönnek, és ilyenkor nyilván esznek és isznak is. De az valószínűleg csak ritkán fordul elő, hogy nyomtatott menükártyát készítünk a családi ebédhez. Gyűjteményünkben erre is akad példa.

Egylapos, szép, kartonra nyomtatott, aranykeretes, három példányban készült menükártyából tudhatjuk meg, hogy 1884. október 17-én milyen étrendje volt a családi ebédnek. 

Családi menükártya, első oldal 1884. október 17. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A menükártyát megfordítva ceruzával írott sorokat találunk, melyből az is kiderül, hogy az egyik családtag betegségből való felépülése alkalmából rendezték az ebédet szűk családi körben.

Családi menükártya, hátsó oldal 1884. október 17. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott. Az étlapoknak egy különleges formája a menükártya. Ezen is szerepel ételsor, de nincsen ár feltüntetve, és nincs választási lehetőség sem. Ezek a menük valamilyen különleges eseményre szervezett találkozó ételsorának a leírását tartalmazzák.

A Szállodások Nemzetközi Egyesületének LI. közgyűlését Budapesten rendezték 1926-ban. Egy ilyen nemzetközi esemény hosszú előkészítést igényel, ezt tudja mindenki, aki hasonló eseményt szervez. Ezért az Előkészítő Bizottság már jóval az októberi közgyűlés előtt is dolgozott, és a remélhetőleg sikeres munkát egy vacsorával is emlékezetessé tették a Pannónia Szállóban 1926. szeptember 14-én.

Menükártya, 1926. szeptember 14. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A mindössze ötfogásos menü nagyon visszafogott volt ahhoz a menüsorhoz képest, amit a konferencia résztvevőinek szolgáltak fel október 2-án a Földmívelődésügyi Miniszter által tartott Fogadó esten. A nagyon szép, díszes címlap után a hosszú menüsort olvashatjuk magyarul és franciául.

A sok remek étel közül kiemeltük a fogolyduzmát várúrnő-módjára. A duzma kifejezés a régi magyar receptekben a felfújtat jelentette, tehát itt fogolyfelfújtról van szó. De vajon mit jelent a várúrnő-módjára? Egyelőre nem sikerült megfejtenünk.  

Menükártya, 1926. október 2. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár napjainkig gyűjti a menükártyákat, itallapokat és étlapokat. Az 1945 előtt megjelent anyag tematikusan rendezett, az 1945 utáni vidék és főváros bontásban, azon belül betűrendben kereshető.

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az első étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitelű, többlapos nyomtatványok jöttek divatba. Ebben az időben kezdett rendszeressé válni a külön borlap használata is. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

Az első étlapunk nem egy szokványos étlap. Az első világháborúban készült képeslapot mutatunk.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár gyűjtőkörébe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Nemrégiben egy sérült Vészi Margit-plakátot restauráltunk a Plakát és Kisnyomtatványtár kérésére. A munkára azért volt szükség, mert a több mint száz éves, 1911-ben készült plakát – melyet utóbb vászonra kasíroztak – gyűrött volt, több helyen megtört és „táskásan” elvált a vászonról. A plakáton lévő szöveg is súlyosan megsérült, a hiányzó részt pedig korábban a plakát alapszínénél sötétebb papírral egészítettek ki.

A sérült plakát, Plakát- és Kisnyomtatványtár; jelzet: PKG. 1914e/560 

A restauráláshoz a plakát Nemzeti Galériában őrzött másik példánya adott segítséget. A munkát több fázisra kellett bontani. Elsőként a nálunk őrzött példány korábbi kiegészítésére új, vékony, az alappapírnál világosabb, papírréteget kellett ragasztani.

Ezt követően az egykori, s most hiányzó szöveget elő kellett rajzolni ceruzával, majd a kiegészítés alapszínét hozzá kellett igazítani a plakát alapszínéhez akvarellfestékkel. Végül a szöveget akvarellfestékkel kellett visszafesteni, majd az apróbb hibákat és leválásokat kiegészíteni és visszaragasztani.

A fotókat Ackermann Ádám és Tóth Zsuzsanna készítette.

Tóth Zsuzsanna restaurátor

Régebben kaptunk egy levelet, amiben gey kedves felhasználónk felháborodva reklamálta, hogy miért nem kap értesítést a nemzeti könyvtár friss eseményeiről a Facebookon. Pedig követ minket és szereti a könyvtárat. 

Széttártuk a kezünket. Sajnos a közösségi oldal nem jeleníti meg minden követőnk oldalán a friss bejegyzéseinket, képeinket, videóinkat. Az oldal algoritmusa különböző szempontok alapján dönti el, hogy melyik „rajongónk” falán jeleníti meg a tartalmainkat.

• Aki nem időz hosszan a képünk felett,
• aki nem kattint be a blogunkba,
• aki csak elmegy egy nyaralásra és két hétig nem nézi az OSZK Facebookot,
• aki csak olvas és nem reagál megosztással, like-kal,
• nos ezt a típusú a felhasználót sajnos elkerüli a friss fontos OSZK-üzenet.

Pedig a „hiperaktív” és a „csakolvasok” típusú felhasználó ugyanolyan fontos.

Persze van egy drága trükk. Ha fizetünk a megjelenésért. A mi feszített költségvetésünkből ilyenre sajnos nem telik, ezért próbálkozunk egyre többféle tartalomtípus hajnali vagy akár esti megosztásával, és még sok minden egyéb fogással.

A Facebook folyamatosan változtat, itt egy újabb lehetőség. 

Aki rászán pár percet, az ezentúl az OSZK bejegyzéseit elsőként láthatja. 

A funkció működését a Facebook-oldalunkon mutatjuk be.

Első lépésként nyisd meg a http://facebook.com/nemzetikonyvtar oldalt. Majd vidd az egeret a Tetszik felirat felé, ezután automatikusan legördül egy menü. A pipa ekkor az  Alapértelmezés állásban lesz, ezt kattintsd át a Megjelenítés elsőként verzióra. Ennyi az egész.

Facebook oldalaink megjelenési gyakoriságát a telefonodon is beállíthatod. Először a Facebook-alkalmazáson belül keresd meg a Hírfolyam-beállítások (Newsfeed Preferences) menüpontot, majd ennek első pontjában az oldalaink megcsillagozásával érheted el fontossá tételüket.

Az Országos Széchényi Könyvtár által közzétett bejegyzéseket ezután asztali gépen és telefonon is az üzenőfal tetején láthatod, így talán nem maradsz le az érdekes tartalmainkról. Egy próbát megér.

Forrás: HVG Tech

#oszkmuzej

Az idei évben is nagy sikerrel vettünk részt a Múzeumok Éjszakája programban. Köszönjük mindazoknak, akik megtiszteltek bennünket.

Csaknem 4.200 fő látogatta meg könyvtárunkat és válogatott színes programjainkból. Több mint száz kollégánk működött közre az előkészületekben, a lebonyolításban és a rendezvényt követő utómunkákban.

Nagy érdeklődés mellett mutattuk be az idei év nagy szenzációját, az eddig ismeretlen, nemrégiben megtalált Ady-kéziratot, számos kiállítást kínáltunk, majdnem ötszázan vettek részt vezetett sétán vagy tárlatvezetésen, különgyűjteményeink munkatársai pedig hajnal kettőig folyamatosan mutatták be ismert és kevéssé ismert kultúrtörténeti kincseinket.

Az aktuális programokról és a közösségi oldalak történéseiről részletesen tájékoztattunk a bejáratnál elhelyezett óriásmonitoron, amely folyamatosan mutatta a soron következő programokat és az épület térképét.

A könyvtári séták és raktári túrák összes jelentkezési időpontja betelt, minden alkalommal maximális létszámmal indultak el. A Térképtárban nem volt megállás, ügyes kezű kicsik és nagyok gyártották folyamatosan a földgömböket. A legkisebbek pedig múzeumpedagógiai foglalkozáson vehettek részt négytől hatig.

A vállalkozó szelleműek részt vehettek miniaukciónkon, ahol az élmény mellett, könyvekkel is gazdagodhattak. Sándor György önálló estjére, Mikó István kabaréműsorára és Vásáry Tamás koncertjére is megtelt a dísztermünk. 

Július 11-ig – a nyári zárás előtti utolsó nyitvatartási napunkig – számos kiállításunk még elérhető nyitva tartási időben, sőt a A királyi könyvtár – 35 corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében című tárlatunk július 13. és augusztus 24. között, hétfőtől vasárnapig a nyári zárás idején is látogatható.

dr. Tüske László
főigazgató