Bejelentjük, hogy adásunk a 25 méteres rövidhullámon 21 óra 10 percig szünetel. Műsorunkat tovább folytatjuk a 13, 16, 19 és 31 méteres rövidhullámon. Most pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 17 órát jelez. Tárogató Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Budapest. Piros László belügyminiszter visszavonta az utcai gyűlések és felvonulások betiltásáról szóló rendelkezését. A belügyminiszter a magyar diákság rokonszenv tüntetését kívánta megakadályozni, amelyet ma délutánra tűztek ki a lengyel nagykövetség épülete előtt. A diákság néma tüntetésével egyetértését akarja kifejezni a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban. Ma délután két órakor a DISZ Központi Vezetősége megkezdte tanácskozásait. A központi vezetőség helyesli a budapesti ifjúság rokonszenv tüntetését a lengyel eseményekkel kapcsolatban. A központi bizottság elhatározta, hogy részt vesz a tüntetésben, és ezért ülését felfüggesztette. A tanácskozások folytatására, a tüntetés befejezése után kerül sor. A központi vezetőség végezetül határozatot fogadott el, hogy táviratban üdvözli a lengyel ifjúságot.
Gerő Ernő, a Magyarországi Kommunista Párt első titkára visszaérkezett Belgrádból. Este 20 órakor beszédet mond a budapesti rádióban.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Szignál Kedves Hallgatóink, most napi híradónk következik. Mai adásunkat teljes egészében a magyarországi diákmegmozdulások nyugati visszhangjának szenteljük. Ismertetjük a nagy nyugati lapok szokatlanul terjedelmes közléseit és kommentárjait a hazai ifjúsági eseményekkel kapcsolatban. Felolvassuk Vasvári Gergely beszámolóját.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A hét eleje óta a külföldi újságstandokról a magyar és lengyel szavak ötlenek a járókelők szemébe. Az újságolvasó ember a lapok elsõ oldalán, politikai hírei között első helyen találkozik a varsói, a szegedi, pécsi és budapesti megmozdulásokkal. A magyarországi egyetemisták tüntetéseit, követeléseit, lázas szervezkedését, a DISZ-szel való szakítását nyugaton nagy jelentőségű eseménynek látják és szokatlanul bőségesen és meleg hangon kommentálják. Vegyük sorra a különböző nyelvű lapokat!
Elsőnek idézzük a New York Herald Tribune európai, párizsi kiadását. Az Amerikában, de több európai országban is nagy népszerűségnek örvendő napilap legutóbbi száma első oldalán "A magyar diákok lázadása" címmel hosszú cikket közöl, és a következőket írja:
"Három magyar egyetemen a diákok ezrei ultimátumot intéztek a kommunista hatóságokhoz. A diákok utcai tüntetéssel fenyegetőznek arra az esetre, ha a kormány nem tesz haladéktalan intézkedéseket a nagyobb szabadság és a jobb életviszonyok megteremtésére. A diákok követelik, hogy kívánságaik 14 napon belül találjanak meghallgatásra. A mozgalom Budapest, Szeged és Pécs egyetemein indult meg. Ez legutóbbi fejleménye annak a lázas izgalomnak, amely nemcsak az egyetemeket, hanem a többi, egyéb fokozatú iskolákat is átjárta. A kommunista hatóságok kénytelenek elismerni a diákok panaszainak jogosságát, de siránkoznak a sztrájkkal és tüntetésekkel való fenyegetőzés miatt, és arról beszélnek, hogy egyesek ezzel könnyen visszaélhetnek. Magyarország mindenesetre Lengyelországgal együtt élen jár a nemzeti függetlenség követelésében, és az események vezetését, úgy látszik, magához ragadta az ifjúság. Az ifjúság megmozdulása drámai jelentőségű. A diákok nemcsak maguk, hanem az egész nemzet számára követelik a jobb életviszonyokat, a szabadságjogokat és a nemzet függetlenségét." A New York Herald Tribune mellett ugyancsak foglalkozik a magyarországi ifjúsági eseményekkel a másik nagy jelentőségű amerikai lap, a New York Times is. A következőket írja:
"Egy évvel ezelőtt kezdődött meg Magyarországon a szellemi világ megmozdulása. Akkor az írók adtak hangot a nép kívánságainak, ezt követte az újságírók követelése a szabad sajtó után, és most bekövetkezett az ifjúság megmozdulása is. A magyar diákok csatlakoztak ahhoz a kórushoz, amely a kommunista rendszer szigorának enyhítését kívánja."
A New York Times budapesti tudósítója a továbbiakban rámutat arra, hogy a szellemi emberek és az egyetemisták megmozdulása nem áll egyedül. Hasonló elégedetlenség és erély mutatkozik a munkásság soraiban is. A munkások követelik az árviszonyok és az egész termelési rendszer gyökeres reformját. A lap beszámolója érzékelteti, hogy a kommunista rendszerrel szemben, az ifjúság közreműködésével és vezetésével egyre erősebben alakul ki a nemzeti egység.
Az angol nyelvű lapok után vessünk egy pillantást a francia sajtóra is. Valamennyi nem kommunista francia napilap bő teret szentel a magyar egyetemisták akcióinak. Részletesen ismertetik az eseményeket, majd párhuzamba állítják a lengyelországi fejleményekkel. A France-Soir azt írja, hogy Magyarország már a lengyel ösvényen jár, és Nagy Imre egykönnyen a magyar Gomulka lehet. A Paris Presse a varsói és budapesti eseményekkel foglalkozva a következőket írja:
"Az oroszoknak vigyázniuk kell, és tartózkodniuk kell az események erõszakos elfojtásától, mert mint a jelek mutatják, a varsói megmozdulás könnyen átterjedhet Budapestre is. A pécsi diákmozgalom azt mutatja, amit a varsói események, hogy jelenleg elemi erejû nemzeti érzés hullámzik át ezeken az országokon, és Hruscsov ügyetlen prédikációi csak növelik a szenvedélyeket. Ha a Szovjetunió Lengyelországban erőszakot alkalmazna, úgy a láncreakció törvényei szerint Budapesten, Prágában és Kelet-Berlinben is számolnia kellene ellenállással" - írja a Paris Presse legutóbbi száma. Az olasz sajtó lapjai is kivétel nélkül beszámolnak a diákság mozgalmáról. A Corriere della Sera szerint az ifjúsági megmozdulás hajtóereje a nemzeti függetlenség utáni vágy. Az olasz lapok közül elsõnek adott hírt a szegedi eseményekrõl a Vatikán félhivatalos lapja, az Osservatore Romano. A lap különösen kiemeli azt a tényt, hogy a DISZ-ből kilépő 3.000 szegedi diák, önálló és független ifjúsági szervezetet hozott létre. Az eseményekkel foglalkozó cikk címének is ezt a tényt adták: a független szerv létrehozását. Beszámol az Osservatore Romano a követelésekről, kiemelve, hogy a fiatalság újra kívánja március 15-e nemzeti ünneppé való megtételét. Megemlíti a lap, hogy a hivatalos kommunista ifjúsági szerv sietett helyeselni a diákság követeléseinek, melyek viharos légkörben hangzottak el. "Nagy jelentőségű, hogy a magyarországi ifjúsági mozgalmakról hírt ad a Neue Zürcher Zeitung, a világszerte olvasott nagy svájci napilap. A Zürcher Zeitung cikkjébõl kiviláglik, hogy az ifjúság szabadságharcáról van szó, amelyet - mint a lapban olvassuk - a száz évvel ezelőtti magyar szabadságharccal lehet összehasonlítani. A svájci lap a diákok kívánságai közül elsõ helyen említi az orosz nyelv kötelező tanulásának eltörlését, a marxizmus, leninizmus tananyagának eltörlését, a honvédelmi ismeretek anyagának csökkentését, és az egyetemek autonómiájának visszaállítását. Befejezésül megemlíti a Neue Zürcher Zeitung, hogy a múlt századbeli magyar szabadságharcot, amelyhez a magyar ifjúság mai megmozdulását lehet hasonlítani, annak idején az osztrák elnyomók nem egymaguk verték le, hanem csakis orosz csapatok segítségével."
Vezető helyen és szokatlan érdeklődéssel reagál a magyar eseményekre a nyugatnémet sajtó is. A Münchener Mercur, amely a hivatalos politikát és Adenauer elképzeléseit támogatja, első oldalon közli cikkét, amelynek címe: "A magyar diákok szabadságért kiáltanak." A cikk ismerteti a szegedi, pécsi és pesti eseményeket, aláhúzza annak jelentőségét, hogy a diákok sztrájkkal és tüntetésekkel fenyegetőztek. Jelentős esemény a lap szerint a teljes sajtószabadság követelése, és az a vágy, hogy nyissák meg a határokat nyugat felé, engedélyezzék a nyugati utazásokat, töröljék el a marxista-leninista tárgyakat, és engedjék be az országba a nyugati kultúra termékeit. Nemcsak az Adenauer-párti, hanem az ellenzéki nyugatnémet sajtó is lelkesedéssel számol be a magyar ifjúság akcióiról. A Süddeutsche Zeitung kiemeli azt a tényt, hogy az egyetemisták tömegesen lépnek ki a DISZ-ből, és önálló ifjúsági szervezeteket alakítanak. Aláhúzza annak a fontosságát is, hogy a budapesti ifjúság figyelemmel kíséri a lengyel eseményeket, és hogy külön táviratban üdvözölte a lengyelek szabadságharcát, biztosítva a lengyel ifjúságot, hogy a magyar ifjúság is folytatja a megkezdett harcot. A fenti sajtószemle, kedves Hallgatóink, csak röviden közölhette a nyugati sajtó élénk és terjedelmes visszhangját. Tény, hogy a szabad világ lapjai hosszú évek óta nem mutattak ilyen nagyfokú érdeklődést, mint most. Az ifjúság lázadásának híre áttörte a vasfüggönyt, és a magyarországi egyetemisták cselekedeteit az egész nyugati világ a legnagyobb érdeklődéssel és rokonszenvvel figyeli.
Kedves Hallgatóink, napi híradónkat közvetítettük. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Tegnap még sunyi módon helyeselt a DISZ a szegedi egyetemistáknak. Tegnap még - mit tehetett volna a szerencsétlen - azt mondotta: jó, rendben van, a szegedi követelések helyesek, elismerjük, mi Budapesten csak egyet nem akarunk, nem akarjuk megbontani az ifjúság egységét, ezért Budapest nem alakít külön szervezetet, marad a DISZ. Tegnap még így reménykedett a szerencsétlen, és ma már Pesten is áll a MEFESZ, az egyetemi ifjúság külön szervezete. Az egyetemi fakultások sorba, egymás után dobják ki az ablakon a DISZ-szervezeteket, és mámoros lelkesedéssel, elsöprő, új, márciusi lendülettel valósítják meg a szervezkedés szabadságát. Az ifjúságnak nem kell DISZ-kíséret, félre az elaggott, ósdi, fogatlan oroszlánokkal, félre a vénasszony politikával és félre a ravasz susmusokkal. És félre az egyetemi kucserákkal, a Rákosi-fiókákkal, akik barátságot színlelnek az ifjúság ügyével, de közben azon taktikáznak, hogy demagógiának és provokációnak bélyegezve egyes követeléseket, elsikkasszák azokat. A nemzeti függetlenség nem demagógia. Az ország szabadsága nem demagógia. A jobb élet és az igazabb élet nem demagógia. Budapest és a vidék egyetemein a történelem viharzik, a magyar ifjúság ma történelmet ír, és messzire tekintő szemmel már látjuk is, hogy későbbi korok ifjúsága két dátumért lelkesedik majd: 1848 márciusáért és 1956 októberéért. A tavaszi napfény ragyog ezeken az őszi napokon, és ami tegnap még jámbor óhaj volt, azért ma tízezrek lelkesedése harcol. És amiért a harc folyik, az a nemzeti függetlenség.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Egy régi nagy költő üzenete. Bajza József írta a kritikai lapokban:
"Ki kell irtanunk a hízelkedést, a szolgai csúszás lelkét, ledöntögetni szobrait a bálványozásnak, elrezzentenünk a lelketlenséget, ha rettegünk az igazat nyílván kimondani, úgy a tudományos haladásnak bízvást lemondhatunk még a reményéről is."
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink! Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 10 órát jelez.
Tárogató
Kedves Hallgatóink, most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik. Budapest. A főváros két egyetemén rendkívüli gyűlést tartott az ifjúság. Az Építészeti Műszaki Egyetem hallgatói elhatározták, hogy kilépnek a DISZ-ből, és egy új egyetemi szervezetet létesítenek. A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói még nem döntöttek ebben a kérdésben, de a rendelkezésünkre álló hírek szerint többségükben a kilépés mellett foglalnak állást. Mindkét egyetem hallgatói határozatot hoztak, amelyben tetteket sürgetnek, a vezetés javítását, a felelősség kérdésének őszinte tisztázását, a magyar-szovjet baráti kapcsolatoknak a teljes egyenjogúság alapján való rendezését követelték. A Közgazdasági Egyetem hallgatói ezen felül azt is követelték, hogy helyezzék vissza Nagy Imrét a legfelső állami és pártvezetõségbe. A diákság szolidaritását fejezte ki a lengyelekkel, és bejelentette, hogy a lengyelek harcát követendő példának tekinti. A Szabad Nép szerkesztõsége a lengyel Trybuna Ludu szerkesztőit biztosította együttérzésérõl, és kívánt sikereket a most megindított harc folytatásához. A budapesti rádió munkatársai a varsói rádiót üdvözölték, kiemelve, hogy a szektarianizmus elleni harc - éppen úgy, mint a szocializmus építése - közös, és hogy ez a harc sikeres lesz Magyarországon is.
Szünetjel
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Kétszáz éve született Liszt Ferenc, a Sopron megyei Doborjánban, s ugyancsak két évszázada fedezték fel az ún. Nagy Üstököst az égen. A legenda szerint Ferenc fogantatásakor tűnt fel a kométa, ami szép, de nem igaz. Ugyanis ez az esemény 1811 január végén történt míg a szóban forgó üstököst március 25-én, tehát két hónappal később fedezte fel Honoré Flaugergues (1755–1835) francia amatőr csillagász a Rhône folyó jobb partján lévő Viviers-ben. Talán abban lehet némi kapaszkodót találni, hogy Liszt születésekor, október végén a szabad szemmel is alaposan megfigyelhető üstökös csóvája elérte a maximális hosszát, s igen látványos égi jelenség lehetett éjjel.
A legenda egyik változata szerint a Doborján környékén táborozó cigányok, rámutatva a tavasszal frissen feltűnt csillagászati jelenségre, megjósolták a már kéthónapos terhes Liszt anyjának, hogy egy nagy embert fog világra hozni. Ez a történet jól példázza a visszafelé vetített jóslatok „igazság”-át és az antik-keresztyén toposzok népszerűségét. Gondoljunk csak Nostradamus szünni nem akaró sikerére vagy a betlehemi csillagra. Természetesen nem volt mindig szükség visszavetíteni a jövendöléseket, sok esetben működött ez rögtön is: Napóleon kedvtelve hivatkozott a Grand Armée 1812-es nyári elindulásakor, hogy a várható győzelmüket előre jelezte az 1811-es üstökös. Az Arbat téren állva Pierre Bezuhov számára pedig a zsarnok megölésébe vetett hitét erősítette meg mikor megpillantotta a kométát. Tolsztoj talán éppen Suetoniust olvashatta ennél a résznél, aki részletesen beszámolt a sidus Iuliumról, Caesar csillagáról, ami a Brutusék gyilkossága után tűnt fel Róma felett.
Az üstökös megjelenésére odafigyeltek a szőlősgazdák is, mivel mágikus erőt tulajdonítottak az 1811-es kométának, így sokan azt gondolták, hogy jó gyümölcstermő év lesz Európában, különösképpen Bordeaux, Champagne, Cognac és a Rajna környékén. Ebből a történetből nem maradhatott ki a mi tokaji aszúnk sem. Az üstökös megjelenése és a jó aszútermő év klasszikus koincidencia: nyilvánvalóan semmi köze a kettőnek egymáshoz, véletlen egybeesés csupán. Mindenesetre az 1811 kiváló év lett a tokaji borok történetében is, büszkén mutogatják a tulajdonosaik a néhány megmaradt, 1840-ben palackozott borritkaságot. (A szakirodalomban comet vintages-nek nevezik, magyarul a szép "üstökösbor" nevet kapta.)
A Nemzeti Könyvtár Kézirattára ugyanakkor őriz egy különös kéziratot ebből a témából. Décsy Antal, 18–19. század fordulóján élt miskolci jogász szabad idejében sokat foglalkozott magyar történelemmel, több e tárgyban megjelent könyvét számon tartja a történettudomány (különösen a Lehel kürtjéről írt traktátusát). Azonban van néhány csillagászati–asztrológiai kézirata is, melyekre eddig nem figyelt fel a kutatás. Írt egy szórakoztató tanulmányt az 1811-es üstökösről a következő címmel: Mulatságos elmélkedések az mostani üstökös tsillagról, melly látzatik az égen a Mérték jegyében. Ebben a kéziratban látható a fenti, Liszthez és a tokajihoz kapcsolt üstökös eddig ismeretlen rajza és szórakoztató leírása. A véletlenek egybeesése illetve az emberi (asztrológiai) szamárságok kifigurázásának nagy mestere volt Mark Twain. Ő említette meg ironikusan élete végén, hogy születése és tervezett halála egybeesett és egybe fog esni a Halley-üstökös feltűnésével. A nagyjából 75 év keringési idejű égitest valóban 1835. november 16-án tűnt fel (rá két hétre született meg az amerikai író) és 1910. április 20-án jött el ismét (másnap halt meg Mark Twain).
Ehhez hasonló véletlen találkozás az üstökösként feltűnt zeneszerző és az 1811-es tokaji aszú legendás kapcsolata a Décsy által lerajzolt égitesttel.
Vasárnap válogatni fogunk a Szabad Európa Rádió 1956 október 23-án sugárzott műsoraiból. Tíz órától tíz részletet közlünk egészen éjfélig. Hallgasd mindig a Széchényi Könyvtár blogját!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Fennmaradásuk történelmi véletlennek köszönhető.
A hidegháború idején a Szabad Európa Rádió rögzített adásanyagait csak néhány hónapig őrizték meg, majd a tekercseket újra felhasználták. Közvetlenül az 1956-os forradalom után vizsgálat indult a rádió ellen, így a német külügy bekérte az átjátszóállomáson rögzített adásfolyamot. Ezt követően a hangfelvételek gyorsan visszakerültek a Szabad Európa Rádióba, de az éppen akkor zajló munkaügyi perek miatt 1957 tavaszán a rádió amerikai tulajdonosai megegyeztek a német állammal, hogy az 56-os hangdokumentumokat a német külügy a koblenzi Bundesarchivba helyezi el, zárt anyagként.
Több mint 40 évig pihentek itt a szalagok, míg a 90-es évek végén újra fel nem fedezték a forradalomnak ezt a páratlan forrásdokumentumát. A nemzeti könyvtárban a hanganyagot a Történeti Interjúk Tára munkatársai digitalizálták, rekonstruálták az adásfolyamot, leírták és kutathatóvá, elérhetővé tették.
A 10000. katalogizált tétel nem jelent ugyanennyi letölthető dokumentumot, mert az évek során le is kellett venni egyes könyveket a MEK-ből, illetve vannak olyanok is, amelyek (még) nem kerültek fel, mert hibásak vagy hiányosak. Várhatóan jövő év elején éri majd el a gyűjtemény a tízezres nagyságrendet. A hazai Internet egyik legrégibb és legismertebb szolgáltatása a Magyar Elektronikus Könyvtár. Kevés olyan szolgáltatás van, amelyik ilyen hosszú idő óta folyamatosan működik az Interneten.
A kötetet Dr. Komoróczy Géza professor emeritus, az ELTE Ókortudományi Intézet Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének alapítója, egykori tanszékvezetője, jelenlegi oktatója rendezte sajtó alá. Az énekek éneke többször is megjelent az ő gondozásában (1969, 1970), de a MEK-ben való megjelenésre a 3. javított kiadást (M. Helikon, 1980) javasolta és engedélyezte. A digitális változat a MEK Egyesület támogatásával készült.
1994-ben indult a MEK és 1999-től az OSZK keretén belül folytatódott a fejlesztés, gyarapítás. 2004-től kiegészítettük egy e-folyóirat adatbázissal és archívummal az EPA-val - epa.oszk.hu -, 2007-től pedig egy digitális képarchívummal, a DKA-val - dka.oszk.hu.
Az évek során több száz önkéntes segítette a munkánkat, saját állományát digitalizálva két erdélyi könyvtár is (Székelyudvarhely, Csíkszereda) folyamatosan küldi a könyveit, kapunk többek között gyarapodást Hollandiából és Szlovákiából, Somorjából. Önkéntesek és a MEK Egyesület támogatásával igyekszünk konvertálni a könyveket a népszerűbb e-book formátumokra is. A közelmúltban 150 epub-bal gyarapodott az állomány, egy önkéntes segítőtől pedig 300 prc formátumú könyvet kaptunk, amelyek folyamatosan kerülnek fel a közeljövőben a MEK-re.
Valamivel több mint fél Terrabyte adatot találhatunka MEK-ben. Egy könyvből többféle formátumot is szolgáltatunk lehetőség szerint (HTML, WORD, PDF), mostanában egyre több a képként PDF-ben szolgáltatott mű, ezek nagyobbak. A könnyebb letöltés érdekében a nagyobb méretű fájlokat optimalizáljuk, ezért a honlapra már nem túl nagy méretben kerülnek ki. Viszonylag nagyobb helyet foglalnak még az MP3-ban található hangoskönyvek is, jelenleg 185 cím.
A szolgáltatás biztonságát több ún. tükörszerver is biztosítja. Van egy teljes értékű tükrörszerverünk az NIIF kezelésében valamint Kárpátalján, Beregszászon, továbbá ún. proxy szervereink, amelyek csak a kért anyagot tárolják le Romániában, Szlovákiában, valamint Szerbiában. Utóbbi sajnos technikai problémák miatt már nem üzemel.
Napi 50-60.000-en látogatják oldalainkat a két fő szerveren (OSZK, NIIF), a MEK informatikai érettségi tétel. Naponta átlag 800-an használják az akadálymentes felületet is, amelyet főként vakok és csökkentlátók számára fejlesztettünk.
A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk, és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.
