1956.11.04. 18.45

Figyelem, figyelem! Kedves hallgatóink! A Csokonai Rádió arra kért minket, hogy a következő üzenetet továbbítsuk az Egyesült Nemzetek főtitkárához és a közgyűlés tagjaihoz. Az Egyesült Nemzetek főtitkárának szóló üzenet így szól.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Az egész magyar nép nevében szólunk Önhöz. Két héten belül másodszor törnek hazánkra a szovjet csapatok. Embert és nemzetünk értékeit nem kímélve hadszíntérré változtatták hazánkat. Első alkalommal a néptől idegen kormány hívására avatkoztak belügyeinkbe, amelyet a magyar nép fegyverrel a kezében határozottan és félreérthetetlenül visszautasított. Fegyveres harccal elértük, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a magyar nép legfőbb óhaját, a semlegességet és függetlenséget bejelentette. Ezzel az egész magyar nép Nagy Imre mögé állt, és áll jelenleg is. Bár a semlegességet csak két napig hirdethettük, mégis elvárjuk az egész világtól, hogy ezt tiszteletben tartsa. Kormányunk a Varsói Szerződést felmondta. A szovjet vezetők a csapatok kivonásáról tárgyaltak. Vádoljuk a Szovjetuniót - először külső fegyveres támadással, másodszor kivonulásról tárgyaló Maléter hadügyminiszter és kíséretének elfogásával. Kérjük főtitkár urat hazánk nevében, hogy az ENSZ minden lehetséges eszközzel hozzon végleges és megdönthetetlen határozatot az egyszer már kivívott szabadságunk visszaállítására és biztosítására.

Az Egyesült Nemzetek tagállamaihoz intézett és a Csokonai adón közvetített üzenet szövege a következő.

"Valamennyi ENSZ-megbízottnak, küldöttnek. Valamennyi ENSZ-megbízottnak, küldöttnek. ENSZ-küldöttek, népek küldöttei! Az elkövetkező órákban döntötök e nemzet életéről vagy haláláról. Miközben hazátok fiai boldogan és békében élnek, a magyar nép fiai a szovjet harckocsik és bombázók gyilkos tüzétől hullanak el. Hazánkat külső fegyveres támadás érte. Utolsó mentsvárként hozzátok fordulunk. Éljetek nemzetetek adta lehetőséggel, mentsétek meg hazánkat a pusztulástól és rabszolgaságtól! Azonnali és hathatós intézkedéseket kérünk, amely megment a további vérontástól, és visszaadja semlegességünket. Mutassátok meg, hogy az ENSZ meg tudja valósítani akaratát, határozataival eléri, hogy hazánk ismét szabad lesz!

Lelkiismeretetekre hivatkozva felszólítunk az azonnali cselekvésre."

Figyelem, figyelem! Csokonai Rádió, figyelem! Értesítünk titeket, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett üzeneteteket átadták Dag Hammarskjöld úrnak, az ENSZ főtitkárának.

Figyelem, figyelem! Csokonai Rádió, figyelem! Értesítünk titeket, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett üzeneteteket átadták Dag Hammarskjöld úrnak, az ENSZ főtitkárának.

Itt a Szabad Európa Rádiója!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 12.39

Márai Sándor mondja most el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Most átkapcsolunk New York-i stúdiónkba.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, nyomtatott röplapokat kezdettek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Ezek az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon e pillanatokban elkezdődött a tömegmészárlás és az amerikai nép és kormányzat azonnali beavatkozását követeli. Az első táviratok Budapestről éjjel két órakor jutottak el az Egyesült Nemzetek hivatalaiba. A New York-iak akkor még csak a röpcédulákból és a rádiók híreiből értesültek a szovjet merényletéről. Éjjel két óra után néhány perccel az Egyesült Nemzetek üléstermeiben, ahol a szuezi eseményekkel kapcsolatban a világszervezet közgyűlése teljes ülést tartott, az Egyesült Államok megbízottja sápadtan és könnyekkel a szemében, elcsukló hangon jelentette be, hogy e pillanatban kapott távirati jelentést Magyarországról, és ezek a jelentések minden félelmet és aggodalmat felülmúló tényekről adnak hírt. Az ausztráliai megbízott a hír hallatára tenyerével elfödte arcát, testét rázkódtatta a megrendülés. Lodge, az észak-amerikai megbízott a Biztonsági Tanács azonnali összehívását követelte. A közgyűlést elnapolták, és a Biztonsági Tanács tagjai, tizenegy hatalom képviselői egy órával később, éjjel háromkor gyűltek össze, hogy a Magyarország ellen végrehajtott szovjet merényletről döntsenek. A Biztonsági Tanács hajnali ülésén, amikor Budapestet már bombázták a szovjet hadosztagok, az Egyesült Államok delegáltja föltárta a magyar tragédia teljes borzalmát és azonnali segítséget és beavatkozást követelt. A közgyűlés ma, vasárnap este nyolc órakor ül össze. A hírek, amelyek Budapestről és a vidéki magyar helyzetről hajnal felé ideérkeztek, a világ közvéleményének teljes mozgósítását és az itt élő magyarság és a rab nemzetek elszármazottainak azonnali tüntetését eredményezték. Amíg beszélünk gyülekeznek a tüntető tömegek, melyek New York utcáin és az Egyesült Nemzetek előtt vonulnak fel ma délután, hogy Magyarország megmentését követeljék a világtól. New York-i újságok vasárnap reggeli kiadásaiból a szovjet merényletről már megjelentek az első tudósítások. Leo Cherne, a nemzetközi segélyszervezet elnöke, aki az első gyógyszerszállítmányt személyesen vitte három nap előtt Magyarországra, ahol beszélt Mindszenty hercegprímással is, tegnap, november 3-án éjjel érkezett vissza Budapestről és azonnal jelentette az amerikai nyilvánosságnak útja tapasztalatait. Reggel hétkor a világ arra ébredt, hogy nagy és kis nemzetek azonnali cselekvésére van szükség, ha az újkori történelem egyik irtózatos katasztrófáját, amely világvonatkozásban is katasztrófát idézhet fel, sürgősen nem akadályozzák meg. A világ e pillanatban tudja, hogy az árulás, amelynek célja a magyar függetlenség teljes megsemmisítése, magyar gyermekek, asszonyok és férfiak kiirtása nem fasiszta lázadók, hanem a magyar nép ellen tervezett tudatos, cinikus és könyörtelen merénylet. A világ e pillanatban, november 4-én, vasárnap reggel tudja, hogy Európa közepén tömeggyilkosság történt. Egy nemzetet meg akar gyilkolni egy idegen hatalom. A nemzet ezt a gyilkossági kísérletet túléli. Milyen áron? Azt nem tudjuk e pillanatban, de túléli! Minden embernek tudni kell otthon, hogy e pillanattól minden, ami odahaza történik a világ ügye. Együtt pusztulunk, együtt menekülünk. Isten óvja Magyarországot!

Márai Sándor mondta el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Itt a Szabad Európa Rádiója!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 14.52

Figyelem, figyelem! Dunapentelei adó, figyelem! Megkaptuk délután közlésteket, hogy csak fontos híreket adtok. Továbbra is tartjuk a kapcsolatot.

Itt a Szabad Európa Rádiója!

Ismétlem.

Figyelem! Dunapentelei adó, figyelem! Megkaptuk délután közlésteket, hogy csak fontos híreket adtok. Továbbra is tartjuk a kapcsolatot. Itt a Szabad Európa Rádiója!

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 14.18 - Felhívás

Kedves hallgatóink! A Szabad Európa Rádiója lehallgató szolgálata egy előttünk ismeretlen hazai szabad adó következő felhívását vette.

Magyar lányok, magyar anyák, magyar asszonyok! Figyelem! Akik elsősegélynyújtási kiképzésben részesültek, azonnal jelentkezzenek a kórházakban.

Megismétlem.

Figyelem! Magyar lányok, magyar anyák, magyar asszonyok! Figyelem! Akik elsősegélynyújtási kiképzésben részesültek, azonnal jelentkezzenek a kórházakban.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 12.39

Londonban, Párizsban, Washingtonban, New Yorkban, a szabad országokban mindenütt mérhetetlen, valóban elemi erejű felháborodás fogadta a szovjet merénylet hírét. Nagy Imre miniszterelnök hajnali bejelentésének elhangzása után alig nehány perccel működésbe léptek a nyugati távirati ügynökségek és pár perc múlva már megszólaltak a nyugati rádióadók. A magyarországi események visszhangja az előzetes vasárnapi nyugalom ellenére villámgyorsan kialakult. Az amerikai, angol, francia, a skandináv és a többi nyugati rádióadó műsora megszakításával körülbelül félóránként, egyes esetekben 15-20 percenként számol be a legújabb magyar hírekről. A közvéleményt nyugaton rendkívül gyorsan, valójában páratlanul gyorsan sikerült mozgósítani. A Szovjetunió hajnalban, vasárnap hajnalban indította meg a támadást Magyarország ellen és feltehetően arra számított, hogy a támadás időzítésével több órát nyer. Csak későbbi időpontban kell a nyugati közvélemény nyomásának erejével számolnia. A londoni, párizsi, washingtoni és a többi nyugati jelentés azt mutatja, hogy ez a szovjet számítás nem vált be. Nemcsak a kormányok rendkívüli minisztertanácsai, nemcsak a nemzetközi szervezetek ülései bizonyítják a nyugat gyors reakcióját a magyarországi szovjet támadásra.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A politikai és diplomáciai gépezet működésének megindulásán kívül azonnal jelentkeztek a nyugati politikai pártok, azok vezetői, a pártok nemzetközi szövetségei, a különböző egyesületek, társadalmi szövetségek és több helyen, már ma délután tiltakozó felvonulásokat rendeznek, tömegtüntetéseken tiltakoznak a magyarországi szovjet merénylet miatt. A szabad országokban azt tartják, hogy a Vörös Hadsereg a magyarországi szabadságharc puccsszerű elintézésre már nem számíthat. A közvélemény súlya ennél sokkal hamarabb és sokkal nagyobb erővel jelentkezik. Nyugati körökben hangoztatják, hogy a szabad országok közvéleménye az elmúlt napokban is jelentős tényezőnek bizonyult. A szabad sajtó, a nyugati pártok, a keresztény demokraták, a liberálisok, a szocialisták, a többiek megbélyegző ítélete a magyarországi szovjet beavatkozásról valójában egyhangú és nyomatékos figyelmeztetés volt. Az amerikai szállítómunkások már napokkal ezelőtt bejelentették, hogy nem hajlandók a Szovjetunióba irányuló szállítmányok berakásán dolgozni. Jelek vannak arra, hogy az amerikai szállítómunkások fellépésének módjára megmozdul a nyugati munkásság nagy többsége, megmozdulnak a szakszervezetek, a pártok és az eddigi londoni, párizsi, washingtoni hangulatból arra lehet következtetni, Moszkva magyarországi cselekedetei visszhangját és a nyugati közvélemény erejét nem becsülte fel megfelelő módon. Szignál

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 12.19 - Írók felhívása

Itt a Szabad Magyarország Hangja!

A Budapesti Szabad Kossuth Rádió és a Győri Szabad Petőfi Rádió ma reggel 7 óra 57 perckor a következő felhívást tette közzé:

Itt a Magyar Írók Szövetsége!

A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetséghez, akadémiához, tudományos egyesüléshez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért. Kevés az idő. A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon!

Segítsetek, segítsetek, segítsetek!

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A felhívást a Szabad Magyarország Hangja táviratban azonnal továbbította a nyugati hírközlő irodáknak, a tudományos akadémiáknak, a nemzetközi írói egyesüléseknek, és az európai szellemi élet számos vezető egyéniségének.

A magyar írók jogot szereztek ahhoz, hogy a nemzet nevében forduljanak segélykiáltással a művelt világ lelkiismeretéhez. Íróink a kínban és veszélyben, a bajban és a gyászban, egy nép élet-halál küzdelmében, mint eleven tiltakozás állanak a világ elé. Nincs kétségünk abban, hogy megrendítő szavuknak meg lesz az eredménye. Az egész művelt világnak rá kell döbbennie arra, hogy a magyar nép ma nem csak puszta létért harcol, de az egész európai civilizációért, azokért az emberi eszményekért, amelyek nélkül élni nem lehet. Most, mint száz esztendeje, ismét fölkiáltanak a magyar írók. "Népek hazája, nagyvilág, hozzád bátran kiált, egy ezredévi szenvedés kér éltet, vagy halált!"

De ma, Európa szellemi vezetőinek be kell látniok, hogy nem csupán Magyarország harcol a végső veszély ellen, hanem veszedelembe jutott az a nemzetek fölötti testvéri kötelék, amely annyi évszázadon keresztül egy magasabb rendű műveltségben egyesítette az európai népeket. Európa teremtette meg a modern világot, és mi részesei voltunk ennek a nagy és dicső közösségnek. Mi építettük, gyarapítottuk, gazdagítottuk, védelmeztük és védelmezzük ma is. Európa legjobbjai ma meg fogják hallani a mi íróink segélykiáltását, és bizonyos, hogy olyan szellemi erők mozdulnak meg értünk, amelyek győzedelmeskedni fognak a gyáva és barbár erőszakon. Népünket ma a szovjet fegyverek pusztítják. Városainkat idegen seregek ostromolják, minden terünk egy csatatér, és minden helyünk egy temető. De az európai írók lelkiismerete szüntelenül és mindenütt értünk fog szólni az egész világon. Vértanúink sírja lesz a bölcső, amelyből tündökölve fog felkelni a szent és örök Magyarország. Szignál

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 10.23 - Reflektor

A magyar szabadság vérfolyamain útjukra indultak a kalózok, a magyar vértanúk még ki sem hűlt tetemén ott rágódnak már a férgek: megalakult a szovjet ágyútorkok kormánya. Az elnöke Kádár János, helyettes elnöke és egyben katonai meg közbiztonsági minisztere Münnich Ferenc. Marosán György, Horváth Imre, Kossa István, Apró Antal, Dögei Ferenc /!/ és Rónai Sándor egészítik ki az együttest. Kell-e ezekhez a nevekhez jelzőt, kommentárt fűzni? Nem, nem! Ismerjük őket mindannyian, ismerjük múltjukat, tehát ismerjük jelenüket és jövendőjüket is.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Ám tételezzük fel, ami egyébként lehetetlen, hogy gáncstalan és folttalan magyarok vállalnák e tragikus percben a moszkvai orvgyilkosok szolgálatát. Még ez esetben is, találhatnánk-e édes anyanyelvünkben akár csak egyetlen szót is védelmükre, értelmünkben akár egyetlen érvet is szörnyű honárulásuk igazolására, lelkünkben akár egyetlen érzelmet is tettük enyhítésére? Lehet, hogy az 1956-os muszkavezetők az idegen szuronyokkal időre-órára visszahódítják a hatalmat. De az lehetetlen, hogy nemzeti életünkben, alakuljon bárhogyan is ez a nemzeti élet, joguk és helyük legyen valaha is. Az események fordulhatnak, az idők változhatnak, minden elmúlhat és újratámadhat, de ezek a pirátok halottak ma, és halottak maradnak mindörökre!

Azt mondják, a munkásság és a parasztság, a dolgozó nép fenyegetett uralmának védelmében cselekednek. A valóságban ez a munkásság és ez a parasztság, ez a dolgozó nép kelt fel ellenük, számolatlanul kínálván a hon oltárára és az egész emberiség szabadságának oltárára életét, csakhogy ők ne legyenek. Ezek a Kádárok mernek a nemzet és a haza nevében beszélni? De hiszen ugyanez a Kádár János rövid 72 órával ezelőtt még beismerni kényszerült, hogy pártját úgy fújta szét, úgy fújta a semmibe a forradalom megmozdulásának orkánja, mint a pitypang bóbitáját a tavaszi szél. Nemzeti ügyünk szolgálatában, véráldozatra is készen, egy volt a néppel a párttagság is. Senki és semmi nem állt mögöttük, egyetlen magyar sem, sem ifjú, sem öreg. Egyes-egyedül rendőri bakóikra és a szovjet szuronyokra támaszkodott létük. Mi jellemezhetné inkább őket, minthogy e Kádár odaállott a mikrofon elé, és mindenről beszélt, csak a hulló vérről, a pusztuló életekről, a romba dőlő hazáról nem volt szava sem? Mi közük ezeknek hozzánk? Mégis, újból itt vannak. Hajóznak a vérfolyamon, miniszteri fotöjeiket a magyar szabadság mártírjainak sírján állítják fel. Kell-e ehhez kommentár? Van-e erre szó anyanyelvünkben? - Kérdezzük ismét. Felesleges lenne minden hang. Tetteik végérvényes ítéletet hirdettek felettük.

A magyar nép, egy tízmilliós kis nemzet egy kétszázmilliós birodalom erejével találja magát szembe. Ezek a számok a forradalom első fázisának győzelmét nemcsak katonai erényeink, nemcsak halált megvető áldozatkészségünk, hanem főként egységünk biztosította. Mielőtt a szabadságharc kirobbant, azt gondolhattuk volna, hogy meghasonlás magyar átok, sok táborra tépődünk, egymással szembe-szembe állunk, szerteszakadásunk erőinket veszi, mint a magános ágét, amely leszakadt fájáról. De amikor szabadságunk és függetlenségünk szent igéje lángolt föl a magyar horizonton, ezt büszkén és boldogan kiálthatjuk: egyek voltak mindahányan, ez az egység, a hitnek, az akaratnak, a célnak ez a törhetetlen közössége az egyetlen és legfőbb parancs ebben az órában is. Csodát míveltünk tegnap, csodát mívelhetünk ma. Rettentő küzdelmünkben az egész világ tekintete rajtunk. Hiszen ügyünk az egész világ ügye is. Nem tudjuk, és nem tudhatjuk, hogyan végződik az a történelmi viadal, amelyet mi, kis nép, de nagy nemzet folytatunk a ránk zúduló zsarnoksággal szemben. Csak egyet tudunk, csak egy bizonyos, hogy azok a barikádok, amelyeken vérünk hullik, a századok végezetéig megmaradnak, mint az emberi szabadság legfényesebb bástyái, és azok, akik nagy áldozatunk ez óráiban e barikádokon rést akarnak nyitni, a századok végéig átkozottak lesznek!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 10.13 - Széljegyzetek

Szignál

A Vörös Hadsereg alakulatai ostrom alá vették a magyar fővárost. Magyarország megint lángokban áll. Vidéken is eldördültek a fegyverek. Valóban azt képzeli Moszkva, hogy a fegyverek ereje visszaállíthatja a régi szovjet rendet? Elfelejtik-e, hogyan harcolt néhány nappal ezelőtt az egész nemzet? És ezen túlmenően elfelejtik-e, hogy nem a magyarországi eseményekkel kezdődött a közép- és kelet-európai nyugtalanság? Előbb volt Kelet-Berlin, aztán következett Poznan, majd Varsó és Budapest. Talán nálunk megszakadt ez az eseménysorozat? Nem. Három nappal ezelőtt Romániában tüntettek az egyetemi hallgatók. Bukarestből azt jelentették, hogy a népi demokratikus szervek kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek az ellenőrzés megszigorítására. Két nappal ezelőtt Kelet-Németországban megint bebizonyosodott a kommunisták előtt, milyen veszélyes a néphangulat. Ulbricht, a keletnémet kommunisták vezetője személyesen számolt be arról, hogy röpiratokat terjesztenek, és demokratikus követelményeket támasztanak a rendszerrel szemben. A Szovjetunió Közép- és Kelet-Európában körülbelül 100 millió embert tart uralma alatt. Ebben az övezetben Moszkva tekintélye az utóbbi hetekben erősen megfogyatkozott. A hangulat nemcsak elkeseredett, de általánosan fenyegetővé vált és feszült. Nem jelenti-e a budapesti lépés a közép- és kelet-európai fejlemények egyetemes meggyorsulását?

Szignál

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A szovjet magatartás méltán vonul be a világtörténelem nagy gazságainak sorába. Kezdődött azzal, hogy a tűzszünet ürügye alatt tankok ezrei, hadosztályok sorozatai vonultak be védtelen kis országunkba. A magyar kormány erélyes tiltakozásai ellenére az oroszok körülvették és megszállták országunk legfontosabb gócpontjait. Körülvették a repülőtereket, elfoglaltak pályaudvarokat, beásták magukat városaink köré. A magyar kormány fölmondta a Varsói Szerződést, Nagy Imre deklarálta hazánk semlegességét. Ez sem volt elég, egyre több lett az orosz tank és az orosz katona Magyarországon. Nagy Imre ismételt tiltakozására a budapesti orosz követ azt válaszolta, hogy a kivonulás technikai előkészületei miatt van a hadosztályok jelenlétére. Ez a kivonulás végül is ma hajnalban megkezdődött. Több mint ezer tankkal támadtak fővárosunkra. Előzőleg azonban történt még valami. Ehhez hasonló, de kisebb méretű gazságot csak a fejüket vesztett nácik produkálták, ugyancsak Budapest ostroma idején, 1944-ben, amikor lelőtték a fehérzászlós parlamentereket. Az oroszok most túltettek rajtuk. Szombat este 10 órakor a magyar fegyveres erők parancsnokai, Maléter Pál honvédelmi miniszter és Kovács István több magas rangú tiszt társaságában a szovjet parancsnokságra indult tárgyalni. Hír azóta nincsen róluk. Nagy Imre rádión keresztül kérte, térjenek vissza. Nem jött válasz. Sorsuk ismeretlen. A harcok folynak, a magyar sereg parancsnokok nélkül harcol. Az ember megrökönyödve és elképedve ennyi aljasság és gazság láttán, nem talál szavakat felháborodására. Az emberségnek és a jognak ezt a megcsúfolását és felrúgását csak az érti, aki közelről látta és ismeri az oroszokat. Amit most visznek végbe, következetes befejezése 12 évi galád viselkedésüknek ebben a kis országban.

Szignál

Az áruló Münnich Ferenc a szovjet főhadiszálláson szalagra mondott egy beszédet, amelyben bejelentette, hogy megalakult a Nemzeti Forradalmi Munkás- és Paraszttanácsok Kormánya. Csak azt nem közölte a magyar néppel, hogy ez az állítólagos kormány az árulók bűnszövetkezete, a szovjet főhadiszállásán alakult meg. Forradalmi kormánynak nevezik magukat, de kinek a forradalma ez? A magyar népé? Akkor miért kellett a szovjet főhadiszálláson megrendezni ezt a forradalmat? Hány ember áll mögöttük? Nem magyar emberek, hanem ezer szovjet tank. Ezer szovjet tank és sok ezer szovjet katona forradalma ez, a magyar nép dicsőséges szabadságharca ellen. Egy legyőzhetetlen, egy letiporhatatlan hősi nép ellen tankok ezreivel hozzák az állítólagos forradalmat, a magyar történelem leggaládabb, leggyalázatosabb árulói, akiknek a magyar néphez azon kívül, hogy magyar levegőt szívtak, hogy a magyar nép munkájának eredményeit a múltban maguk és gazdájuk számára elrabolták, semmi közük sincsen. A Münnichek, a Marosánok, a Rónaiak, az Aprók és a hozzájuk hasonló többi árulókat a nemzet dicsőséges forradalma kivetette magából, mint undorító szennyet. Most összegyülekeztek azon a helyen, ahová mindig tartoztak: a szovjet gyilkosok táborában. A történelem, nemcsak a magyar, hanem a világtörténelem is úgy fog megemlékezni róluk, mint az emberiség leggyalázatosabb árulóiról. Persze, most pontokba foglalják a győztes, igazi nemzeti forradalom követeléseit. A szovjet tankok ezrei mögül üvöltik, hogy a gyárat a munkástanácsok vezetik a jövőben, hogy nem lesz többé beszolgáltatás, satöbbi, satöbbi. Így szeretnék a szovjet szuronyok mögé állítani azt a népet, amely 11 napon keresztül olyan hősiesen harcolt, hogy a világtörténelem legnagyobb szabadságharcainak dicsőségét is elhomályosította hősiessége.

Tizenkét nap óta az egész szabad világ lélegzetvisszafojtva figyelte a magyarországi fejleményeket. Megmozdult a világ lelkiismerete. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a magyar ügyet tárgyalta, a karitatív szervek gyűjtést rendeztek. Az egész világ dicső nemzeti szabadságharcunk oldalára állt. Budapesten megkezdődtek a tárgyalások a magyar kormány és a szovjet katonai parancsnokság között. És ekkor az éj leple alatt a világtörténelem leggaládabb imperialista hatalma rázúdította tankjait a békésen alvó magyar népre. A szovjet árulás, bármilyen döbbenetes is, nem érte meglepetésként a világot. Hozzászoktak már. De azt még a szabad világ sem hitte volna el, hogy akadnak magyar anya szülte árulók is, akik az ellenséggel együtt törnek rá a szabadságát tíz körömmel védő, tankok ezreivel és állig felfegyverzett szovjet katonákkal harcoló magyar népre. És ez a társaság meri magát Nemzeti Forradalmi Munkás- és Paraszttanácsok Kormányának nevezni.

És ezek mernek forradalomról beszélni. Igen, cselekedetük forradalom, a hazaárulás forradalma, az ezer szovjet tank forradalma a magyar nép ellen. Bármi legyen ennek a gyalázatos forradalomnak a sorsa, ezek az árulók nem kerülhetik el végzetüket, még a magyar föld is ki fogja vetni magából őket, nevük örökké átkozott lesz!

Szignál

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 7.43

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Hírszolgálatunk jelentkezik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa magyar időszámítás szerint délelőtt 9 órakor összeül, hogy foglalkozzék a Magyarország elleni szovjet támadással. A hajnali órákban a Magyarországon tartózkodó szovjet erők általános támadást intéztek a főváros ellen és az ország több más fontos pontját is megtámadták. Reggel 5 óra 20 perckor Nagy Imre miniszterelnök a budapesti rádióban drámai bejelentést tett.

"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. - mondotta - Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Fél órával Nagy Imre bejelentésének elhangzása után a budapesti rádió beolvasta a miniszterelnök felszólítását a szovjet bizottsággal való tárgyalásra kiküldött magyar katonai küldöttség tagjaihoz, hogy jöjjenek vissza haladéktalanul és vegyék át hivatalik vezetését. A magyar katonai bizottság tagjai tegnap este 10 órára mentek ki a szovjet hadsereg parancsnokság székhelyére, és Nagy Imre bejelentésének pillanatáig még nem tértek vissza.

A budapesti rádió külön kiemelte, hogy Nagy Imre miniszterelnök hajnali bejelentésére felhívja Hammarskjöld ENSZ-főtitkár figyelmét is. Az egyik rádióadó bejelentette, hogy Kádár János, a kommunista párt legutóbbi főtitkára, ellenkormányt alakít. A népi demokratikus rendszert csak úgy tudja megmenteni, hogy segítségül hívta az oroszokat.

Híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 8.18

Hajnal óta Magyarországon háború van. A magyar kormány jelentése, amely a szovjet csapatoknak Budapest ellen indított támadását adta hírül, egyszerre választ adott arra a kérdésre, mit akartak és mit akarnak a szovjet csapatok Magyarországon. A tárgyalás, a békés kibontakozás lehetősége megszakadt, a szó a fegyvereké. Budapest és a többi magyar város ellen felvonultatott szovjet ágyúk tüzében ma már világosan állanak mindenki előtt az elmúlt napok eseményei.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Most már senki sem kételkedik abban, miért hozott a Szovjetunió egyre több és több fegyveres erőt Magyarországra, miért vette körül Budapestet, az ország többi városát, miért foglalt el vasútvonalakat, vasúti gócpontokat, repülőtereket és miért zárta el az ország nyugati határát. Tények, rémtettek bizonyítják, hogy a Szovjetunió tudatosan és cinikusan készült a háborúra a felszabadult magyar nép ellen, vezetőinek minden nyilatkozata, minden állítólagos tárgyalási készsége, katonai parancsnokainak viselkedése tudatos megtévesztés volt. Jól átgondolt része annak a hadműveletnek, amelyet Moszkva Magyarországon most végrehajt. Az orosz ágyúk tüze nemcsak a magyar nép, a magyar városok ellen irányul. Ezekben az órákban sebeket kap, és veszélyben van az emberi együttélés minden szabálya. Recsegnek a szerződések és a szervezetek, amelyeknek feladata, hogy a békét és az alkotó munkát mindenütt a világon biztosítsák. A Szovjetunió tervéhez az is hozzátartozott, hogy a támadást vasárnap hajnalban kell megindítani. Kiszámították, hogy ez a pillanat a legalkalmasabb, mert a világ ilyenkor alszik, vagy pihen. Minden diktátor ezt az időpontot választja a béke megbontására, olyan cselekedetek végrehajtására, amelyek eddig országok és népek mérhetetlen szenvedését és pusztulását vonták maguk után. Magyarország nem akart háborút a Szovjetunióval. Békében, szabadon akart élni.

Nem mulasztás, kedves hallgatóink, hogy a nép és mostani vezetősége nem gondoskodott idejében a teljes védelemről, nem rendelte el azokat az intézkedéseket, amelyek háborúk idején esedékesek. Nem lehetett gondolni arra, hogy a 200 milliós roppant birodalom ilyen aljas, hazug, gonosz kegyetlenséggel tör egy elviselhetetlen rendszert békésen felszámoló 9 milliós népre. A Szovjetunió elvetemültsége meghaladja a fantáziát. Néhány órával ezelőtt Magyarország prímása így beszélt. "Reméljük, nincs ellenségünk. Mi sem vagyunk ellenségei senkinek. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni, a hatalmas orosz birodalommal is." Amíg a prímásnak ezek a szavai szétáradtak az éteren, elvitték nemcsak minden magyar házba, hanem az egész világba is a magyar nép nyílt, őszinte békeszándékát, a magyar városok körül már megtöltötték az ágyúkat, a katonák várták a parancsot a tüzelés megindítására. A Szovjetunió még tárgyalt, a magyar nép a kormánynyilatkozatokból azt gondolta - a szovjet csapatok kivonulásáról. Ez volt a nép kívánsága. Ezt képviselte a kormány. Most már tudjuk, a Szovjetunió csak időt akart nyerni. Hazudott az utolsó pillanatig. Hajnalban megkezdte a tüzelést.

Kedves hallgatóim, Magyarországon ma háború van, és a háború ma nem két ország ügye. A magyar városok elleni támadásra már megmozdult a világ. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége már tárgyal. Még nem lehet tisztán látni, nem mondhatjuk meg mi lesz. Népünknek ezekben a nehéz óráiban hatalmas szövetségese van. Az egész világ tevékeny együttérzése, mélységes felháborodása, a szabad népek követelése, hogy szervezeteik, kormányaik a magyar nép védelmében tegyenek meg mindent. Nem tudjuk, hogy ebből a követelésből mi, mikor, hogyan valósul meg. Ígérjük, hogy mindenről azonnal tájékoztatást adunk.

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább