Szombathy Zoltán előadásával folytatódik az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. A délkelet-ázsiai és fekete afrikai iszlám szakértője Világvallás és helyi hagyomány: Iszlám szinkretizmus egy indonéziai muszlim közösségben címmel tart előadást február 20-án. Az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab tanszékének vezetőjével ennek kapcsán beszélgettünk.

Szombathy Zoltán arabista, az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab tanszékének vezetője

Előadásában Celebesz szigetének keleti tengerpartján és a környező szigeteken élő két muszlim népcsoport, a saluan és a banggai példáján keresztül mutatja be, hogy a helyi animista vallásokat hogyan alakította át az iszlám. Hogyan lehet alakítani egy vallást?

Tavaly decemberben a sorozat 10. kötete kapcsán azt írták egy kritikában: a nemzeti könyvtár Bibliotheca Scientiae et Artis könyvsorozata mind tartalmát, mind kivitelezését tekintve igényes, rangos, mára férfikorba lépett. Azóta a 11. kötet is napvilágot látott. Bő nyolc esztendő alatt 11 konferenciakötet: rangos vendégelőadók, a művészetek és a tudományok interdiszciplináris tára. Az OSZK és a Gondolat kiadó közös sorozatáról annak elindítójával, Dr. Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával beszélgettünk.

A mai könyvpiaci és fogyasztási trendeket figyelembe véve meglepőnek hathat egy új sorozat elindítása. Milyen ötlet és elhatározás vezetett a Bibliotheca Scientiae et Artis megszületéséhez? Mi volt az a megfogalmazott cél, aminek elérésére létrehozták?

Bibliotheca Scientiae et Artis – a 11. kötet

Az OSZK Történeti Interjúk Tára több éven keresztül készített életútinterjút Róbert Lászlóval, a 2019. február 7-én 93 éves korában elhunyt Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll életműdíjas újságíróval. 

Az alábbiakban egy vele készített interjúrészlettel emlékezünk rá. (A felvételek megtekinthetők és kutathatók az Országos Széchényi Könyvtárban.)

Róbert László televíziós dokumentumfilmek, rádióriportok és könyvek szerzőjeként vált nemzetközileg is elismertté. Mozgalmas élete egyfajta kalandregény volt.

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című nagysikerű kiállításunkhoz kapcsolódóan a gyerekekre is gondolva könyvtárunk Miniátort Budára! címmel rajzpályázatot hirdetett. A Hunyadi Mátyás királyi cselekedeteit megfestő ifjú miniátoroknak szöveg és kép harmonikus egységét megalkotva – ám a hízelgéstől óvakodva – kellett dicsőítenie az uralkodó egy tetszés szerint kiválasztott nemes cselekedetét. A pályaműveknek 2019. január 6-ig kellett megérkezni a budai királyi palotába. Ahogy a pályázati kiírásban kértük: „Királyi minőségének legtisztább erényeiből egyet kitüntessen, s míves munkával színes formában bémutasson. Az apró kép az M betű köré rendeztessék!”

Victorinus: Commentarium in Ciceronis librum de inventione

Simon Róbert ünnepi előadásával veszi kezdetét az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. Az iszlám kialakulásának szakértője Egy világvallás és világbirodalom születése – az iszlám genezise címmel tart előadást január 30-án. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének korábbi munkatársával az iszlámról beszélgettünk.

Simon Róbert

1270. január 18-án halt meg az Árpád-ház egyik leghíresebb szentje, Szent Margit (1242–1270), aki IV. Béla királyunk lánya és Szent Erzsébet unokahúga volt. Ugyanezen a napon emlékezünk meg a bő száz évvel korábban élt és magyar szentként tisztelt Árpád-házi Szent Piroskáról is (1088 táján–1133), Szent László király leányáról, aki Eiréné (Irén) néven bizánci császárnő és az ortodox egyház szentje lett.

Mátyás király könyvtárának, a Corvina könyvtárnak különleges részét képezték a görög nyelvű kódexek. Görög kódexek jelenléte egy könyvtárban akkoriban igen ritka és rendkívül modern jelenségnek számított. Jóllehet a humanisták eszméi szerint az ideális könyvtárban a klasszikus latin szerzők mellett a görögöknek is helyet kellett kapniuk – lehetőleg eredeti nyelven –, ezt az elképzelést még Itáliában sem tudta minden gyűjtemény megvalósítani.

A Corvina könyvtár e tekintetben is jeleskedett. Megtalálható volt benne számos rendkívül értékes régi görög kézirat. 

A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-től a jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2019-től az 1948-ban elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetők az interneten.

Közkinccsé válnak tehát és az év folyamán megjelennek a MEK-ben olyan szerzők könyvei, mint Biró Lajos (író, újságíró, forgatókönyvíró, Ady Endre barátja), dr. Gárdonyi József (jogász, mezőgazdász, író, Gárdonyi Géza fia), Hamvas József (lelkész, tanár, író, Hamvas Béla édesapja), Markovits Rodion (író, újságíró), Márkus László (kritikus, drámaíró), Sikabonyi Antal (irodalomtörténész, kritikus, az OSZK tisztviselője), Szederkényi Anna (író, lapszerkesztő), báró Villani Lajos (diplomata, író), Vámbéry Rusztem (jogász, publicista).

A 19. század második felében, illetve a 20. század elején népszerű, főként szórakoztató szépirodalmat, kalandos és bűnügyi ponyvaregényeket, valamint a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő műveket tartalmazó sorozatokkal is bővülni fog az idén az elektronikus könyvtár.

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye 

Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagypréspost breviáriuma a magyar középkor legszebb emlékei közé tartozik. A párját ritkító szépségű papi imakönyv Magyarországon, valószínűleg Budán készült 1480 körül. Mestere a milánói Francesco da Castello volt, aki három helyen is szignálta művét.

Schmidt József (1868. december 25 – 1933. október 1.) tudományos ismeretterjesztő műveiről – születésének 150. évfordulójára

A címben szereplő jelzőt Schmidt József tanárától, Szidarovszky Jánostól érdemelte ki. Neve indogermanistaként, nyelvészként és indológusként egyaránt ismertté vált. Születésének 150. évfordulója alkalmából néhány kevéssé ismert írására szeretném felhívni a figyelmet, amellett hogy egy-két adattal kiegészítem életrajzát is.

Mindenekelőtt a fényképével kapcsolatos tévedésre hívnám fel a figyelmet. Schmidt József portréját több helyen (pl. a Magyar Életrajzi Lexikonban, az ELTE Indológia tanszékének a magyar indológia történetét tárgyaló szövegénél, a Tan Kapuja Buddhista Egyház honlapján, a Terebess Ázsia E-Tárban) tévesen közölték, mert a fénykép nem őt, hanem Schmidt József jogászt, közgazdászt, politikust (1848–1928) ábrázolja, akiről az ezredévi országos kiállítás kapcsán a Vasárnapi Ujság több alkalommal is írt, és közzétette a fényképe alapján készült metszeteket is, amelyeken egy kissé kopaszodó, köpcös, szakállas férfi látható (42/1895. február 24. 8. sz. 121. o.; 43/1896. május 3. 18. sz. 281. o.; 45/1898. augusztus 14. 33. sz. 557. o.). Az „igazi” Schmidt József ekkor még csak 27 éves volt.