A V4+ országok könyvtárosainak és információs szakembereinek találkozója Pozsonyban

2019. augusztus 06. 09:00 - nemzetikonyvtar

2019. június 17. és 19. között Szlovákia fővárosában rendezték meg a 8th Colloquium of Library and Information Expert of the V4+ Countries elnevezésű nemzetközi konferenciát. Ahogy azt elnevezése is mutatja, immár nyolcadik alkalommal meg rendezték meg ezt a konferenciát, amelynek minden évben más és más V4-es ország ad otthont. Így tette ezt korábban az Országos Széchényi Könyvtár is.

Az előadói kör is elsősorban a V4-es országok könyvtárosai és információs szakemberei közül került ki, de az utóbbi években jelentősen bővült a magukat képviseltető országok száma. Idén fő szervezőként az alapítása 100. évfordulóját ünneplő Pozsonyi Egyetemi Könyvtár jeleskedett a Szlovák Kulturális Minisztériummal együttműködve. A szervezőbizottság megtisztelő felkérésének eleget téve a magyar nemzeti könyvtárat öt munkatárs képviselte: Ilácsa Szabina, Radó Rita, Dancs Szabolcs, Németh Márton és Maczelka Árpád. v4_konf-plakat.jpg

 A 8th Colloquium of Library and Information Expert of the V4+ Countries nemzetközi konferencia plakátja. Forrás: A konferencia honlapja

Tovább
komment

175 éve született a nagy magyar botanikus, Borbás Vince

2019. július 29. 08:30 - nemzetikonyvtar

A 19. század legnagyobb magyar botanikusa, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője Ipolylitkén született, 1844. július 29-én.

„Kanitz tanár halálát olvasván, mélyen megdöbbentem. Noha Jurányi tanár úr 1872-ben engem már Kolozsvárra ajánlott, 1881 óta pedig a dolgot bold. Haynald többször szorgalmazta, mégis én a dolognak ily szomorú úton való megoldását épenséggel nem óhajtottam.

Szomorú, a dolog megtörtént jóindulatunk ellenére is. Én eltökéltem, hogy a megüresedett hely elnyeréseért lépést teszek. A Balatonmellék flórája tanulmányozása céljából Keszthelyre jöttem, itt a feleségem megbetegedett. Ha lehetséges, nemsokára haza megyek és lépést tenni óhajtok.

Engedje meg azonban nagyságod, hogy kérésemmel legelőször nagyságodhoz fordulni bátorkodom, és kérem, méltóztassék ügyemnek alkalom előjöttével kegyes pártolója lenni. 24 éve, hogy az állam szolgálatában vagyok, 16 éve Bpesten magántanár és irodalmilag annyi erőmegfeszítéssel, mint én, a botanika terén senki nem dolgozott, úgy hogy, ha későn is, jól esnék, hogy elértem, amiért annyi idő óta éjjel-nappali munkámmal törekedtem, de kivált azért törekedtem, hogy az eddig összegyűjtött roppant anyagot a reáliskola terhétől mentve, feldolgozhatnám. A haza növényzeti viszonyainak ismertetése nagyon kívánatos lenne, a magas ministerium s a kolozsvári egyetem talán lesz kegyes, hogy a befejezéshez nekem a módot meg fogja adni.”

Borbás Vince levele Apáthy István kolozsvári egyetemi tanárhoz, Keszthely, 1896. július 16. – Kézirattár, Levelestár

Ezekkel a szavakkal fordult Apáthy István kolozsvári egyetemi tanárhoz Borbás Vince 1896. július 16-án, Keszthelyen kelt levelében. Hozzá és az egyetem vezetőségéhez jó pár levelet intézett még, míg végre 1902-ben valóban elnyerte a hőn áhított katedrát, vagyis a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a növényrendszertan nyilvános rendes tanára lett, később pedig az egyetem növényrendszertani intézetének és botanikuskertjének igazgatója. Sajnos a biztos révet, a megérdemelt elismerést, s a kutatáshoz szükséges nyugalmat nem élvezhette sokáig, 1905. július 17-én, életének 61. évében váratlanul elhunyt.

Tovább
komment

Kárpáti Országos Elektromos Fővezeték

2019. július 25. 08:30 - nemzetikonyvtar

Talán kevésbé ismert tény, hogy a leendő béketárgyalásokra már az első világháború utolsó hónapjaiban elkezdték a felkészülést, ennek eredményeként hozták létre az úgynevezett Békeelőkészítő Irodát 1918 októberében, a neves földrajztudós, későbbi miniszterelnök, Teleki Pál (1879–1941) vezetésével.

Az itt összegyűlt szakemberek különböző (gazdasági, nemzetiségi) okokra hivatkozva érveltek az ország egységének megőrzése mellett. Ennek eredményeképp számos kartográfiai mű is készült, elég csak a jól ismert Teleki-féle ’vörös térképre’, az ezzel párhuzamosan többször kiadott, szintén a nemzetiségi eloszlást taglaló Kogutowicz Károly-féle térképekre gondolnunk, de az olvasó találkozhatott már a korabeli vasútvonalakat, gazdasági- és piacközpontokat bemutató munkákkal, vagy épp a számos statisztikai térkép némelyikével, amelyek a nyersanyagok, a termelés vagy épp a műveltség országos megoszlását ábrázolják. Volt azonban egy kevésbé ismert megközelítés is, amelyet inkább csak a vízügyi szakemberek tartanak számon, mégpedig a Kárpát-medence vízrajzi egységének és vízenergiájának kérdése. Az elcsatolni kívánt területek ugyanis nagyrészt hegyvidékek, ahol helyenként már vízerőművek is épültek, míg az árvízveszély főként a síkvidéket fenyegeti, ahová sok erőművet sem lehet telepíteni. Erről a témáról írt több helyen és készített térképeket a béketárgyalásokon is résztvevő Viczián Ede (1872–1931) mérnök.

egyseges_vizgazdalkodas.jpg

Viczián Ede: Egységes vízgazdálkodás és vízerőhálózat Magyarország integritásának fenntartásával, Budapest, Pallas Ny., 1919. Címlap – Törzsgyűjtemény

Tovább
komment

Lépésváltás – átmenetben

2019. július 22. 17:00 - nemzetikonyvtar

„Az OSZK nem ki-, hanem beköltözni akar”

Interjút adott dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója

tl.jpg

Dr. Tüske László főigazgató

Az OSZK az elmúlt évben erősen túlfűtött és számos alkalommal nagy vihart kavaró hírekben szerepelt, melyek elsősorban az intézmény siralmas anyagi helyzetét, illetve a jelenlegi budavári épületből való kiköltözését tárgyalták. Mennyire közelítették meg ezek a híradások az igazságot? Hogyan áll most az OSZK?

T. L.: Megkülönböztetett figyelem kíséri az Országos Széchényi Könyvtár működését, s ez természetes is, hiszen azok közé a nagy nemzeti kulturális intézményeink közé tartozik, amelyek a magyarság emlékezetének letéteményesei. Azok a hírek, amelyek ezekkel az intézményekkel kapcsolatban nagyobb változásokról szólnak, szinte azonnal turbulenciát okoznak a közbeszédben. Az OSZK-val kapcsolatos hírek is megzavarják a könyvtári rendszer működését, ideges reakciókat váltanak ki a szakemberek között, tanácstalanságot akár a vezető szereplőkben is. Nyilvánvaló, hogy a zavar és a bizonytalanság mindaddig nem tűnik el, amíg nem rendeződnek a felszínre került kérdések… Ma – sok egyéb mellett – a könyvtár gazdasági helyzete és a székház sorsa aggasztja leginkább a közügyek iránt érdeklődőket.

Tovább
komment

Minőségi és mennyiségi módszerek alkalmazása a könyvtárakban

2019. július 22. 09:00 - nemzetikonyvtar

Konferenciabeszámoló

qqml_2019_02.jpg

QQML 2019 Fiesole – A konferencia plakátja

Idén tavasszal egy Firenze melletti csodálatos kisvárosban, az ízig-vérig mediterrán Fiesolében immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg a QQML 2019 a Qualitative and Quantitative Methods in Libraries International Conference (Minőségi és mennyiségi módszerek alkalmazása a könyvtárakban) című nemzetközi konferenciát. A konferenciát évek óta az ISAST (International Society for the Advancement of Science and Technology) támogatja.

Tovább
komment

Petrarca halálának 645. évfordulójára

2019. július 19. 06:30 - nemzetikonyvtar

1374. július 18-a éjjelén vagy 19-én hajnalban érte utol a halál Francesco Petrarcát.

petrarca_sirja.jpg

Petrarca sírja. Forrás: Vasárnapi Ujság, 1904. augusztus 14. – Digitális Képarchívum

„A világirodalom egyik legjelentősebb, korszakalkotó egyénisége volt, akinek művészi és emberi nagyságához nem férhet kétség. Írásai az olvasóközönség felejthetetlen élményéül kínálkoznak, szépségük, örökérvényű mondanivalójuk mit sem vesztett elevenségéből a keletkezésük óta eltelt hosszú idő alatt. A filológus számára pedig valóságos kincsesbánya, izgalmas kutatási terep ez a roppant szöveganyag.”

Lengyel Réka: Előszó a magyar kiadáshoz. In: Petrarca – Kalauz az életműhöz, Budapest, Kortárs, 2018, 7. – Törzsgyűjtemény

Tovább
komment

Egy rendkívüli asszony a 17. századból: Széchy Mária (2. rész)

2019. július 18. 16:50 - nemzetikonyvtar

340 évvel ezelőtt hunyt el Széchy Mária

Máig élő hírnevét leginkább a Gyöngyösi István (1629–1704) Márssal társolkodó Murányi Vénus című művének, és a történet későbbi feldolgozásainak köszönheti.

A történelmi alakot nem könnyű elválasztani az irodalmi művekben létrehozott alaktól, hiszen a történelmi szakirodalomban gyakran hivatkoznak a Széchy Mária alakját így vagy úgy szerepeltető szépirodalmi művekre, az irodalmi feldolgozások pedig a valaha élt történelmi személyiséget (is) igyekeztek megjeleníteni. Blogbejegyzésünk második részében a Széchy Mária alakja köré fölépített irodalmi konstrukciót mutatjuk be.

szechy_maria.jpg

Széchy Mária arcképe. Egykorú festmény az Eszterházy hercegek fraknói várkastélyában – Digitális Képarchívum. A kép forrása: A magyar irodalomtörténet képekben, összeáll. és magyarázó szöveggel ell. Vende Ernő, Budapest, Athenaeum, 1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Tovább
komment

Egy rendkívüli asszony a 17. századból (1. rész)

2019. július 18. 10:30 - nemzetikonyvtar

340 évvel ezelőtt hunyt el Széchy Mária

Máig élő hírnevét leginkább a Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénus című művének, és a történet későbbi feldolgozásainak köszönheti.

A történelmi alakot nem könnyű elválasztani az irodalmi művekben létrehozott alaktól, hiszen a történelmi szakirodalomban gyakran hivatkoznak a Széchy Mária alakját így vagy úgy szerepeltető szépirodalmi művekre, az irodalmi feldolgozások pedig a valaha élt történelmi személyiséget (is) igyekeztek megjeleníteni. Blogbejegyzésünk első részében mégis kísérletet teszünk a történelmi személy, az „igazi” Széchy Mária bemutatására.

szechy_maria.jpg

Széchy Mária arcképe. Egykorú festmény az Eszterházy hercegek fraknói várkastélyában – Digitális Képarchívum. A kép forrása: A magyar irodalomtörténet képekben, összeáll. és magyarázó szöveggel ell. Vende Ernő, Budapest, Athenaeum, 1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Homonnay Mária és Széchy György legidősebb leányaként valószínűleg 1610-ben született, nyolc testvére közül még két húga érte meg a felnőttkort. Anyjától szigorú protestáns, magyar nevelést kapott. Életét éppúgy végigkísérte a jólét, a pompa és a folytonos anyagi gondok egyvelege, mint a politikai konspirációk.

Tovább
komment

Boldog Hroznata

2019. július 14. 09:00 - nemzetikonyvtar

Július 14-én egy kevéssé ismert cseh szentet ünnepel a katolikus egyház, Boldog Hroznata premontrei szerzetest. Bár elsősorban Csehországban terjedt el, kultusza Magyarországon is felfedezhető, és nemcsak a premontreiek közt. Ábrázolása szerepel a 18. század folyamán Nagyszombatban többször kiadott szentképsorozat képei közt

12_bl_hroznata-_oszk_324_915.jpg12. Bl. Hroznata. In. Patroni menstrui per decursum integri anni a sodalibus Marianis colendi Tyrnaviae a patribus S. J. assignati: I. Aprilis-XXX. Junii [1757–1766], Tyrnaviae: Typis. Academ. S. J., 1757–1766. – Törzsgyűjtemény

A metszeten papi ruhában ábrázolják, felette „Mária” monogrammal, amely odaadó Mária-tiszteletére utal. A kísérő fohász is Szűz Máriához szól. Legendája szerint Hroznata gyermekként meglátogatta Krakkóban élő nővérét. Ottani tartózkodása alatt úszni akart a Visztulában, de az ár elragadta. Órákon át keresték, és már majdnem feladták, mikor az egyik őt kereső halász észrevette, és a partra vontatta, mivel már halottnak hitte, a hajánál fogva. A nagyszombati szentkép kísérőképen ez a jelenet látható. Hroznata később úgy emlékezett, hogy egy ragyogóan szép asszony (Szűz Mária) folyamatosan felette tartotta a kezét.

Tovább
komment

„Észak Kőrösi Csomája”

2019. július 11. 09:00 - nemzetikonyvtar

200 éve született Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató

Az európai utazók közül elsőként járta be a Volga menti és az Urálon túli finnugor népek lakóhelyeit és az Ural északi vidékének első térképét is ő készítette el. Nyelvi és tárgyi gyűjtésével megalapozója lett a hazai finnugor nyelvtudománynak, néprajznak és embertannak. Elsőként készített művészi magyar fordításokat az ősi finn dalokból és a Kalevalából is.

ny133kd81187a.jpg

Barabás Miklós: Reguly Antal, litográfia, 1850. In. Haza és haladás: A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867) CD-ROM Budapest: Enciklopédia Humana Egyesület, 2000 Encyclopaedia Humana Hungarica; 7. (A kép eredeti megjelenési helye: In. Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve, Budapest, Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó 1981, 187.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Zirc szülötte. Apja jogász, a ciszterci rend jogtanácsosa volt, aki fiát is jogásznak szánta. A történelem iránt érdeklődő Regulyra Kőrösi Csoma Sándor vállalkozása nagy hatást tett. Azonban jogi tanulmányai befejeztével még csak a világlátás szándékával indult észak-európai útra. Németországon kívül vonzotta Skandinávia világa, így Stockholmba utazott, ahol 1839-ben találkozott Adolf Ivar Arwidssonnal, a száműzetésben élő finn tudóssal, a királyi könyvtár könyvtárosával. A svéd nyelven kívül Arwidsson ösztönzésére kezdett finnül, majd egyéb finnugor nyelveken tanulni. 1843 és 1846 között orosz támogatással, valamint a Magyar Tudományos Akadémia – mely 1843-ban levelező tagjai sorába választotta – és itthoni támogatói anyagi segítségével az Ural és a Volga vidékén többek között a vogulok, az osztjákok, a cseremiszek, a mordvinok és a csuvasok körében folytatta tovább kutató-gyűjtő munkáját, ahonnan csak 1847-ben érkezett haza.

Tovább
komment
süti beállítások módosítása
Mobil