1956.11.04. 12.19 - Írók felhívása

Itt a Szabad Magyarország Hangja!

A Budapesti Szabad Kossuth Rádió és a Győri Szabad Petőfi Rádió ma reggel 7 óra 57 perckor a következő felhívást tette közzé:

Itt a Magyar Írók Szövetsége!

A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetséghez, akadémiához, tudományos egyesüléshez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért. Kevés az idő. A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon!

Segítsetek, segítsetek, segítsetek!

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A felhívást a Szabad Magyarország Hangja táviratban azonnal továbbította a nyugati hírközlő irodáknak, a tudományos akadémiáknak, a nemzetközi írói egyesüléseknek, és az európai szellemi élet számos vezető egyéniségének.

A magyar írók jogot szereztek ahhoz, hogy a nemzet nevében forduljanak segélykiáltással a művelt világ lelkiismeretéhez. Íróink a kínban és veszélyben, a bajban és a gyászban, egy nép élet-halál küzdelmében, mint eleven tiltakozás állanak a világ elé. Nincs kétségünk abban, hogy megrendítő szavuknak meg lesz az eredménye. Az egész művelt világnak rá kell döbbennie arra, hogy a magyar nép ma nem csak puszta létért harcol, de az egész európai civilizációért, azokért az emberi eszményekért, amelyek nélkül élni nem lehet. Most, mint száz esztendeje, ismét fölkiáltanak a magyar írók. "Népek hazája, nagyvilág, hozzád bátran kiált, egy ezredévi szenvedés kér éltet, vagy halált!"

De ma, Európa szellemi vezetőinek be kell látniok, hogy nem csupán Magyarország harcol a végső veszély ellen, hanem veszedelembe jutott az a nemzetek fölötti testvéri kötelék, amely annyi évszázadon keresztül egy magasabb rendű műveltségben egyesítette az európai népeket. Európa teremtette meg a modern világot, és mi részesei voltunk ennek a nagy és dicső közösségnek. Mi építettük, gyarapítottuk, gazdagítottuk, védelmeztük és védelmezzük ma is. Európa legjobbjai ma meg fogják hallani a mi íróink segélykiáltását, és bizonyos, hogy olyan szellemi erők mozdulnak meg értünk, amelyek győzedelmeskedni fognak a gyáva és barbár erőszakon. Népünket ma a szovjet fegyverek pusztítják. Városainkat idegen seregek ostromolják, minden terünk egy csatatér, és minden helyünk egy temető. De az európai írók lelkiismerete szüntelenül és mindenütt értünk fog szólni az egész világon. Vértanúink sírja lesz a bölcső, amelyből tündökölve fog felkelni a szent és örök Magyarország. Szignál

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 10.23 - Reflektor

A magyar szabadság vérfolyamain útjukra indultak a kalózok, a magyar vértanúk még ki sem hűlt tetemén ott rágódnak már a férgek: megalakult a szovjet ágyútorkok kormánya. Az elnöke Kádár János, helyettes elnöke és egyben katonai meg közbiztonsági minisztere Münnich Ferenc. Marosán György, Horváth Imre, Kossa István, Apró Antal, Dögei Ferenc /!/ és Rónai Sándor egészítik ki az együttest. Kell-e ezekhez a nevekhez jelzőt, kommentárt fűzni? Nem, nem! Ismerjük őket mindannyian, ismerjük múltjukat, tehát ismerjük jelenüket és jövendőjüket is.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Ám tételezzük fel, ami egyébként lehetetlen, hogy gáncstalan és folttalan magyarok vállalnák e tragikus percben a moszkvai orvgyilkosok szolgálatát. Még ez esetben is, találhatnánk-e édes anyanyelvünkben akár csak egyetlen szót is védelmükre, értelmünkben akár egyetlen érvet is szörnyű honárulásuk igazolására, lelkünkben akár egyetlen érzelmet is tettük enyhítésére? Lehet, hogy az 1956-os muszkavezetők az idegen szuronyokkal időre-órára visszahódítják a hatalmat. De az lehetetlen, hogy nemzeti életünkben, alakuljon bárhogyan is ez a nemzeti élet, joguk és helyük legyen valaha is. Az események fordulhatnak, az idők változhatnak, minden elmúlhat és újratámadhat, de ezek a pirátok halottak ma, és halottak maradnak mindörökre!

Azt mondják, a munkásság és a parasztság, a dolgozó nép fenyegetett uralmának védelmében cselekednek. A valóságban ez a munkásság és ez a parasztság, ez a dolgozó nép kelt fel ellenük, számolatlanul kínálván a hon oltárára és az egész emberiség szabadságának oltárára életét, csakhogy ők ne legyenek. Ezek a Kádárok mernek a nemzet és a haza nevében beszélni? De hiszen ugyanez a Kádár János rövid 72 órával ezelőtt még beismerni kényszerült, hogy pártját úgy fújta szét, úgy fújta a semmibe a forradalom megmozdulásának orkánja, mint a pitypang bóbitáját a tavaszi szél. Nemzeti ügyünk szolgálatában, véráldozatra is készen, egy volt a néppel a párttagság is. Senki és semmi nem állt mögöttük, egyetlen magyar sem, sem ifjú, sem öreg. Egyes-egyedül rendőri bakóikra és a szovjet szuronyokra támaszkodott létük. Mi jellemezhetné inkább őket, minthogy e Kádár odaállott a mikrofon elé, és mindenről beszélt, csak a hulló vérről, a pusztuló életekről, a romba dőlő hazáról nem volt szava sem? Mi közük ezeknek hozzánk? Mégis, újból itt vannak. Hajóznak a vérfolyamon, miniszteri fotöjeiket a magyar szabadság mártírjainak sírján állítják fel. Kell-e ehhez kommentár? Van-e erre szó anyanyelvünkben? - Kérdezzük ismét. Felesleges lenne minden hang. Tetteik végérvényes ítéletet hirdettek felettük.

A magyar nép, egy tízmilliós kis nemzet egy kétszázmilliós birodalom erejével találja magát szembe. Ezek a számok a forradalom első fázisának győzelmét nemcsak katonai erényeink, nemcsak halált megvető áldozatkészségünk, hanem főként egységünk biztosította. Mielőtt a szabadságharc kirobbant, azt gondolhattuk volna, hogy meghasonlás magyar átok, sok táborra tépődünk, egymással szembe-szembe állunk, szerteszakadásunk erőinket veszi, mint a magános ágét, amely leszakadt fájáról. De amikor szabadságunk és függetlenségünk szent igéje lángolt föl a magyar horizonton, ezt büszkén és boldogan kiálthatjuk: egyek voltak mindahányan, ez az egység, a hitnek, az akaratnak, a célnak ez a törhetetlen közössége az egyetlen és legfőbb parancs ebben az órában is. Csodát míveltünk tegnap, csodát mívelhetünk ma. Rettentő küzdelmünkben az egész világ tekintete rajtunk. Hiszen ügyünk az egész világ ügye is. Nem tudjuk, és nem tudhatjuk, hogyan végződik az a történelmi viadal, amelyet mi, kis nép, de nagy nemzet folytatunk a ránk zúduló zsarnoksággal szemben. Csak egyet tudunk, csak egy bizonyos, hogy azok a barikádok, amelyeken vérünk hullik, a századok végezetéig megmaradnak, mint az emberi szabadság legfényesebb bástyái, és azok, akik nagy áldozatunk ez óráiban e barikádokon rést akarnak nyitni, a századok végéig átkozottak lesznek!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 10.13 - Széljegyzetek

Szignál

A Vörös Hadsereg alakulatai ostrom alá vették a magyar fővárost. Magyarország megint lángokban áll. Vidéken is eldördültek a fegyverek. Valóban azt képzeli Moszkva, hogy a fegyverek ereje visszaállíthatja a régi szovjet rendet? Elfelejtik-e, hogyan harcolt néhány nappal ezelőtt az egész nemzet? És ezen túlmenően elfelejtik-e, hogy nem a magyarországi eseményekkel kezdődött a közép- és kelet-európai nyugtalanság? Előbb volt Kelet-Berlin, aztán következett Poznan, majd Varsó és Budapest. Talán nálunk megszakadt ez az eseménysorozat? Nem. Három nappal ezelőtt Romániában tüntettek az egyetemi hallgatók. Bukarestből azt jelentették, hogy a népi demokratikus szervek kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek az ellenőrzés megszigorítására. Két nappal ezelőtt Kelet-Németországban megint bebizonyosodott a kommunisták előtt, milyen veszélyes a néphangulat. Ulbricht, a keletnémet kommunisták vezetője személyesen számolt be arról, hogy röpiratokat terjesztenek, és demokratikus követelményeket támasztanak a rendszerrel szemben. A Szovjetunió Közép- és Kelet-Európában körülbelül 100 millió embert tart uralma alatt. Ebben az övezetben Moszkva tekintélye az utóbbi hetekben erősen megfogyatkozott. A hangulat nemcsak elkeseredett, de általánosan fenyegetővé vált és feszült. Nem jelenti-e a budapesti lépés a közép- és kelet-európai fejlemények egyetemes meggyorsulását?

Szignál

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A szovjet magatartás méltán vonul be a világtörténelem nagy gazságainak sorába. Kezdődött azzal, hogy a tűzszünet ürügye alatt tankok ezrei, hadosztályok sorozatai vonultak be védtelen kis országunkba. A magyar kormány erélyes tiltakozásai ellenére az oroszok körülvették és megszállták országunk legfontosabb gócpontjait. Körülvették a repülőtereket, elfoglaltak pályaudvarokat, beásták magukat városaink köré. A magyar kormány fölmondta a Varsói Szerződést, Nagy Imre deklarálta hazánk semlegességét. Ez sem volt elég, egyre több lett az orosz tank és az orosz katona Magyarországon. Nagy Imre ismételt tiltakozására a budapesti orosz követ azt válaszolta, hogy a kivonulás technikai előkészületei miatt van a hadosztályok jelenlétére. Ez a kivonulás végül is ma hajnalban megkezdődött. Több mint ezer tankkal támadtak fővárosunkra. Előzőleg azonban történt még valami. Ehhez hasonló, de kisebb méretű gazságot csak a fejüket vesztett nácik produkálták, ugyancsak Budapest ostroma idején, 1944-ben, amikor lelőtték a fehérzászlós parlamentereket. Az oroszok most túltettek rajtuk. Szombat este 10 órakor a magyar fegyveres erők parancsnokai, Maléter Pál honvédelmi miniszter és Kovács István több magas rangú tiszt társaságában a szovjet parancsnokságra indult tárgyalni. Hír azóta nincsen róluk. Nagy Imre rádión keresztül kérte, térjenek vissza. Nem jött válasz. Sorsuk ismeretlen. A harcok folynak, a magyar sereg parancsnokok nélkül harcol. Az ember megrökönyödve és elképedve ennyi aljasság és gazság láttán, nem talál szavakat felháborodására. Az emberségnek és a jognak ezt a megcsúfolását és felrúgását csak az érti, aki közelről látta és ismeri az oroszokat. Amit most visznek végbe, következetes befejezése 12 évi galád viselkedésüknek ebben a kis országban.

Szignál

Az áruló Münnich Ferenc a szovjet főhadiszálláson szalagra mondott egy beszédet, amelyben bejelentette, hogy megalakult a Nemzeti Forradalmi Munkás- és Paraszttanácsok Kormánya. Csak azt nem közölte a magyar néppel, hogy ez az állítólagos kormány az árulók bűnszövetkezete, a szovjet főhadiszállásán alakult meg. Forradalmi kormánynak nevezik magukat, de kinek a forradalma ez? A magyar népé? Akkor miért kellett a szovjet főhadiszálláson megrendezni ezt a forradalmat? Hány ember áll mögöttük? Nem magyar emberek, hanem ezer szovjet tank. Ezer szovjet tank és sok ezer szovjet katona forradalma ez, a magyar nép dicsőséges szabadságharca ellen. Egy legyőzhetetlen, egy letiporhatatlan hősi nép ellen tankok ezreivel hozzák az állítólagos forradalmat, a magyar történelem leggaládabb, leggyalázatosabb árulói, akiknek a magyar néphez azon kívül, hogy magyar levegőt szívtak, hogy a magyar nép munkájának eredményeit a múltban maguk és gazdájuk számára elrabolták, semmi közük sincsen. A Münnichek, a Marosánok, a Rónaiak, az Aprók és a hozzájuk hasonló többi árulókat a nemzet dicsőséges forradalma kivetette magából, mint undorító szennyet. Most összegyülekeztek azon a helyen, ahová mindig tartoztak: a szovjet gyilkosok táborában. A történelem, nemcsak a magyar, hanem a világtörténelem is úgy fog megemlékezni róluk, mint az emberiség leggyalázatosabb árulóiról. Persze, most pontokba foglalják a győztes, igazi nemzeti forradalom követeléseit. A szovjet tankok ezrei mögül üvöltik, hogy a gyárat a munkástanácsok vezetik a jövőben, hogy nem lesz többé beszolgáltatás, satöbbi, satöbbi. Így szeretnék a szovjet szuronyok mögé állítani azt a népet, amely 11 napon keresztül olyan hősiesen harcolt, hogy a világtörténelem legnagyobb szabadságharcainak dicsőségét is elhomályosította hősiessége.

Tizenkét nap óta az egész szabad világ lélegzetvisszafojtva figyelte a magyarországi fejleményeket. Megmozdult a világ lelkiismerete. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a magyar ügyet tárgyalta, a karitatív szervek gyűjtést rendeztek. Az egész világ dicső nemzeti szabadságharcunk oldalára állt. Budapesten megkezdődtek a tárgyalások a magyar kormány és a szovjet katonai parancsnokság között. És ekkor az éj leple alatt a világtörténelem leggaládabb imperialista hatalma rázúdította tankjait a békésen alvó magyar népre. A szovjet árulás, bármilyen döbbenetes is, nem érte meglepetésként a világot. Hozzászoktak már. De azt még a szabad világ sem hitte volna el, hogy akadnak magyar anya szülte árulók is, akik az ellenséggel együtt törnek rá a szabadságát tíz körömmel védő, tankok ezreivel és állig felfegyverzett szovjet katonákkal harcoló magyar népre. És ez a társaság meri magát Nemzeti Forradalmi Munkás- és Paraszttanácsok Kormányának nevezni.

És ezek mernek forradalomról beszélni. Igen, cselekedetük forradalom, a hazaárulás forradalma, az ezer szovjet tank forradalma a magyar nép ellen. Bármi legyen ennek a gyalázatos forradalomnak a sorsa, ezek az árulók nem kerülhetik el végzetüket, még a magyar föld is ki fogja vetni magából őket, nevük örökké átkozott lesz!

Szignál

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 7.43

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Hírszolgálatunk jelentkezik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa magyar időszámítás szerint délelőtt 9 órakor összeül, hogy foglalkozzék a Magyarország elleni szovjet támadással. A hajnali órákban a Magyarországon tartózkodó szovjet erők általános támadást intéztek a főváros ellen és az ország több más fontos pontját is megtámadták. Reggel 5 óra 20 perckor Nagy Imre miniszterelnök a budapesti rádióban drámai bejelentést tett.

"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. - mondotta - Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Fél órával Nagy Imre bejelentésének elhangzása után a budapesti rádió beolvasta a miniszterelnök felszólítását a szovjet bizottsággal való tárgyalásra kiküldött magyar katonai küldöttség tagjaihoz, hogy jöjjenek vissza haladéktalanul és vegyék át hivatalik vezetését. A magyar katonai bizottság tagjai tegnap este 10 órára mentek ki a szovjet hadsereg parancsnokság székhelyére, és Nagy Imre bejelentésének pillanatáig még nem tértek vissza.

A budapesti rádió külön kiemelte, hogy Nagy Imre miniszterelnök hajnali bejelentésére felhívja Hammarskjöld ENSZ-főtitkár figyelmét is. Az egyik rádióadó bejelentette, hogy Kádár János, a kommunista párt legutóbbi főtitkára, ellenkormányt alakít. A népi demokratikus rendszert csak úgy tudja megmenteni, hogy segítségül hívta az oroszokat.

Híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 8.18

Hajnal óta Magyarországon háború van. A magyar kormány jelentése, amely a szovjet csapatoknak Budapest ellen indított támadását adta hírül, egyszerre választ adott arra a kérdésre, mit akartak és mit akarnak a szovjet csapatok Magyarországon. A tárgyalás, a békés kibontakozás lehetősége megszakadt, a szó a fegyvereké. Budapest és a többi magyar város ellen felvonultatott szovjet ágyúk tüzében ma már világosan állanak mindenki előtt az elmúlt napok eseményei.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Most már senki sem kételkedik abban, miért hozott a Szovjetunió egyre több és több fegyveres erőt Magyarországra, miért vette körül Budapestet, az ország többi városát, miért foglalt el vasútvonalakat, vasúti gócpontokat, repülőtereket és miért zárta el az ország nyugati határát. Tények, rémtettek bizonyítják, hogy a Szovjetunió tudatosan és cinikusan készült a háborúra a felszabadult magyar nép ellen, vezetőinek minden nyilatkozata, minden állítólagos tárgyalási készsége, katonai parancsnokainak viselkedése tudatos megtévesztés volt. Jól átgondolt része annak a hadműveletnek, amelyet Moszkva Magyarországon most végrehajt. Az orosz ágyúk tüze nemcsak a magyar nép, a magyar városok ellen irányul. Ezekben az órákban sebeket kap, és veszélyben van az emberi együttélés minden szabálya. Recsegnek a szerződések és a szervezetek, amelyeknek feladata, hogy a békét és az alkotó munkát mindenütt a világon biztosítsák. A Szovjetunió tervéhez az is hozzátartozott, hogy a támadást vasárnap hajnalban kell megindítani. Kiszámították, hogy ez a pillanat a legalkalmasabb, mert a világ ilyenkor alszik, vagy pihen. Minden diktátor ezt az időpontot választja a béke megbontására, olyan cselekedetek végrehajtására, amelyek eddig országok és népek mérhetetlen szenvedését és pusztulását vonták maguk után. Magyarország nem akart háborút a Szovjetunióval. Békében, szabadon akart élni.

Nem mulasztás, kedves hallgatóink, hogy a nép és mostani vezetősége nem gondoskodott idejében a teljes védelemről, nem rendelte el azokat az intézkedéseket, amelyek háborúk idején esedékesek. Nem lehetett gondolni arra, hogy a 200 milliós roppant birodalom ilyen aljas, hazug, gonosz kegyetlenséggel tör egy elviselhetetlen rendszert békésen felszámoló 9 milliós népre. A Szovjetunió elvetemültsége meghaladja a fantáziát. Néhány órával ezelőtt Magyarország prímása így beszélt. "Reméljük, nincs ellenségünk. Mi sem vagyunk ellenségei senkinek. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni, a hatalmas orosz birodalommal is." Amíg a prímásnak ezek a szavai szétáradtak az éteren, elvitték nemcsak minden magyar házba, hanem az egész világba is a magyar nép nyílt, őszinte békeszándékát, a magyar városok körül már megtöltötték az ágyúkat, a katonák várták a parancsot a tüzelés megindítására. A Szovjetunió még tárgyalt, a magyar nép a kormánynyilatkozatokból azt gondolta - a szovjet csapatok kivonulásáról. Ez volt a nép kívánsága. Ezt képviselte a kormány. Most már tudjuk, a Szovjetunió csak időt akart nyerni. Hazudott az utolsó pillanatig. Hajnalban megkezdte a tüzelést.

Kedves hallgatóim, Magyarországon ma háború van, és a háború ma nem két ország ügye. A magyar városok elleni támadásra már megmozdult a világ. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége már tárgyal. Még nem lehet tisztán látni, nem mondhatjuk meg mi lesz. Népünknek ezekben a nehéz óráiban hatalmas szövetségese van. Az egész világ tevékeny együttérzése, mélységes felháborodása, a szabad népek követelése, hogy szervezeteik, kormányaik a magyar nép védelmében tegyenek meg mindent. Nem tudjuk, hogy ebből a követelésből mi, mikor, hogyan valósul meg. Ígérjük, hogy mindenről azonnal tájékoztatást adunk.

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 7.43

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Hírszolgálatunk következik.

Nagy Imre miniszterelnök ma reggel 5 óra 20 perckor drámai bejelentést tett a budapesti rádióban. Bejelentése a következőképpen szólott.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

"Itt Nagy Imre beszél. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Fél órával Nagy Imre bejelentésének elhangzása után a budapesti rádió beolvasta a miniszterelnök Maléter Pál honvédelmi miniszterhez, Kovács István vezérkari főnökhöz, továbbá a katonai küldöttség tárgyalásra indult többi tagjához intézett felszólítását, hogy jöjjenek vissza haladéktalanul és vegyék át hivatalaik vezetését. A katonai bizottság tagjai tegnap este 10 órára mentek ki a szovjet hadsereg parancsnokság színhelyére, s eddig még nem tértek vissza. Egy nyugati sajtóiroda jelentése szerint, az amerikai kormány ma kora hajnalban kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását vasárnapra, hogy foglalkozzék a Magyarországon végrehajtott új szovjet támadásokkal. A budapesti rádió bejelentette, hogy Nagy Imre miniszterelnök bejelentésére felhívja Hammarskjöld ENSZ-főtitkár figyelmét is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este folytatta a magyar vitát. Lodge amerikai ENSZ-küldött határozati javaslatot nyújtott be, hogy az ENSZ szólítsa fel a szovjet kormányt, tartózkodjék Magyarország belügyeibe való fegyveres beavatkozástól. A határozati javaslat azt a reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió a magyar kormánnyal történt megfelelő megállapodás alapján, haladéktalanul vonja vissza csapatait Magyarországból. A határozati javaslat kéri a Biztonsági Tanácsot, erősítse meg a magyar népnek azt a jogát, hogy nemzeti törekvéseinek megfelelő kormánya legyen, amely a magyar nép függetlenségét szavatolja.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. 

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magy... Magyarország Hangja!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

Pénteken ismét válogatni fogunk a Szabad Európa Rádió műsoraiból. Reggel hét órától tizennégy részletet közlünk egészen éjfélig a november 4-i adásokból. Hallgasd mindig a Széchényi Könyvtár blogját!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékezünk a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.

Fennmaradásuk történelmi véletlennek köszönhető.

A hidegháború idején a Szabad Európa Rádió rögzített adásanyagait csak néhány hónapig őrizték meg, majd a tekercseket újra felhasználták. Közvetlenül az 1956-os forradalom után vizsgálat indult a rádió ellen, így a német külügy bekérte az átjátszóállomáson rögzített adásfolyamot. Ezt követően a hangfelvételek gyorsan visszakerültek a Szabad Európa Rádióba, de az éppen akkor zajló munkaügyi perek miatt 1957 tavaszán a rádió amerikai tulajdonosai megegyeztek a német állammal, hogy az 56-os hangdokumentumokat a német külügy a koblenzi Bundesarchivba helyezi el, zárt anyagként.

Több mint 40 évig pihentek itt a szalagok, míg a 90-es évek végén újra fel nem fedezték a forradalomnak ezt a páratlan forrásdokumentumát. A nemzeti könyvtárban a hanganyagot a Történeti Interjúk Tára munkatársai digitalizálták, rekonstruálták az adásfolyamot, leírták és kutathatóvá, elérhetővé tették.

Tavaszi beiratkozási kampányunk remekül sikerült. Az elmúlt év április-júniusi időszakához képest 46 százalékkal emelkedett diákolvasóink száma. Szeretnénk újra megköszönni a bizalmat:

Aki a decemberi ünnepekig féléves olvasójegyet vált, annak 2012. június 30-ig lesz érvényes a jegye. 

Százezer kötetes szabadpolcos állományunk mellett minden olvasótermünkben elérhető a wifi, bárki saját laptopján is dolgozhat, pihenésként kölcsönkérhetitek e-book-jaink egyikét.

A kedvezményes beiratkozási lehetőség természetesen minden féléves olvasójeggyel rendelkezőre vonatkozik. 

  
 

A féléves olvasójegyek díjai:
teljes árú könyvtárhasználati díj: 3 000 Ft
kedvezményes árú könyvtárhasználati díj: 1 500 Ft

A könyvtár kedvezményes használatára jogosultak:
- a 70 év alatti nyugdíjasok;
- érvényes diákigazolvánnyal rendelkező diákok, hallgatók;
- a regisztrált munkanélküliek, és akik jövedelempótló támogatást kapnak,
- a Budavári cívis kártya tulajdonosai.

A könyvtárba beiratkozhat és olvasójegyet válthat minden 18. életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár. 
A könyvtárhasználati díj nem tartalmazza a fényképes plasztikkártya előállításának díját, amit csak az első beiratkozáskor kell megtéríteni.

Elektronikus tartalmainkat kiszolgáló eszközeink a hosszú hétvégén is várják a kattintásokat!

A folyamatosan bővülő Magyar Elektronikus Könyvtár, a Digitális Képarchívum, a  Képkönyvtár és az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum, valamint az OSZK honlapja és tematikus oldalai is éjjel-nappal, azaz a nap 24 órájában elérhetőek.

Várunk!

Október 26-án megnyílt Hincz Gyula közel száz könyvillusztrációját bemutató kamara-kiállításunk, amely december 23-ig látható az Ereklyetérben. A képzőművész hagyatékát, a csaknem 1700 festményt, grafikát és kisplasztikát tartalmazó gyűjteményt a Váci Értéktár gondozza. Ebből válogatták a tárlatot, amelyet Vácon már bemutattak, és amelyet a következő évben még két másik helyszínen láthat a közönség.


Képeink a megnyitóról

A kiállítás első vendégeit házigazdaként dr. Boka László megbízott tudományos igazgató köszöntötte. „Egy gazdag életmű értékes szeletét láthatják most Budapesten, amelynek bemutatására a Váci Értéktár kérte fel az Országos Széchényi Könyvtárat. Örömmel mondtunk igent a tárlatra, mert az itt látható alkotások az expresszív magyar rajzművészet legnagyszerűbb darabjai. Hincz Gyula munkásságát a vitalitás és az expresszív erő jellemzi. Képei kozmikus látomások és egyben nosztalgikus álomvilág is. Személyesen is kötődöm a képekhez, hiszen egyik első olvasmányélményemet, Gulliver utazásait Hincz Gyula illusztrálta” – méltatta a festőt dr. Boka László.

Mészáros Balázs, a Váci Értéktár igazgatója, aki korábban az OSZK munkatársa volt, elmondta, szerinte nincs olyan magyar család, amelynek könyvespolcán ne rejtőzne olyan kötet, amelyet Hincz illusztrált. Megjegyezte, a grafikus mindannyiunk közös ismeretlen ismerőse, éppen azért, mert rajzait szinte mindenki látta már valahol, mégsem ismerjük őt eléggé. Itt az ideje tehát, hogy e tárlat segítségével újra felfedezzük őt.

Gyémánt László, Mészáros Balázs, dr. Boka László

A kiállítást Gyémánt László festőművész – egykori Hincz-tanítvány – rendkívül személyes hangon nyitotta meg. Elmondta, gyerekkora egyik első olvasmányélménye Anatole France „Nyársforgató Jakab meséi” volt, amelynek képeit Hincz Gyula készítette. Később, már festőtanoncként, egy nyári gyakorlaton megismerkedett Hincz Gyulával, akinek másodévtől nem csupán tanítványa, hanem demonstrátora is lett. Bár harmadévtől más tanárt jelöltek ki számára, ő a szabályok ellenére ragaszkodott mesteréhez. Mosolyogva emlékezett, mennyire kedvelte mestere a kicsinyítőképzőket, rajzain is fejecskének és nyakacskának hívta az ábrázolt testrészeket, így természetesen őt is „Gyémántkának” nevezte. Anekdotázva mesélte, hogy Hincz tanítványai rajzain mindig fenntartotta magának a jobb felső sarkot, mert ott korrektúrázott. Elmesélte, egyszer megkérdezte a Mestert, vajon miért éppen Vácot választotta képei gyűjtőhelyéül, mire Hincz így felelt: mert Vácig közlekedett az első vonat. Gyémánt elmondta, mennyire hiányzik neki a Mester ma is, hiszen mindig mindenről tudtak beszélgetni ezzel a kedves, törékeny, vékony emberrel. Végül mindenkinek, aki részt vett a kiállítás létrehozásában, megköszönte a segítséget és megnyitotta a tárlatot, amely a könyvtár épületében december 31-ig látogatható, majd 2012 első felében a győri Városi Múzeumba költözik, ezt követően – április elsejétől – pedig az ipolysági Honti Múzeumban lesz látható.

Videó a megnyitóról: