Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.
Az idei emléknap november 25-én 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!
Körséta:
16.00, 17.00, 18.00 Egy évben mindössze kétszer, a Múzeumok Éjszakáján és a Széchényi Emléknapon mutatjuk meg raktári rejtelmeinket, a könyvtár titkos zugait. Délután három alkalommal, órakor várjuk vendégeinket könyvtári körsétára.
Hazaszeretet és muzsika
18:00 Patriotizmus a romantika korában – A POLIS Nemzetközi Kulturális Egyesület konferenciája ünnepi műsorral az olasz egység 150. évfordulója tiszteletére. A zenei műsorban Liszt és Berlioz darabjai hangzanak fel.
"Hamvaidnak elhozása végett elzarándokolnánk szívesen" – dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak hazahozataláról. Korabeli könyvek, hírlapok, filmhíradó folyamatos vetítése. (VII. szint, Katalógustér)
Bóbitától a Bibliáig…Hincz Gyula könyvillusztrációi. A Váci Értéktár vendégkiállítása. (V. szint, Ereklyetér)
”Terjesztését megtiltom!” Mitől féltette hatalmát a mindenkori politika? Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár Zárolt Kiadványok Tárának dokumentumaiból. (VII. szint)
100 éve született Szalay Karola A Művészet és tudomány – lélek és test című kiállítással a 100 esztendeje született Szalay Karolára, az Operaház művészettörténész-doktor prímabalerinájára emlékezünk a Magyar Tudomány Ünnepének idei alkalmából (VI. szint, Színháztörténeti Tár)
„Déryné voltam Kanadában”– 100 éve született Kertész Sándor Október 27-én, csütörtökön nyílt meg a Színháztörténeti Tár „Déryné voltam Kanadában”. 100 éve született Kertész Sándor, a Torontói Művész Színház alapítója című kamarakiállítása (VI. szint, Színháztörténeti Tár)
EZEN A NAPON MINDEN LÁTOGATÓNK FÉLÁRON VÁLTHAT ÉVES OLVASÓJEGYET A FÉLÉVES BÉRLETEK 2012. JÚNIUS 30-IG ÉRVÉNYESEK A KÖNYVTÁR EZEN A NAPON DÍJMENTES NAPI JEGGYEL IS HASZNÁLHATÓ
2011. NOVEMBER 25-ÉN A KÖNYVTÁR VALAMENNYI PROGRAMJA ÉS KIÁLLÍTÁSA DÍJMENTESEN LÁTOGATHATÓ. A KIÁLLÍTÁSRA INGYENES BELÉPŐJEGY 20.00 ÓRÁIG KÉRHETŐ.
Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.
Az idei emléknap november 25-én 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!
Tudomány-izgalmasan
Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Ülésszaka 2011/2012. (VI. emelet, Díszterem)
Hagyomány és megújulás: az írás és az olvasás jövője a kommunikációs technológiák fényében
Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Ülésszakán a könyvtár tudományos kutatói ismertetik kutatási eredményeiket. A nyitó előadást Pléh Csaba, az ismert agykutató, Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára tartja, aki az olvasás és az írás jövőjét gondolja végig az internet világában.
14.00 – 14.10 Köszöntő, Boka László tudományos igazgató 14.10 – 14.40 Pléh Csaba: Az olvasás az írás jövője a NET világában 14.40 – 15.00 Péterfi Rita: „Befolyásos” emberek. A pedagógusok és a könyvek 15.00 – 15.20 Nagy Attila: Az olvasásfejlesztés megújító sarokpontjai 15.20-15.40 Szünet
15.40 – 16.00 Földesi Ferenc: Az (át)írás jövője és az olvasás múltja – egy nem egészen klasszikus kézirat 16.00 – 16.20 Sirató Ildikó: Dramatikus kommunikáció. Drámaszövegek könyvlapokon és/vagy színpadokon 16.20 – 16.50 Hozzászólások, vita
Tárlatvezetések 13.30, 17:00 ingyenes tárlatvezetés a Vállalkozás, kultúra, polgárosodás című új nagykiállításunkon, amely a 200 éve született Heckenast Gusztávnak állít emléket
Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.
Az idei emléknap 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!
12.30 A Széchényi Emléknap megnyitása. Köszöntőt mond dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter
16+ Ilyen még nem volt – fiatalítunk! 2011. november 25-től a 16 évesek is beiratkozhatnak a nemzeti könyvtárba! Ha elmúltál 16 éves, de nem vagy még 18 és 2011. november 25-én 12.30 20.00 óra között iratkozol be, díjmentesen kapod meg az éves tagsági kártyádat. Az első beiratkozó olvasójegyét dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adja át.
Programjainkból:
Kiállításmegnyitók
ISTENEK A VI. EMELETEN 13:00 „Lépjetek be, az istenek itt is jelen vannak. Ipolyi Arnold pályakezdő évei” kiállításmegnyitó a VI. emeleti kézirattárban. AZ ALAPÍTÓ KINCSEI
15:20 Kincsek Széchényi Ferenc térképgyűjteményéből. (VI.szint, Térképtár)
2011. november 9-én 17 órakor szép számú szakmai közönség előtt megnyílt a Színháztörténeti Tár legújabb kamarakiállítása.
A Művészet és tudomány – lélek és test című kiállítással a 100 esztendeje született Szalay Karolára, az Operaház művészettörténész-doktor prímabalerinájára emlékezünk a Magyar Tudomány Ünnepének idei alkalmából.
Mottónkkal Babits Mihály egy jegyzetére utalunk, melyben (Dienes Pálnak és Valériának címezve éppen), magát így definiálta: Ezeket a jegyzeteket egy művész írta, aki néha a tudományról álmodott.
"Tudomány és művészet
1. Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamarái, a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye. Az élet friss szőlejéből pompás bort sajtolunk és hasznos ecetet: azokat hordjuk e végérhetetlen, homályos pincékbe.
2. Művészet és tudomány legmagasabb foka a Tudatnak, amely az Élet testén nőtt;”
Szalay Karola dr. az Operaház örökös tagja, magántáncos, balettmester, koreográfus, a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténész-doktora (Budapest, 1900. május 23―Milano, 2001. január 2.)
Szalay Karola nyolcesztendősen lett az Operaház balettiskolájának növendéke, mesterei Brada Ede, Zöbisch Ottó és Jan Cieplinski voltak. 1926-tól az operaházi együttes tagjaként táncolt, 1928-tól 1948-ig az Opera magántáncosa, 1990-től örökös tagja volt.
1941-ben szerzett egyetemi doktori címet, disszertációja, A tánc a képzőművészetben ugyanezen évben jelent meg. Bölcsészként is a művészetek egysége, összefüggései érdekelték, akárcsak előadóművészi pályáján. 1941 és 1946 között Olaszországban élt, majd 1946 és 1948 közt ismét az Operaház színpadán táncolt, színházi koreográfiákat készített. Már az 1930-as évek közepén magán-balettiskolát szervezett, és 1950-től 1955-ig az Állami Balettintézetben tanított. 1956-tól haláláig Olaszországban dolgozott, a Scala (Milano) balettmestere volt évtizedeken át, de más társulatokkal és színiiskolákkal is együttműködött (Giorgio Strehler). Írt tankönyvet milánói pedagógiai tapasztalatai nyomán, a tánctörténet, a tánctudomány kérdéseiről pedig többször publikált például a Táncművészet című szaklapban.
Szalay Karola prímabalerina volt az Operaházban, s többnyire lírai és karakterszerepeket táncolt. Törékeny szépsége, bájosan kifejező mozgása, magas szintű technikai tudása mellett színészi tehetségét és képességeit is tudatosan fejlesztette (mások mellett Bajor Gizi segítségével) a teljes színjáték táncszínpadi ideáljához hűségesen.
Táncos-színészként részese volt a hazai balettszínház önállósodásának, korszerűsödésének az 1920-as évek végétől az évszázad ötödik évtizedéig. Amikor a legjelentősebb kortárs művek előadásában a vizualitás és a mozgásművészeti kifejezés új nyelveit, nyelvjárásait dolgozták ki olyan, Szalay Karolával szinte egy időben az Operába került művészek, mint Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, Márk Tivadar, a koreográfusok közt pedig Jan Cieplinski mellé fölnőtt a következő évtizedek legfontosabb magyar alkotója, Harangozó Gyula. A magas színvonalú szakmai- művészi munkát a Ház vezetői, Radnai Miklós, majd Márkus László erőteljes, hangsúlyosan nemzeti és a kortárs irányzatokra nyitott koncepcióban egységesítették. A balett-együttes, pedig, különösen a kiváló balerinák egész sorával, nemzetközi színvonalra emelkedett az 1940-es évtized háborús káoszba forduló elejére. Szalay Karola fontos szerepei voltak ez időben: Seherezádé (1930), Tünde (Csongor és Tünde, 1930), Pierrette (Pierrette fátyola, 1932), Elssler Fanny (1933), Királykisasszony (A fából faragott királyfi, 1935). De föllépett a Nemzeti Színház Sasfiók című előadásában is, 1942-ben mint Fanny Elssler, szerepelt több rádiójátékban és játszott a nagy sikerű Gül baba című filmben (1940).
Népszerűségét szépsége mellett művészi elkötelezettségének ereje, színpadi megjelenésének bája adta, s később, színpadi pályája lezárultával balett- pedagógusként szerzett elismerést és vívta ki tanítványai tisztelő szeretetét. OSZK.HU
Az év természetfotósa 2011 versenyen Horváth Ádám rendszerkönyvtáros SZEMTŐL SZEMBEN című képe magasra értékekelt minősítést kapott. A kép egy ritkán látható, valóban drámai pillanatot örökít meg.
A kép megtekinthető a Természettudományi Múzeumban rendezett kiállításon és szerepel Az év természetfotósa 2011 című kötetben is.
Rendszerek jöttek, mentek, de egyben eddig valamennyi egyezett: mind rettegett a szellemi szabadságtól, egyik sem kedvelte, ha az emberek bármit elolvashattak, amit akartak. Így aztán a múlt kurzusai jobb esetben indexre tettek, olykor meg is semmisítettek bizonyos köteteket, amelyeket az éppen aktuális ideológia szempontjából kártékonynak ítéltek. Így volt ez itthon a XX. század jelentős részében is, ez a rettegés hozta létre az úgynevezett Zárolt Kiadványok Tárát, amelynek egykori anyagából válogatott kamara-kiállítás 2012. január 28-ig tekinthető meg a VII. emeleti katalógustérben.
A vitrinekben látható főbb témák:
Indexek: „Az indexlistákat külön kiadványként, és a Magyar Közlönyben is kiadták, a lakosság figyelmét pedig a napi sajtóban hívták fel „hazafias” kötelességükre".
Az OSZK Remóta-osztály gyűjteménye, 1945 előtt tárolta az 1919-1945 között betiltott könyveket, folyóiratokat, hírlapokat, kommunista írásokat, a fehér terror eseményeiről szóló beszámolókat.
Emigrációban kiadott lapok, melyek között irodalmi és politikai folyóiratok is voltak, valamint számtalan, magyarországi eseményekkel, és a helyi magyar kolóniák életével foglalkozó időszaki kiadvány is, mint például a Kanadai Magyarok Vasárnapja.
A szamizdat irodalom, amelynek első időszakát a tudományos, és szabadgondolkodó kiadványok jellemezték, később az illegális művek a politikai tiltakozás eszközévé, az államszocializmus írásos kritikájává váltak.
Láthatók még betiltott erotikus versek és prózai művek, a fasiszta, szovjetellenes irodalom dokumentumai, 1956-tal kapcsolatos tiltott olvasmányok. A november 4-i megnyitón Elbe István megbízott információszolgáltatási igazgató elmondta, ez nem csupán rendhagyó kiállítás, de egyben olyan is, ami mindenkit érdekel, hiszen ki ne volna kíváncsi arra, mikor, melyik korban milyen kiadványokat ítéltek „láthatatlanságra”. Ma már ugyan hihetetlen, de az ötvenes években Kosztolányi is indexre került. A jó könyvtárosok azonban, tette hozzá, mindig tudták, kivétel nélkül minden könyvet meg kell őrizni, függetlenül attól, hogy éppen tiltották.
A kiállítás „főszereplőjéről”, a Zárolt Kiadványok Táráról, egykori munkatársunk, Bárdi Nándor történész adott izgalmas, kronologikus és némiképpen személyes áttekintést. Mosolyogva emlékezett azokra a rendszerváltás előtti időkre, amikor a hatalom tudtával a tár munkatársa pénzért vásárolta az egyébként tiltott szamizdat kiadványokat.
Itt a Szabad Európa Rádiója a 16, 19, 25 és 41 méteres rövidhullámon, valamint a 417 méteres középhullámon. A pontos idő 22 óra. Most híreket mondunk.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
New Yorkban ezekben a percekben ül össze az ENSZ Közgyűlése a magyar kérdés megvitatására. Kéthly Anna Nagy Imre kormányának egyetlen, szabad földön lévő képviselője ma repülőgépen elindult New Yorkba, hogy megjelenjék az ENSZ Közgyűlése előtt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mint ismeretes, ma reggel rendkívüli ülésen foglalkozott a szovjet orvtámadással. Lodge amerikai küldött javaslatot terjesztett a bizottság elé, amely felhívta a Szovjetuniót, szüntessen be minden beavatkozást a magyar belügyekbe, és vonja ki csapatait az országból.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kilenc tagja szavazott az amerikai javaslat mellett. Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, míg a Szovjetunió vétót emelt a tanács többségének döntése ellen. Ekkor határozták el, hogy az ügyet a közgyűlés rendkívüli ülése elé terjesztik, ahol a nagyhatalmaknak nincs vétójoguk. Az ENSZ Közgyűlésének elmúlt éjszakai és a Biztonsági Tanács ma hajnali üléséről szóló távirati irodai jelentések arról számoltak be, hogy a világszervezet delegációi körében villámcsapásként hatott a magyarországi események híre. A közgyűlés a hajnali órákig tárgyalta az egyiptomi helyzetet, amikor hirtelen megérkezett a magyarországi szovjet támadás híre. A küldöttek, akik a hosszú vita vége felé teljesen kimerült állapotban hazafelé készültek, általános megdöbbenéssel fogadták a hírt. Az amerikai televíziós állomások éppen Szoboljev szovjet küldött beszédét közvetítették, amelyben Angliát és Franciaországot támadta a közel-keleti fejlemények miatt, amikor a televízió megszakította Szoboljev felszólalásának közvetítését, és bejelentette a magyar nép elleni szovjet orvtámadást. A távirati irodai jelentések beszámolója szerint a Közgyűlésen rendkívül izgatottá vált a hangulat, és a delegátusok ideges zsongása váltotta fel az addig fáradt légkört. Amikor Walker ausztráliai delegátus az emelvényre lépett, hogy felolvassa a közgyűlés tagjainak az első budapesti jelentéseket, szavait halálos csend kísérte. A közgyűlés a szokásoktól egészen eltérően tomboló tapsviharral fogadta azt a bejelentést, hogy a Biztonsági Tanács félóra múlva összeül a magyarországi helyzet megtárgyalására. Maga a Biztonsági Tanács ülése, amelyen a szovjet delegátus vétó alkalmazásával megakadályozta a tanács érvényes határozathozatalát, feszült légkörben folyt le. Lodge amerikai delegátus, majd őt követően a szabadvilág többi küldöttei remegő hangon fejtették ki álláspontjukat és adtak kifejezést megbotránkozásuknak. A közgyűlés és a Biztonsági Tanács üléséről szóló tudósítások egyhangúlag azt állapítják meg, hogy a szovjet kormány mindazt, amit a szabad világ felé a legutolsó évek alatt nagy gonddal kiépített, egycsapással szétrombolta. A tudósítások szerint a ma esti ülést, amelyen a világszervezet rendkívüli közgyűlése a magyar helyzettel foglalkozik, világszerte óriási érdeklődés előzi meg.
A Magyarországra bevonult szovjet csapatok ma reggeli orvtámadása következtében rendkívül súlyos harcokra került sor Budapesten és a vidéken. A szovjet csapatok bejelentés nélküli, alattomos támadásukat nehézfegyverekkel indították meg. Nehéz-harckocsikat, továbbá lángszórókat vetettek a küzdelembe, tüzérséggel lőtték az épületeket és repülőgépeik is részt vettek a támadásban. A szabadságharcosok alig rendelkeztek nehézfegyverekkel, de végsőkig menő elszántsággal és bátorsággal szállottak szembe a szovjet túlerővel. A szabadságharcosok kezén lévő rádióállomások ismét felhívást intéztek a szabadvilág népeihez és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, sürgős segítséget kérve a magyar nép tragikus óráiban. A szabadvilág rádióállomásai továbbították a magyar szabadságharcosok felhívását. A szovjet haderő indokolatlan és brutális támadása iszonyatot keltett a világ minden részében. A Szovjetunió eljárását mindenütt a legmélyebb felháborodással ítélték el.
A Svéd Vöröskereszt felhívást intézett a Szovjet Vöröskereszthez. Utalt a genfi konvencióra, amely védelmet biztosít háború idején a polgári lakosságnak. Felhívta a Szovjet Vöröskeresztet, hasson oda, hogy a genfi egyezmény a magyarországi szovjet csapatok fellépésénél is érvényesüljön. Egyidejűleg engedélyt kért a szovjet hatóságoktól arra, hogy a Svéd Vöröskereszt megfigyelőket küldhessen Budapestre. Eisenhower elnök sürgős üzenetet küldött Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz. Üzenetében mélységes megdöbbenését nyilvánította a magyar nép ellen intézett szovjet támadás miatt. Felkérte Bulganyint, azonnal rendelje vissza a szovjet csapatokat Magyarországról.
Adenauer kancellár ma este a német rádióállomások által közvetített beszédben emlékezett meg a tragikus magyar helyzetről. Rámutatott arra, hogy a magyar népet az utolsó évtized során rabságban tartották. A magyarság most kísérletet tett arra, hogy széttörje láncait. Már-már úgy látszott, hogy a magyar nép elérte azt a szabadságot és függetlenséget, amelyre vágyakozott. A dolog azonban más fordulatot vett. A szovjet hadsereg, amely sohasem adta fel imperialista céljait, támadásra indult, hogy a magyar szabadságharcot erőszakkal letörje. A szovjet hadsereg a civilizált világ szokásait meghazudtoló módon járt el, amikor tárgyalásokat kezdett a magyar kiküldöttekkel, azt a látszatot keltve, mintha a zöld asztalnál akarná a fennálló problémákat rendezni. A tárgyalások még folyamatban voltak, amikor a szovjet hadsereg az erőszak eszközéhez folyamodott. Adenauer kancellár ezután legmélyebb együttérzését és részvétét fejezte ki a szerencsétlenségbe döntött magyar népnek. Kijelentette, hogy amit Németország megtehet a magyar üggyel kapcsolatban, az meg fog történni. Adenauer kancellár egyébként Brentano külügyminiszter és Strauss nemzetvédelmi miniszterrel egymás után tárgyal a nyugatnémet politikai élet vezető személyiségeivel. A képviselőház ügyrendi bizottsága holnap megbeszélést tart annak eldöntésére, szükséges-e a magyarországi események folytán a nyugatnémet törvényhozást rendkívüli külügyi vitára összehívni. A külföldön, főleg a Távol-Keleten, úton lévő nyugatnémet törvényhozókat táviratilag kérték fel, hogy haladéktalanul térjenek vissza Bonnba. Adenauer kancellárnak holnap kellett volna négynapos hivatalos látogatásra Párizsba utaznia. Adenauer a hivatalos jellegű látogatás helyett [csak villámmegbeszélésre utazik Párizsba, ahol két napot tölt.]
A kancellár a magyarországi és az egyiptomi helyzetet fogja a francia kormányférfiakkal megvitatni. Krone képviselő, a nyugatnémet kereszténydemokrata párt parlamenti csoportjának elnöke kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet komolysága folytán szükséges a németkérdés sürgős újra megvizsgálása. A szociáldemokrata ellenzék helyettes elnöke a Magyarország elleni szovjet agressziót az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte. A Szabaddemokrata Párt közleményt adott ki, amelyben sürgeti, hogy nyugati államférfiak utazzanak haladéktalanul Moszkvába és tegyenek lépéseket a magyar nemzet érdekében. A menekültügyek minisztériumának szóvivője a nyugatnémet ifjúság által Magyarország mellett Frankfurtban rendezett tüntetőgyűlésen kijelentette, hogy kelet és nyugat békés együttélésének elmélete a szovjet csapatok brutális beavatkozása folytán megdőlt. Nyugat-Berlinben a középületeken a magyar szabadságharc áldozatai iránti kegyeletből a zászlókat félárbocra helyezték.
Stevenson, az amerikai Demokrata Párt vezetője és elnökjelöltje távirati úton hívta fel Eisenhower elnököt, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ENSZ megfigyelőket küldjön Magyarországra. "A legnagyobb megdöbbenéssel értesültem a magyar nép ellen intézett brutális és áruló szovjet támadásról - írja Stevenson. Nagy Imre, Magyarország miniszterelnöke segítségért folyamodott az ENSZ-hez, ezért javaslom, hogy hívják életre újra az ENSZ 1950-ben létesített Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottságát, és ennek keretében mielőbb küldjenek ENSZ- megfigyelőket Magyarországra, és minden olyan más országba is, ahol az ENSZ- megfigyelők jelenléte előmozdíthatja a béke biztosítását" - írja Eisenhower elnökhöz intézett táviratában Stevenson demokrata párti elnökjelölt. Pineau francia külügyminiszter rádiószózatban fordult a francia néphez. Egész Franciaország - mondotta Pineau, csodálattal hajol meg a magyar nemzet előtt, amely kész meghalni függetlenségéért. Elérkezett a pillanat, hogy felébredjen az egész emberiség lelkiismerete, és felemelje szavát azok érdekében, akik utolsó leheletükig harcolnak az emberi szabadságjogokért.
Martino olasz külügyminiszter táviratot intézett Nehru miniszterelnökhöz. A bandungi értekezleten elfogadott határozatokra hivatkozott, amelyek tiltják az idegen államok belügyeibe való beavatkozást. Az olasz külügyminiszter felhívta Nehru indiai miniszterelnököt, kövessen el minden tőle telhetőt most, amikor a szovjet beavatkozás példátlan brutalitással mutatkozott meg Magyarországon. Martino hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében olyan önálló országról van szó, amelynek kormánya az egész nép hozzájárulásával az ENSZ-hez fellebbezett a szovjet beavatkozás ellen.
Daniel Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke hivatalosan felkereste a párizsi szovjet nagykövetet, és a legmélyebb felháborodását fejezte ki a Vörös Hadsereg beavatkozása miatt. Közölte a nagykövettel, hogy a magyarországi események miatt a francia külügyi bizottság tagjai lemondják tervbe vett moszkvai látogatásukat. A zürichi politikai pártok függetlenségi uniója táviratot intézett Svájc köztársasági elnökéhez, amelyben az országgyűlés azonnali összehívását és a Szovjetunióval fennálló diplomáciai kapcsolatok azonnali megszakítását kívánta a magyarországi események miatt. A svájci kormány ma este rendkívüli minisztertanácsra ül össze, hogy megvitassa állásfoglalását a magyarországi helyzettel kapcsolatban.
Menzies ausztráliai miniszterelnök azonnali ENSZ-határozatot követelt, hogy minél előbb kifejezésre jusson a szabad világnak az a kívánsága, hogy a magyar nép visszanyerje szabadságát. Intézkedést sürgetett az Egyesült Nemzetek Szervezete részéről Evatt, az ausztráliai ellenzék vezére is.
Kedves hallgatóink, híreink közlését ezzel befejeztük. Itt a Szabad Európa Rádiója!
Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Figyelem, figyelem! A szovjet hadsereg katonáihoz intézünk felhívást.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Szoldati, szerzsanti, sztarsini i oficeri szovjetszkoj armii nahagyjajsijszja v Vengrii. Nye sztreljatye vengerszkov. Dajtye vengerszkim rabocsim i krisztjanam vozmozsnoszty zsity szvobodno i mirna. Nye sztrazsajtyesz protyiv vengerszkih vojszk. Puszty vengerszki i szoldati i oficeri borjutsza za szvabodu szvojej rogyini.
Szovjet katonák! Szakaszvezetők, tisztek, kik ma Magyarország területén álltok! Ne lőjetek a magyarokra! Adjátok meg a magyar munkásoknak és parasztoknak a szabad életlehetőséget és békét! Ne harcoljatok a magyar csapatok ellen! Hagyjátok, hogy a magyarok szabadon harcolhassanak a magyar szabadság kivívásáért!
Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
New York-i munkatársunk számol most be arról, amit az amerikai televíziós állomások közvetítettek az ENSZ vita közben érkező magyarországi szovjet támadásról.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A zene hirtelen elhallgatott mély férfihang szólal meg helyette. Rendkívül hírt közvetít. A férfihang szokatlanul remegve beszél. Szovjet csapatok benyomultak Budapestre és megtámadták a Parlamentet. A szovjet páncélosok számát ezerre becsülik. Most szaladt be valaki a tanácsterembe. Két jelentést hoz mindjárt talán a stúdióból, ahonnan a közvetítést folytatják. Szovjet tankok rohama magyar városok ellen. Előttem a kép: delegátusok állnak helyükön, vagy a széksorok között, valahol a kép előterében egész kis csoport. A televíziós riporter magyarázza a helyzetet. Henry Cabot Lodge amerikai megbízatott izgatott delegátusok fogják körül. Egy delegátus látszik, de hangja nincs. Helyette a riporter beszél. Új hírek. A magyar delegátusokat tőrbe csalták. A kivonulási tárgyalás csel volt. A kormány tagjait elfogták. Hirtelen elnémul a televíziós riporter.
A képen Henry Cabot Lodge, az amerikai megbízott jelenik meg teljes hangerővel, nyilvánvalólag izgalomtól és felháborodástól remegve. Szovjet gengszterek megtámadták a magyar városokat, azonnal össze kell hívni a Biztonsági Tanácsot. Most, késő éjszakai órán, éjfél után. Körös-körül olyan kavarodás, amilyet nem látott még az Egyesült Nemzetek közgyűlési terme. Máskor roppant tartózkodással mozgó, kifejezéstelen arcú diplomaták felugranak helyükről, és hevesen gesztikulálva beszélnek. A javaslatot senki sem ellenzi. A nagyhatalmak képviselői összeverődnek egy csomóba. Hangjuk megint nincs, mert a rádióriporter beszél. Budapest utcái tűz alatt állnak. Az amerikai követség tagjai kénytelenek voltak a pincébe húzódni. A televízióban megint a közel-keleti fegyverszünetről beszél valaki, de a delegátusok nagy része kifelé vonul. A budapesti rádió hangját halljuk a készülékben úgy, ahogy felfogták valahol Bécsben. Világ nemzetei segítsetek!
New Yorki munkatársunk számolt be arról, amit az amerikai televíziós állomások közvetítettek az ENSZ vita közben érkező magyarországi szovjet támadásról. Itt a Szabad Európa Rádiója!
Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Figyelem, figyelem! Kedves hallgatóink! A Csokonai Rádió arra kért minket, hogy a következő üzenetet továbbítsuk az Egyesült Nemzetek főtitkárához és a közgyűlés tagjaihoz. Az Egyesült Nemzetek főtitkárának szóló üzenet így szól.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Az egész magyar nép nevében szólunk Önhöz. Két héten belül másodszor törnek hazánkra a szovjet csapatok. Embert és nemzetünk értékeit nem kímélve hadszíntérré változtatták hazánkat. Első alkalommal a néptől idegen kormány hívására avatkoztak belügyeinkbe, amelyet a magyar nép fegyverrel a kezében határozottan és félreérthetetlenül visszautasított. Fegyveres harccal elértük, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a magyar nép legfőbb óhaját, a semlegességet és függetlenséget bejelentette. Ezzel az egész magyar nép Nagy Imre mögé állt, és áll jelenleg is. Bár a semlegességet csak két napig hirdethettük, mégis elvárjuk az egész világtól, hogy ezt tiszteletben tartsa. Kormányunk a Varsói Szerződést felmondta. A szovjet vezetők a csapatok kivonásáról tárgyaltak. Vádoljuk a Szovjetuniót - először külső fegyveres támadással, másodszor kivonulásról tárgyaló Maléter hadügyminiszter és kíséretének elfogásával. Kérjük főtitkár urat hazánk nevében, hogy az ENSZ minden lehetséges eszközzel hozzon végleges és megdönthetetlen határozatot az egyszer már kivívott szabadságunk visszaállítására és biztosítására.
Az Egyesült Nemzetek tagállamaihoz intézett és a Csokonai adón közvetített üzenet szövege a következő.
"Valamennyi ENSZ-megbízottnak, küldöttnek. Valamennyi ENSZ-megbízottnak, küldöttnek. ENSZ-küldöttek, népek küldöttei! Az elkövetkező órákban döntötök e nemzet életéről vagy haláláról. Miközben hazátok fiai boldogan és békében élnek, a magyar nép fiai a szovjet harckocsik és bombázók gyilkos tüzétől hullanak el. Hazánkat külső fegyveres támadás érte. Utolsó mentsvárként hozzátok fordulunk. Éljetek nemzetetek adta lehetőséggel, mentsétek meg hazánkat a pusztulástól és rabszolgaságtól! Azonnali és hathatós intézkedéseket kérünk, amely megment a további vérontástól, és visszaadja semlegességünket. Mutassátok meg, hogy az ENSZ meg tudja valósítani akaratát, határozataival eléri, hogy hazánk ismét szabad lesz!
Lelkiismeretetekre hivatkozva felszólítunk az azonnali cselekvésre."
Figyelem, figyelem! Csokonai Rádió, figyelem! Értesítünk titeket, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett üzeneteteket átadták Dag Hammarskjöld úrnak, az ENSZ főtitkárának.
Figyelem, figyelem! Csokonai Rádió, figyelem! Értesítünk titeket, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett üzeneteteket átadták Dag Hammarskjöld úrnak, az ENSZ főtitkárának.
Itt a Szabad Európa Rádiója!
Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
