A Magyar Nemzeti Múzeum tervezője, Pollack Mihály († 1855. jan. 5.) a magyar klasszicista építészetnek Hild József mellett legjelentősebb mestere volt. Osztrák építész dinasztia sarja, maga is Bécsben született és iskoláit is ott végezte. 1798-ban telepedett le Pesten, ahol a korszakra jellemző nagyarányú építkezések számos megbízást kínáltak a számára. Főműve, a Nemzeti Múzeum mellett legfontosabb munkái a Deák téri evangélikus templom, a pesti német színház befejezése (1808–1812), a régi Vigadó (1829–1832), a Ludoviceum (1826–1836), a szekszárdi megyeháza (1828–1836). Gondos részletképzéssel találkozunk városi palotáin (Almásy-palota, 1817, Festetich-palota), bérházain (Wurm-ház) és vidéki kastélyain (Alcsút, Gyömrő) is. 

Than Mór: Pollack Mihály portréja, 19. század második fele. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Első megbízása a pesti Deák-téri evangélikus templom egy másik mester által megkezdett terveinek befejezése volt (1799–1808), amivel rögtön elismerést keltett. Következő munkája a pesti német színház befejezésének lebonyolítása volt (1808–1812).

Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte pesti evangélikus templom, 1799–1809. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Pollack legfőbb érdeme a klasszicizmus meghonosítása Magyarországon, mégpedig jellegzetes magyar változatának megteremtésével. Tevékenysége Pest-Budán kívül vidékre is kiterjedt. Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805), és több megyeháza terve is származik tőle, melyek közül kiemelkedik a szekszárdié (1828–1836). Kastélyépítései közül legfontosabb az alcsúti és a dégi. Ő tervezte a sárospataki református kollégium könyvtárát is (1827–1834).

Pollack Mihály: A sárospataki református kollégium könyvtára, 1827–1834. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Jelentős szerepet töltött be az 1808-ban József nádor alapításával létrejött Szépészeti Bizottmányban, melynek elnökeként részt vett Pest-Buda építésének irányításában – véleménye meghatározó volt a város fejlesztési koncepciójában. Számos köz- és magánépületet tervezett, megbízói között egyaránt voltak polgárok és nemesek is. Téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg. Nevéhez fűződik a Ludovika Akadémia (Ludoviceum) 1828 és 1836 között elkészült épülete. Legszebb alkotásai közé tartozott az 1829-től 1832-ig épült régi vigadó – a pesti Redout –, amely nemcsak báloknak, táncmulatságoknak, hanem hangversenyeknek és képzőművészeti kiállításoknak is helyt adott. Az épület 1849-ben Pest bombázása során elpusztult.

Rudolf Alt: A pesti Redout – vízfestmény. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Főműve, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837–1846), a magyar történelem több szempontból is jelképes helyszíne. Itt kapott helyet Széchényi Ferenc adományából a nemzeti könyvtárunk alapját is képező első magyar közgyűjtemény. 1848-ban rövid ideig benne ülésezett az országgyűlés főrendiháza, helyiségei adtak otthont az írókat tömörítő Kisfaludy Társaságnak, illetve az Akadémia elődjét képező Tudós Társaságnak.

Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, 1837–1847. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

M. J.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

20. Digitalizálási stratégiák  

A kötetet Hegyközi Ilona fordította és állította össze. 

„Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ az elmúlt években több alkalommal együttműködött a magyar kulturális közvagyon digitalizálási tervének kidolgozását megelőző számbavétel, felmérések és tanulmányok elkészítésében. A magyar kulturális közvagyon feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek, digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény című, 2003 októberében keltezett tanulmánynak részét képezte egy, A nemzeti kulturális közvagyon digitalizálási stratégiái az EU-ban és néhány külföldi országban című fejezet. Az itt következő szakirodalmi szemle e fejezet átdolgozott anyagát adja közre szélesebb szakmai közönség számára. Négy ország – a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Észtország és Finnország – digitalizálási gyakorlatáról adunk helyzetképet 2003-ból – elsősorban az eredeti irodalomkutatás során összegyűjtött nyersanyagra és az említett fejezetre támaszkodva – és 2004-ből, a Minerva-projekt országjelentéseit felhasználva.” 

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

19. Rejtő Jenő: Víkend a pokolban

Rejtő Jenő művei 2014. január 1-jétől már szabadon terjeszthetők, ezért már a Magyar Elektronikus Könyvtárból is letölthető több, az eredeti első kiadásokból digitalizált ponyvaregény. A Víkend a pokolban ugyan a kevésbé ismertebbek közé tartozik, de legalább olyan szórakoztató, mint a legkedveltebb légiós történetei.
A mű hangoskönyv változatban is meghallgatható.

„Theodor Emerson, becenevén 'Petróleum Teddy', elkényeztetett milliomos csemete; legjobb barátjával, Gordon kapitánnyal fogadást kötnek. A tét: milliók nélkül megélni úgy, ahogy van, egy szál szmokingban, a Kongó őserdejének közepén. Teddy azonban nem számolt néhány jelentéktelen dologgal: vadállatokkal, kannibálokkal, egyéb vérszopó fenevadakkal, na meg a rekkenő hőséggel sem...” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

18. Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye

HHevesi Erzsébet 40 éve gyűjti a bélyegeket. A 12 kötetből álló, hiteles forrásokból összegyűjtött ismertető szövegekkel ellátott bélyeggyűjteményét könyvtárunknak ajándékozta, melyet digitalizáltunk. A világ legkülönbözőbb helyeiről származó bélyegek témájuk szerint a tudomány valamennyi területét felölelik. A szenvedélyes bélyeggyűjtő 12 hónapnak megfelelően tematizálta a bélyegeket. Az eredetileg csak kéziratos formában létező mű különleges és értékes tudástár. 

A magyar bélyegek képei a Magyar Posta engedélyével kereshetők a Digitális Képarchívumban. 

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

17. Geréb László: Mátyás király lantosa

Geréb László középkori fordításait és ifjúsági regényeit a lánya, Geréb Zsófia, volt munkatársunk digitalizálta.

„Jánoska komor arccal terelgette hazafelé a libákat. Időnként hátraszólt Biri húgának, aki könnyeivel áztatta kötényét:

- Ne ríjj már no! Nem lesz baj!

De nem sok meggyőződéssel mondta. Lenszőke haja összeráncolt homlokába hullt és maga is szigorúan pillantgatott hol a zokogó kislányra, hol a libákra, melyek közül hiányzott a kisebbik gúnár.

Birike sokáig maradt el a réten. Végre édesanyjuk utána küldte Jánoskát, hogy hozza már haza Birikét meg a libákat. Ekkor derült ki, hogy a kislány nem mert hazakerülni, mert hiányzott a kisebbik gúnár. Róka ragadta el vagy héja tépte szét vagy talán rossz emberek csenték el - ki tudná megmondani! Talán kalandozni, világot látni indult s beleakadt valahol a bozótba. Hiába minden, oda volt a kisebbik gúnár és Birike könnyeivel itatta az egereket.

Már beértek a faluba. A ludak gágogva rohantak előre, csapkodtak a szárnyukkal és toronymagasra verték fel az utca porát. A nádfedelű vályogházak mintha kérdő, szemrehányó tekintettel mondogatták volna: Birike, Birike, hol a kisebbik gúnár?” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

16. Sólyom László: Környezetvédelem és polgári jog

Sólyom László több digitalizált könyve is felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba a szerző kérésére és még továbbiak is várhatók. A többségükben terjedelmes szakmunkák a polgári és a személyiségi jogokról, valamint az alkotmánybíráskodásról szólnak.  

• Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon
• Sólyom László: Környezetvédelem és polgári jog
• Sólyom László: Die Persönlichkeitsrechte 
• Sólyom László: A polgári jogi felelősség hanyatlása
• Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete

„Környezetvédelmi jogunkban a polgári jog csak mellékszereplő. Ezt a helyzetet nem az elmélet alapozta meg, hanem a spontán gyakorlat és a közmegegyezés, s a polgári perek szerény eredményei mintegy szentesítették. De vajon szükségszerű-e ez, vajon kihasználja-e a polgári jog minden lehetőségét a környezet védelmére? Ezekre a kérdésekre keres választ a könyv.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

 Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava

„Az »augustus« szó voltaképpen az »augur«-ra megy vissza, vagyis a madárjósra (»avi-ger«), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus »a legszerencsésebb« (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett »Kaiser«, »császár« és »cár« formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a »sérthetetlen császári felség« jelzőjéül használta az »Augustus« nevet, a császárnék pedig az »Augusta« nevet kezdték viselni. A név maga mégis az »augusztus« hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.”

Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek, részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Esik a nap!
Szakad a súlyos, sűrü zápor
zuhogva istenigazából.
Állok, s nyakamba hull a lángderűs ég!

Óh gyönyörűség!

Részeg darázs
ráng körülöttem tág körökben,
ide röppen és oda röppen:
visszatérő csapongás, lenge hűség…

Óh gyönyörűség!”

Babits Mihály: Nyár, részlet – Babits Mihály összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

Szinyei Merse Pál Puszta gólyával című festménye a Képzőművészet Magyarországon című tematikus képzőművészeti összeállításban

„Már augusztus megint, az ég
napszúrást ontó tompa gyöngyház.
Látok kátránylap háztetőn tengni rések
közt nőtt ecetfát.
Szédül a strand fakó gyepén sütkérező,
fejére turbánt
teker törülközőből, beszívott ajkú
arcát vizsgálja zsebtükörben.

A dinnye húsa zöld üveg, a barack
húsában valaki vére.
Vattacukor hőség az utcán, minden
áttetsző, olvadékony.
Fagylalt folyik, hideg gyöngycseppek
égnek izzadt bőrön, ingek tapadnak.”

Rakovszky Zsuzsa: Napforduló (részlet). In. Uő.: Tovább egy házzal, Budapest, Magvető, 1987. – Törzsgyűjtemény 

M. J.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

15. Zimányi Vera: Lepanto, 1571 – hangoskönyv

A művet Engler József felolvasásában hallgathatod meg a pécsi Digitáliának köszönhetően. A szöveges változat is olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.  

„Lepanto a mai Görögország egyik kis kikötővárosa a Peloponnészosz félsziget ívében. Itt zajlott le több mint négy évszázada 1571 októberében a világtörténelem egyik legnagyobb tengeri csatája a Szent Ligában tömörült pápai, spanyol, velencei csapatok és a török flotta között... Fondorlatok, ármánykodások, furfang, ravaszság, tudatos munka, hősiesség - ez teszi izgalmassá Zimányi Vera írását, amely sok ismeretet nyújt hajókról, fegyverzetről, történelmi eseményekről, ugyanakkor izgalmas regényként szórakoztatja az olvasót.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

14. Dr. Nagy Sándor: Kerékpárosok könyve

Dr. Nagy Sándor okleveles vegyész, magkémiát oktató egyetemi tanár, emellett szépirodalmi, ill. ismeretterjesztő művek fordítója és megszállott biciklista. 1987 és 1997 között négy könyve jelent meg a kerékpározással kapcsolatban, melyekkel több sportirodalmi díjat is elnyert. Közülük három könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban is olvasható, melyeket a szerző oldaláról vettünk át.  

• Bicajoskönyv
• Kerékpárosok Könyve
• Versenybringa és társai

„Amint a komolyabb cím is sejteti, ezek a fejezetek jobbára az igényes kerékpároshoz szólnak, akit a kerékpározással kapcsolatos miértek legalább annyira izgatnak, mint a hogyanok. Remélem, hogy ez a körülmény inkább bővíteni fogja Olvasóim körét, mint szűkíteni, s ifjú versenyzőink is találnak majd a könyvben egy-két olyan érdekességet, amelyről még nem hallottak, vagy amit a gyakorlatban ugyan nálam százszor jobban tudnak, de amin még sohasem gondolkoztak el.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyv borítója

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.