Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Hírszolgálatunk következik.
Nagy Imre miniszterelnök ma reggel 5 óra 20 perckor drámai bejelentést tett a budapesti rádióban. Bejelentése a következőképpen szólott.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
"Itt Nagy Imre beszél. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."
Fél órával Nagy Imre bejelentésének elhangzása után a budapesti rádió beolvasta a miniszterelnök Maléter Pál honvédelmi miniszterhez, Kovács István vezérkari főnökhöz, továbbá a katonai küldöttség tárgyalásra indult többi tagjához intézett felszólítását, hogy jöjjenek vissza haladéktalanul és vegyék át hivatalaik vezetését. A katonai bizottság tagjai tegnap este 10 órára mentek ki a szovjet hadsereg parancsnokság színhelyére, s eddig még nem tértek vissza. Egy nyugati sajtóiroda jelentése szerint, az amerikai kormány ma kora hajnalban kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását vasárnapra, hogy foglalkozzék a Magyarországon végrehajtott új szovjet támadásokkal. A budapesti rádió bejelentette, hogy Nagy Imre miniszterelnök bejelentésére felhívja Hammarskjöld ENSZ-főtitkár figyelmét is.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este folytatta a magyar vitát. Lodge amerikai ENSZ-küldött határozati javaslatot nyújtott be, hogy az ENSZ szólítsa fel a szovjet kormányt, tartózkodjék Magyarország belügyeibe való fegyveres beavatkozástól. A határozati javaslat azt a reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió a magyar kormánnyal történt megfelelő megállapodás alapján, haladéktalanul vonja vissza csapatait Magyarországból. A határozati javaslat kéri a Biztonsági Tanácsot, erősítse meg a magyar népnek azt a jogát, hogy nemzeti törekvéseinek megfelelő kormánya legyen, amely a magyar nép függetlenségét szavatolja.
Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magy... Magyarország Hangja!
Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Pénteken ismét válogatni fogunk a Szabad Európa Rádió műsoraiból. Reggel hét órától tizennégy részletet közlünk egészen éjfélig a november 4-i adásokból. Hallgasd mindig a Széchényi Könyvtár blogját!
Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékezünk a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Fennmaradásuk történelmi véletlennek köszönhető.
A hidegháború idején a Szabad Európa Rádió rögzített adásanyagait csak néhány hónapig őrizték meg, majd a tekercseket újra felhasználták. Közvetlenül az 1956-os forradalom után vizsgálat indult a rádió ellen, így a német külügy bekérte az átjátszóállomáson rögzített adásfolyamot. Ezt követően a hangfelvételek gyorsan visszakerültek a Szabad Európa Rádióba, de az éppen akkor zajló munkaügyi perek miatt 1957 tavaszán a rádió amerikai tulajdonosai megegyeztek a német állammal, hogy az 56-os hangdokumentumokat a német külügy a koblenzi Bundesarchivba helyezi el, zárt anyagként.
Több mint 40 évig pihentek itt a szalagok, míg a 90-es évek végén újra fel nem fedezték a forradalomnak ezt a páratlan forrásdokumentumát. A nemzeti könyvtárban a hanganyagot a Történeti Interjúk Tára munkatársai digitalizálták, rekonstruálták az adásfolyamot, leírták és kutathatóvá, elérhetővé tették.
Tavaszi beiratkozási kampányunk remekül sikerült. Az elmúlt év április-júniusi időszakához képest 46 százalékkal emelkedett diákolvasóink száma. Szeretnénk újra megköszönni a bizalmat:
Százezer kötetes szabadpolcos állományunk mellett minden olvasótermünkben elérhető a wifi, bárki saját laptopján is dolgozhat, pihenésként kölcsönkérhetitek e-book-jaink egyikét.
A kedvezményes beiratkozási lehetőség természetesen minden féléves olvasójeggyel rendelkezőre vonatkozik.
A féléves olvasójegyek díjai: teljes árú könyvtárhasználati díj: 3 000 Ft kedvezményes árú könyvtárhasználati díj: 1 500 Ft
A könyvtár kedvezményes használatára jogosultak: - a 70 év alatti nyugdíjasok; - érvényes diákigazolvánnyal rendelkező diákok, hallgatók; - a regisztrált munkanélküliek, és akik jövedelempótló támogatást kapnak, - a Budavári cívis kártya tulajdonosai.
A könyvtárba beiratkozhat és olvasójegyet válthat minden 18. életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár. A könyvtárhasználati díj nem tartalmazza a fényképes plasztikkártya előállításának díját, amit csak az első beiratkozáskor kell megtéríteni.
Október 26-án megnyílt Hincz Gyula közel száz könyvillusztrációját bemutató kamara-kiállításunk, amely december 23-ig látható az Ereklyetérben. A képzőművész hagyatékát, a csaknem 1700 festményt, grafikát és kisplasztikát tartalmazó gyűjteményt a Váci Értéktár gondozza. Ebből válogatták a tárlatot, amelyet Vácon már bemutattak, és amelyet a következő évben még két másik helyszínen láthat a közönség.
A kiállítás első vendégeit házigazdaként dr. Boka László megbízott tudományos igazgató köszöntötte. „Egy gazdag életmű értékes szeletét láthatják most Budapesten, amelynek bemutatására a Váci Értéktár kérte fel az Országos Széchényi Könyvtárat. Örömmel mondtunk igent a tárlatra, mert az itt látható alkotások az expresszív magyar rajzművészet legnagyszerűbb darabjai. Hincz Gyula munkásságát a vitalitás és az expresszív erő jellemzi. Képei kozmikus látomások és egyben nosztalgikus álomvilág is. Személyesen is kötődöm a képekhez, hiszen egyik első olvasmányélményemet, Gulliver utazásait Hincz Gyula illusztrálta” – méltatta a festőt dr. Boka László.
Mészáros Balázs, a Váci Értéktár igazgatója, aki korábban az OSZK munkatársa volt, elmondta, szerinte nincs olyan magyar család, amelynek könyvespolcán ne rejtőzne olyan kötet, amelyet Hincz illusztrált. Megjegyezte, a grafikus mindannyiunk közös ismeretlen ismerőse, éppen azért, mert rajzait szinte mindenki látta már valahol, mégsem ismerjük őt eléggé. Itt az ideje tehát, hogy e tárlat segítségével újra felfedezzük őt.
Gyémánt László, Mészáros Balázs, dr. Boka László
A kiállítást Gyémánt László festőművész – egykori Hincz-tanítvány – rendkívül személyes hangon nyitotta meg. Elmondta, gyerekkora egyik első olvasmányélménye Anatole France „Nyársforgató Jakab meséi” volt, amelynek képeit Hincz Gyula készítette. Később, már festőtanoncként, egy nyári gyakorlaton megismerkedett Hincz Gyulával, akinek másodévtől nem csupán tanítványa, hanem demonstrátora is lett. Bár harmadévtől más tanárt jelöltek ki számára, ő a szabályok ellenére ragaszkodott mesteréhez. Mosolyogva emlékezett, mennyire kedvelte mestere a kicsinyítőképzőket, rajzain is fejecskének és nyakacskának hívta az ábrázolt testrészeket, így természetesen őt is „Gyémántkának” nevezte. Anekdotázva mesélte, hogy Hincz tanítványai rajzain mindig fenntartotta magának a jobb felső sarkot, mert ott korrektúrázott. Elmesélte, egyszer megkérdezte a Mestert, vajon miért éppen Vácot választotta képei gyűjtőhelyéül, mire Hincz így felelt: mert Vácig közlekedett az első vonat. Gyémánt elmondta, mennyire hiányzik neki a Mester ma is, hiszen mindig mindenről tudtak beszélgetni ezzel a kedves, törékeny, vékony emberrel. Végül mindenkinek, aki részt vett a kiállítás létrehozásában, megköszönte a segítséget és megnyitotta a tárlatot, amely a könyvtár épületében december 31-ig látogatható, majd 2012 első felében a győri Városi Múzeumba költözik, ezt követően – április elsejétől – pedig az ipolysági Honti Múzeumban lesz látható.
Kedves Hallgatóink! Napi mûsorunkat most befejezzük. Negyven perc múlva azonban ismét jelentkezünk, éjszakai külön programot közvetítünk a 417 méteres középhullámon, valamint a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon.
Mai adásunknak vége. Búcsúzunk, kedves Hallgatóink. Holnap újra kezdjük a munkát, a vértelen harcot a felszabadulásért. Pihenjük ki a nap fáradalmait és gyűjtsünk erőt a holnapra. A jobb jövőbe vetett bizalommal hajtsuk álomra fejünket. Jó éjszakát, kedves Hallgatóink, jó éjszakát.
Himnusz
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Kedves Hallgatóink! Gerő Ernő kedden este rádióbeszédet mondott. A feltűnést keltő beszédről kérjük, hallgassák meg most Balogh Balázs kommentárját!
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Kedves Hallgatóink! Meghallgattuk Gerő Ernő kedd esti rádió beszédét, egy pillanatig az volt az érzésünk Rákosi beszél. Hát nem történt semmi az elmúlt hetekben Magyarországon? Nem volt csak a múlthét végén a történelmi fordulat Lengyelország életében? Nem volt kedden délután világra szóló tüntetés Budapest utcáin? Hát hogyan történhetett, hogy Gerő Ernő az időnek ebben a viharában vállalkozhatott erre a felháborító beszédre. Jugoszláviából jött, kedden délelőtt érkezett Budapestre, mikor jelentették, hogy este beszélni akar, mindenki azt várta, hogy Jugoszláviai tárgyalásairól tesz nyilatkozatot, és az általános politikai helyzethez való állásfoglalását a párt Központi Vezetőségében, vagy a 29-ére összehívott országgyűlésen teszi meg. A helyzet azonban, amelyet Gerő Ernő Budapesten talált nyílván nem tűrt halasztást. Felborult minden logikai és előzetes terv, Gerő Ernő halaszthatatlannak látta, hogy beleszóljon abba a fejlődésbe, amely az elmúlt hetekben ellene, ma már nyilvánvalóan legnagyobb rémületére megindult. A beszéd, kedves hallgatóim, vészkiáltás.
Ég a ház a magyarországi sztálinisták feje fölött, és Gerő Ernő ennek a perzselő tűznek az oltására vállalkozott, tegyük mindjárt hozzá: reménytelenül. A budapesti ifjúság délután lenyûgözõ arányú tüntetést rendezett lengyel vezetõség mellett, nem egészen akadálytalanul. Piros László, Gerő Ernő belügyminisztere, először betiltotta a tüntetést, majd alig 2 óra múltán visszavonta a tilalmat, nyílván azért, mert érezte, hogy ezzel az erőszakos intézkedéssel még nagyobb, még szenvedélyesebb erőket szabadít fel. Gerő Ernő keze már nyílván benne volt ebben a kapkodásba, a tilalomban és az engedélyezésben, kénytelen volt végignézni a tüntetést, amelyben nem csak fiatalok, hanem munkások, értelmiségiek, Budapest egész népe is részt vett. A tüntetést némának szervezték, de hangos lett. A budapesti rádió szerint jelszavaktól zengtek az utcák. Új vezetést követelt a tömeg, nemzeti színű zászlókat lobogtatott,'48 márciusának vihara járt az utcán a budapesti rádió tudósítása szerint. Más jelentések arról adnak hírt, hogy a tömegben szovjetellenes kifakadások is felhangzottak, függetlenséget, szabadságot követeltek, utcára áradt az a nemzetprogram, amely Gerő Ernő távollétében újságokban, szervezetekben, munkahelyeken és otthonokban egyre erősebb hangot kapott. Ezt a tüntetést már nem lehetett félreérteni és félremagyarázni.
Ez már világosan kifejezte azokat az érzelmeket, amelyek a másik néma tüntetés résztvevőit eltöltötték Rajk László temetésén a Kerepesi úti temetőben. Gerő Ernőnek valóban minden oka megvolt arra, hogy megrémüljön. Csak a rémülettel magyarázható az a politikai baklövés, amelyet elkövetett, szembe fordult a közhangulattal, a fejlődéssel, meg akart állítani valamit, aminek a feltartásához már nincs ereje. Szocialista demokráciáról beszélt, azzal a burzsoá demokráciával szemben, amelyet az ellenség próbál most, szerinte újra becsempészni. A magyar nép pontosan tudja mit jelent ez a szocialista demokrácia Gerő Ernő fogalmazásában. Jelenti a rabságot, a szabadságjogok eltiprását, az embertelen nyomor jólétnek való feltüntetését. A munkásosztály uralmát félti Gerő Ernő. Hát mit kapott a munkásság ettől az uralomtól? Sehol Európában ilyen nyomorult bér, nagyobb szolgaság már nincs. Védelmébe vette Gerő a Szovjetuniót, Rákosi legnagyobb hazudozása teljében se tehette volna különben. Ha azok a szerzõdések, amelyre Gerő Ernő hivatkozott, valóban az egyenjogúság alapján születtek, valóban segítették és nem fosztogatták a népet, hát mért nem teljesítik az ifjúság kívánságát, mért nem viszik a nyilvánosság elé? Mért nem védik meg a szerződések önmagukat? Kijelenti Gerő, hogy nem akarunk más ország ügyeibe beleavatkozni, még Lengyelország belügyeibe sem. Beavatkozási kísérlettel senki sem vádolta Gerőéket, de az egész magyar nép határozottan követeli, hogy igenis vegyenek példát a lengyel belügyekről, és a jugoszláv fejlődésről, a kormány és a pártvezetőség mindenekelőtt vegyen példát a lengyel pártvezetőségtől, amely az egész szovjet pártvezetőséggel szemben minden kockázat vállalásával csak négy nappal ezelőtt védte meg a lengyel érdekeket.
Pártegységet hirdet Gerő Ernő, szinte szajkó módjára ismétlik ugyanazokat a jelszavakat, amelyeket Rákosi hangoztatott szüntelenül. A pártegység nem volt meg Rákosi korában sem, most pedig nézzen körül Gerő Ernő, soha nagyobb bukásban nem volt a pártvezetőség, mint most. Ha pártegységről lehet beszélni, akkor ez az egység ma már a mai pártvezetőség ellen jelentkezik, semmi esetre se abba az értelembe, ahogyan Gerõ Ernõ szeretné. Az ország felháborodása jogos és érthető, de az talán a legnagyobb megbotránkozást az a beszéd a parasztság körében kelti. Gerő Ernő lényegében fenn akarja tartani azt a mezőgazdasági politikát, amely a mostani termelési csődhöz, közellátási zavarokhoz vezetett, amelynek végzetes hibáit saját pártja józanabb elemi éppen az elmúlt napokban ismerték be. Saját problémákról, saját módszerekrõl és eszközökről beszél Gerő. Az ország nem kér ezekbõl az eszközökből, ezek vitték a mostani nyomorúságból, ezektől akart szabadulni öreg és fiatal, párttag és nem kommunista. Ígéri Gerő a júliusi program végrehajtását, de ugyanakkor a többi párthatározat végrehajtását is. Hogyan? Ennek csak ő a megmondhatója. Ezek a párthatározatok egymással sokszor ellent mondanak, és megértek arra, hogy teljesítsék a kommunista oldalról is felhangzó követelést, dobják őket végre a papírkosárba. Gerő Ernő végkiáltása, kedves hallgatóim, kísérlet a magyarországi sztálinizmus felszámolására. Legjobb meggyőződésünk szerint elkésett. Lehet, hogy Gerő Ernő számít a központi vezetőségre, amelyet még Rákosi állított össze, számít arra, hogy a különböző stallumokban meghúzódó sztálinisták, akik eddig ijedten lapítottak, most majd nekibátorodnak, melléje állnak, és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy visszafordítsa a fejlõdés kerekék.
Gerő keresztbe feküdt az úton, élére állt azoknak a visszahúzó erőknek amelyeknek a kora minden jel szerint lejárt. Rádióbeszéde hadüzenet a népnek, amely Gerő Ernő távollétében már nyíltan fölsorakozott és megmutatta félelmes erejét. Magyarországon ma minden eddiginél élesebb harc kezdődik. Egyik oldalon az egész magyar nép, pártállásra való tekintet nélkül, a megújhodást, szabadságot követelő korszellem, a szomszédos országokban kibontakozó fejlődés, a másik oldalon pedig egy hatalmi pozícióját féltő politikailag, erkölcsileg, gazdaságilag csődbe jutott maroknyi sztálinista csoport. Az erőviszonyok a nép győzelmét jósolják, ehhez azonban további egység, elszántság, és a népi erőkbe vetett szilárd hit kell.
Kedves Hallgatóink, rendkívüli hír- és helyzetmagyarázatunk hangzott el. Gerő Ernő kedd esti feltűnést keltõ rádió beszédére válaszolt Balogh Balázs kommentárja.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 16, 19, 25 és 41 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink! Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 22 órát jelez.
Tárogató
Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Budapest. A főváros lakossága ma délután hatalmas tömegtüntetést rendezett Bem József szobra elõtt. A tüntetést eredetileg a budapesti egyetemek ifjúsága határozta el. A belügyminiszter még a délelőtti órákban utcai gyűlési és felvonulási tilalmat rendelt el és több órán át bizonytalan volt a helyzet, hogy a tüntetést vagy nem tartják meg vagy a tömegek a hatóságok akarata és rendelkezése ellenére is felvonulnak. A belügyminiszter végül is közvetlenül a tüntetésre kitűzött időpont előtt feloldotta a gyűlési és felvonulási tilalmat. Már a kora délutáni órákban nemzeti színű lobogók alatt piros-fehér-zöld kokárdás fiatalok meneteltek a budapesti Bem szobor felé. Először csak sok ezren voltak, késõbb azonban munkások, katonák, járókelõk, középiskolás diákok és kalauzok csatlakoztak hozzájuk és a hatalmas emberfolyam tízezrekké nőtt. Az utcák jelszavaktól zengtek. A tömeg Nagy Imrének a kormány élére való visszatérését és a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországról. Sokan a sajtószabadságot és a szabad választásokat követelő jelszavakat kiáltoztak.
Más csoportok Rákosi Mátyás bíróság elé állítását kívánták. Amerre a hatalmas menet elvonult kinyíltak a házak ablakai és a lakosság lelkesen éltette a nemzeti színű zászlókkal felvonuló munkásokat és diákokat. Rendzavarásról sehonnét sem érkeztek jelentések és a rendőrség nem avatkozott be a tüntetésbe. A budapesti rádió megcáfolta azt a közlését, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának központi vezetőségét október 31-ére hívnák össze. A budapesti adó szerint a rádióban néhány perccel elõbb felolvasott közlemény tévedésen alapult, és a központi vezetőség ülését már a legközelebbi napokra összehívják.
Budapest. Gerő Ernő, a magyarországi kommunista párt első titkára ma esti rádióbeszédében megígérte a demokrácia fejlesztését Magyarországon. Kijelentette, hogy fokozni kell az üzemi dolgozók részvételét a gyárak és egyéb intézmények vezetésében. Mi azonban természetesen szocialista és nem polgári demokráciát akarunk - mondotta Gerő. A magyarországi kommunista párt első titkára ezután kijelentette, hogy ellenséges elemek megkísérlik megingatni a munkásosztály hatalmát, és meg akarják lazítani a szoros baráti kapcsolatokat Magyarország és a Szovjetunió között. Ezek az ellenséges elemek rágalmakat szórnak a Szovjetunió dicsõséges kommunista pártjára. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytat Magyarország, hogy a Szovjetunióhoz való viszony nem az egyenlőség viszonya és hogy a magyar függetlenséget a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Gerő szerint mindez szemenszedett valótlanság. A lengyelországi változásokkal kapcsolatban Gerő kijelentette, hogy nem akar beavatkozni Lengyelország belügyeibe. A kommunista párt első titkára beszédében utalt arra, hogy a mezőgazdaságban továbbra is a sztálinista politikát kívánja folytatni. Gerő végül éberségre intette a pártot, nehogy ellenséges elemek a pártegységet megzavarhassák.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Szignál A magyar irodalom tanítása. Jókai Mór írta: "Adj a népnek szabadságot, mindent adtál neki. Tedd rabszolgává, elvetted mindenét."
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Az irodalom tanítása. Herczeg Ferenc "A fekete lovas" című színművében az osztrák császári tiszt ama kérdésére, hogy mikor hal meg az elnyomó nagyhatalom, egy öreg magyar azt válaszolja: "Abban az órában, amikor rászorul a népek szeretetére."
Szignál
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
