Július 26. Európa-szerte mindmáig az egyik legnépszerűbb női keresztnév, Anna napja. Szent Anna Szűz Mária édesanyja volt, így a keresztény hagyomány ezen a napon ünnepli az édesapát, Szent Joákimot is.
Az Anna-naphoz legközelebb eső szombaton rendezik meg Balatonfüreden a reformkorhoz köthető, nagy hagyományú Anna-bált. Az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Anna-Krisztinának, Kiss Ernő aradi vértanú későbbi feleségének tiszteletére tartották 1825-ben. Az idei, 189. Anna-bál egyik érdekessége, hogy éppen Anna napjára esik.

„Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.”

Jankovics Marcell: „Anna örök” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Velemér: Szent Anna harmadmagával – falkép, 1378. In. Lovagkirályok. Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület (Encyclopaedia Humana Hungarica 3.), 1997 – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az »első« Máriát, a majdani »Istenszülő« Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a »harmadik« Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.”

Jankovics Marcell: „Anna örök” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A horvátlövői Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom főoltára – Digitális Képarchívum 

Christus Annyának annya vagy,
Es azért méltóságod nagy;
Könyörögy értünk Szent Anna.
Unokádban gyönyörködgyél,
Szükséginkröl emlekezzél;
könyörögy értünk Szent Anna.

XXVI. jvlii: Szent Annaról (részlet). In. Katolikus egyházi énekek (Régi magyar költők tára XVII. század), Budapest, Argumentum, Akadémiai Kiadó, 1992. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Székelyföld egyik természeti nevezetessége a Szent-Anna-tó. Orbán Balázs így ír a tóról A Székelyföld leírása című munkájában: „A Sz.-Anna tavához három, sőt négy ut is vezet; egyik a tusnádi fürdőtől a magas meredek Csomágon ki; ez csak gyakorlott hegymászóknak ajánlható; ennél hosszabb, de jóval kényelmesebb s ökörszekérrel is járható a Bükszádról odavezető erdei ut. A Csíkból jövők legkényelmesebben Lázárfalváról látogathatják meg a Sz.-Anna tavát, a közeli torjai Büdöst és Bálványost; sőt a Kézdiszékből jövők Torján keresztül is megtehetik ezen érdekes kirándulást. Mi a bükszádi utat választottuk, mert hát többen voltunk, az ily kirándulások csakis társas körben levén kedvesek és élvezetesek.”

A Szent Anna-tó látképe. Keleti Gusztáv rajza (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. Pest, 1869. Melléklet). In. Magyar néprajz I–VIII, szerkbiz. Paládi-Kovács Attila, Budapest, Akadémiai, 1988. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava.
A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak a gangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava.”

Jókai Mór: Szent Anna tava (részlet), Útleírások (Úti levelek) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Az örök Anna költője a magyar irodalomban Juhász Gyula (1883–1937), aki nagyváradi tanárkodása idején ismerte meg Sárvári Anna (1887–1938) színésznőt, szerelmi költészetének örök asszonyát. Anna-versei a reménytelen vágyakozás élményéből indulva jutnak el az múlandóság miatt érzett egyetemes emberi fájdalom kifejezéséig.

„És ekkor Anna szemeit lecsukta
És ekkor szép lett minden, ami fáj
S finom, fehér lett a sors durva ujja

S mint várvavárt és derűs déli táj:
Az üdvösség tűnt föl az esti csendben,
De én partjára lépni elfeledtem!”

Juhász Gyula:: Anna, részlet – Juhász Gyula összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

M. J.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

11. Makkai Sándor: Ágnes 

A könyvet eredetileg az Erdélyi Szépmíves Céh adta ki Kolozsvárott, a digitalizált változat a Makkai Sándor Protestáns Népfőiskolai Egyesület és az Élő Erdély Egyesület http://makkaisandor.ro című weboldaláról került a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Letölthető ePUB verzióban is!

Az ePUB egy népszerű formátum e-könyv-olvasó-eszközökhöz, ezért igyekszünk minél több könyvet visszamenőlegesen erre a formátumra konvertálni. Az epub fájlok valójában ZIP csomagok, melyekben a szöveges tartalmat HTML/XHTML állományok hordozzák, kiegészítve a szerkezetet leíró XML fájlokkal, továbbá stíluslapokkal és képfájlokkal.

Makkai Sándor 1928-ban megjelent regénye szokatlan műfaj az erdélyi magyar író és református püspök életművében: misztikus krimi, egyfajta Dr. Jekyll és Mr. Hyde történet. A címszereplő egy gyönyörű asszony, aki végül a lélekkel és a fantáziával folytatott kísérletek áldozatává válik.

„Nem vagyok költő. De amíg élek, elválaszthatatlan marad lelkemben a Város e képe annak az estének emlékétől, melyen a tragédia megkezdődött. Künn voltam a tetőn s a megszépítő messzeségből láttam a Város tündéri panorámáját... s átnyilallott szívemen a valóság, amit ez a bűbájos látszat takar. Szerettem és gyűlöltem a Várost egyszerre. Az ő fia voltam, hozzá fűzött életem minden emléke s benne élt mindenki, akit szerettem. S csak az ő öléből kelhetett életre mindaz, ami életemet viharként összetörte.

Azon az estén a város lelke nyilatkozott meg nekem s bár százszor is voltam esti sétáimon azon a hegytetőn, csak akkor este remegtette meg lelkemet különös ellentétessége. A Város megvolt, századokkal előbb, mint én, benne éltem már harmincöt éve magam is, de ő csak ezen az estén lépett be az életembe. A dolgok vannak, léteznek, sokáig. De eljön az óra, mikor ránk nézve kezdenek élni. S akkor egyszerre, előre megmutatják nekünk a lelküket. Az én lelkemre borzongató árnyékot vetett a Város.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyv borítója

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

10. Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember – Hangoskönyv

A hangoskönyv a MEK Egyesület támogatásával készült az Egyszervolt.hu weboldallal való együttműködés keretében. A művet Sudár Annamária előadóművész olvasta fel.

„Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan.” – Legeza Ilona ismertetője 

A hangoskönyveinket és egyéb hanganyagainkat MP3 tömörítéssel tároljuk, ehhez a formátumhoz nagyon sokféle lejátszó van az Interneten, és már a Windowsban levő MediaPlayer is támogatja. A mi szoftvergyűjteményünkből az ingyenes Apollo programot lehet letölteni, ami kis mérete és egyszerű felülete ellenére egészen sok szolgáltatást tartalmaz. Mivel a nagyobb hangoskönyvek sok darabból állnak, helytakarékosság miatt ezeket nem csomagoltuk össze egyetlen file-ba. Aki egyben szeretné az egész művet végighallgatni, annak az 123 Audio Video Merger nevű konvertert ajánljuk, amivel egyesíteni lehet az egyes fejezeteket.

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

9. Vámbéry Ármin: His life and adventures

2013-ban volt Vámbéry Ármin, a nemzetközileg is elismert utazó és orientalista halálának 100. évfordulója. Ebből az alkalomból több magyar és angol nyelvű művét is felvettük a MEK állományába. Ez a kötet, amely egy személyes hangvételű beszámoló az Ázsiában és Európában tett utazásairól és a közben átélt kalandjairól, az Internet Archive gyűjteményéből származik, a digitalizáló intézmény pedig a kanadai University of Toronto Robarts Library-ja volt. A metszetekkel illusztrált kötet szkennelt oldalképei a PDF mellett a nálunk kevésbé ismert DjVu változatban is letölthetők.

A DjVu formátum kifejezetten képként szkennelt könyvek online szolgáltatására lett kifejlesztve. Az újabb változatoknál a nagyon jól tömörített oldalképek mögött kereshető szöveg is lehet. A file-ok nézegetéséhez és nyomtatásához egy DjVu kiegészítő (plug-in) szükséges, amely telepítés után beépül a böngészőprogramba, vagy pedig az önállóan is futtatható JavaDjVu nevű Java-applettel is megtekinthetők.

Magyar nyelvű olvasnivalóként pedig a Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában című könyvet ajánljuk, melyet a MEK Egyesület digitalizáltatott és adott ki korrektúrázott szöveges formátumokban.

„Serdűltebb koromban megint magántanító lettem, most már nagyobb készűltséggel, mint első ízben. Szabad időm minden percét ezután is önmagam kiképzésére fordítottam. Minden megtakarított fillér a könyvárúshoz vándorolt a híres ázsiai utazók egy-egy művéért. Minden egyes könyv, amelyet nagy mohón, nappallá tevén az éjjelt, elolvastam, jobban megérlelte lelkemben azt az elhatározást, hogy követem híres hazámfiának, Kőrösi Csoma Sándornak a példáját, bejárom Ázsia ismeretlen országait és megismerkedem népeivel. Végre hőn táplált vágyam valósításához fogtam. Elmentem Pestre s nehány ajánlattal báró Eötvös József elé léptem. Előadtam neki tervemet és kértem pártfogását. Eötvös, ki minden igazi tehetségnek, minden komoly, nagyra irányzott törekvésnek lelkes barátja volt, szívesen támogatott mindennel, ami tőle, magánembertől kitelt. Ellátott ruhával, egy kis pénzösszeggel és útijeggyel egy dunai gőzhajón egész a Fekete-tengerig. Így felszerelve nemsokára útra keltem.” 

Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában (részlet) Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Zrt. 1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Perzsa ember turkoman fogságban. A könyv egyik illusztrációja

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

8. Semmelweis Ignác: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers

2013 nyarán az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című könyvét, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal) német nyelven.

Ezt a kiadást megtaláltuk digitalizálva a Harvard Egyetem Könyvtárának honlapján és engedélyükkel átvettük a Magyar Elektronikus Könyvtárba.

Munkatársaink beszkennelték a mintegy 600 oldalas, Semmelweis gyűjteményes munkáit tartalmazó (1905-ös kiadású) kötetet is, melyben szintén megtalálható ez a korszakos fontosságú mű: Semmelweis' gesammelte Werke. 

A könyv első felében Semmelweis észérvekkel, logikai úton, a meggyőzés eszközeivel  bizonygatja igazát, bonyolult táblázatokat állít össze, lelkes hangnemet használ. Amikor kénytelen belátni, hogy küzdelmei nem hozzák azokat az eredményeket, amelyeket elvár, akkor már polemizál, már zaklatott, keserű, sokszor az irónia eszközeit is használja az ellenfeleivel szemben. Bonyolult, kapkodó hivatkozásai már arról tanúskodnak, hogy nem tudja elkeseredését feldolgozni, lelkiállapota és szövegei azt a folyamatot tükrözik, amely alig négy év alatt visszafordíthatatlanná vált

Semmelweis, Ignác Fülöp: A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése. (Könyvismertető). In.. Kaleidoscope 4. évf. 6. sz. (2013.), 180 –183. – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

A könyv belső oldala

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánljatok olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

 Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

7. Heltai János [et al.] Régi magyarországi nyomtatványok 1656-1670

Könyvtárunk 2012-ben adta ki a Régi magyarországi nyomtatványok sorozat 4. részét. Mivel a megjelenést támogató pályázat előírta a nyilvános digitális hozzáférést, ezért ez a kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerült.

A sorozat 4. része az 1656 és 1670 között, részben vagy egészben magyar nyelven, illetve a történelmi Magyarország területén bármely nyelven (magyar, latin, német, biblikus cseh, román), nyomtatásban megjelent művek részletező bibliográfiája.

„Ez a kötet - az 1473-1600, 1601-1635 és 1636-1655 között megjelent művekről számot adó előző kötetek folytatásaként - arról vall, mit tartottak érdemesnek és hasznosnak Magyarországon kinyomtatni 1656-tól 1670-ig egyrészt azok, akiknek módjukban volt egy-egy könyv kiadását anyagilag támogatni, másrészt azok, akik hazánkban ebben az időszakban a könyvnyomtatásból akartak megélni. Túlnyomórészt könyvekről van szó, amelyek között az egykorú tudományosság minden ága képviselve van, de megtalálhatók anyagában az alkalmi, olykor csak egyetlen levél terjedelmű nyomtatványok is.”  Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyv borítója

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánljatok olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Július 20. a görög és protestáns naptárban Illés napja. A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét (IIKir 2,1–15). A történet az ortodox vallásos művészet kedvelt témája, amit szinte kivétel nélkül változatlanul, az ősiségben fogant beszédes formában dolgoztak fel.
A bibliai Illés történetében történelem és mítosz, alakjában sorsfordító történelmi személyiség és szoláris istenség keveredik. A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza, szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” (Mal 4,5). A messiásvárás történelmi programmá lett ugyan, eredetileg azonban a messiás is az évről évre eltávozó és visszavárt napistent jelképezte. Illés is sok messiási, napisteni vonást vett fel. Közte és a keresztény Messiás, Jézus között sok a hasonlóság. Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel).

Jankovics Marcell: „Az Illés szekerén” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Jankovics Marcell: „Az Illés szekerén” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem. Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől? Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak: És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam.

A János írása szerint való szent evangyéliom 1, 21-27 Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Irás. Fordító Károli Gáspár – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Ady Endre: Az Illés szekerén; Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Belső oldalpár a nyitóverssel) – Törzsgyűjtemény 

A próféta napisteni múltja kitetszik a kalendáriumból is. Az Illés mennybemenetelét követő harmadik napon a Nap saját égi házába, az Oroszlán jegyébe lép, s Illés névünnepének alighanem annak helyes felismerésével kerestek helyet a naptárszerkesztő atyák, hogy ő és a görög Héliosz napisten rokonok. És nemcsak névrokonok. Mint Illés (héber Élijáhú, ebből Éliás, majd Illés), Héliosz is tüzes szekéren utazott. A harci szekér persze nemcsak a Nap utazóalkalmatossága volt. A kocsizó népek körében minden megszemélyesített égi jelenés hasonló kiváltságnak örvendett. E repülő fogatokat a befogott állatok szerint különböztethetni meg, ezek ugyanis isteni hajtóik állatjelképei voltak (a napistené, Hélioszé, Illésé például a fehér vagy tüzes paripa). A Biblia tanúsága szerint a királyok idejében napszekereket és naplovakat tartottak a jeruzsálemi Templomban. (II.Kir 23. Megjegyzendő, hogy Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a szent madara.)

Jankovics Marcell: „Az Illés szekerén” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Ady Endre: Az Illés szekerén, Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Az első kiadás címlapja) – Törzsgyűjtemény 

Vad paripáim, hajrá.
Tomporotok ma véresre verem.
Ma én vagyok ifjú Apolló.
No, ki jön utánunk?
Ki éri utól tüzes szekerem?

Gyí keselyem: fiatal Bűn,
Gyí jó lovam: fekete Álom,
Mi áttörünk vad paripáim
Ezen a szürke életen,
Mi áttörünk a barna halálon.

Ady Endre Dalok tüzes szekerén című versének részlete a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

M. J.

Húszéves a Magyar Elektronikus Könyvtár. Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

6. A Petőfi Kör vitái (Pedagógusvita)

A Petőfi Kör vitáinak kiadványait az 1956-os Intézet digitalizálta és publikálta. Az Intézet OSZK-ba való integrálása után kerültek az anyagai a MEK állományába.

• A magyar nevelésügy kérdései
• A vita első napja (1956. szeptember 28.)
• A vita második napja (1956. október 8.)

„1956 nyarának elmúltával, szeptember 28-án, tehát szinte napra pontosan egy hónappal az Andics Erzsébet vezette aktívaértekezlet után folyt le a Petőfi Kör első pedagógusvitája a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Vitavezető Jóboru Magda volt, a DISZ Központi Vezetőségét Gosztonyi János képviselte. A vitaindító az idézett tanévnyitó eszmekörében mozgott, de annál vázlatosabb és visszafogottabb volt. Érződött rajta, az előadó semmiképpen nem szeretné a nagy előadótermet már a megnyitáskor zsúfoltságig megtöltő érdeklődők lelkének izzó parazsát lángralobbantani.

A vitáról felvett jegyzőkönyv az egyidejű pedagógiai valóság sehol másutt fel nem lelhető hű tükrét tartja a későbbi korok olvasója elé. Egy akadémikus kíméletlen őszinteséggel mutat rá a közműveltség demokratikus átalakításának megalapozása érdekében 1945-ben kormányrendelettel életre hívott általános iskola megvalósulásának elsikkadására-elsikkasztására és az oktatás terméketlen formalizmusának az egyetemeken is jelentkező megnyilvánulásaira."  Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyv borítója

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánljatok olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Húszéves a Magyar Elektronikus Könyvtár. Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

5. Papp Tibor: Vendégszövegek (n)

A kötetet a tokaji születésű, jelenleg Franciaországban élő szerző kérésére digitalizáltuk. Papp Tiborról életművének kutatója, Kelemen Erzsébet közölt egy érdekes íróportrét a Szépirodalmi Figyelő 2006-os számában, amely az Elektronikus Periodika Archívumban is olvasható: 

"Kevés alkotó van a magyar irodalomban, akinek annyira szerteágazó a művészeti tevékenysége, mint Papp Tiboré. Az 1936-ban Tokajban született író, költő, műfordító, folyóirat-szerkesztő irodalmi munkássága mellett tipográfusi és képzőművészeti tevékenysége is számottevően gazdagította a magyar, valamint a francia könyv- és vizuális kultúrát. A Vendégszövegek (n) című, valóban impozáns terjedelmű gyűjteményes kötetben Papp Tibor munkásságának csak egy részét tudjuk az olvasók elé tárni: az ötvenes évek vége és 2003 között született költői műveket" - írja az ajánló fülszövegben L. Simon László. -  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánljatok olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Húszéves a Magyar Elektronikus Könyvtár. Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

4. Grazia Deledda: A repkény 

Az erősen vallási inspirációjú mű – amelyet az írónő titokzatos és szövevényes történetként dolgoz fel – középpontjában az elviselhetetlen bűntudat okozta büntetéskeresés áll. 

A digitális változat a könyvtárban rendezett Deledda-emlékesthez kapcsolódva készült el.

Grazia Deledda olasz (szárd) írónő (1871–1936) munkássága elismeréseként 1926-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyik legkiemelkedőbb műve, A repkény (L'edera) című regénye először 1907-ben német és francia nyelven jelent meg, majd olaszul folytatásokban a „Nuova Antologia” 1908-as számaiban, és még ugyanebben az évben önálló kötetként is. Ezt több nyelvre lefordították, a magyar nyelvű kiadás szintén 1908-ban látott napvilágot. A műből 1950-ben azonos címmel filmdráma is készült. Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánljatok olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.