Kedves Hallgatóink! Napi mûsorunkat most befejezzük. Negyven perc múlva azonban ismét jelentkezünk, éjszakai külön programot közvetítünk a 417 méteres középhullámon, valamint a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon.
Mai adásunknak vége. Búcsúzunk, kedves Hallgatóink. Holnap újra kezdjük a munkát, a vértelen harcot a felszabadulásért. Pihenjük ki a nap fáradalmait és gyűjtsünk erőt a holnapra. A jobb jövőbe vetett bizalommal hajtsuk álomra fejünket. Jó éjszakát, kedves Hallgatóink, jó éjszakát.
Himnusz
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Kedves Hallgatóink! Gerő Ernő kedden este rádióbeszédet mondott. A feltűnést keltő beszédről kérjük, hallgassák meg most Balogh Balázs kommentárját!
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Kedves Hallgatóink! Meghallgattuk Gerő Ernő kedd esti rádió beszédét, egy pillanatig az volt az érzésünk Rákosi beszél. Hát nem történt semmi az elmúlt hetekben Magyarországon? Nem volt csak a múlthét végén a történelmi fordulat Lengyelország életében? Nem volt kedden délután világra szóló tüntetés Budapest utcáin? Hát hogyan történhetett, hogy Gerő Ernő az időnek ebben a viharában vállalkozhatott erre a felháborító beszédre. Jugoszláviából jött, kedden délelőtt érkezett Budapestre, mikor jelentették, hogy este beszélni akar, mindenki azt várta, hogy Jugoszláviai tárgyalásairól tesz nyilatkozatot, és az általános politikai helyzethez való állásfoglalását a párt Központi Vezetőségében, vagy a 29-ére összehívott országgyűlésen teszi meg. A helyzet azonban, amelyet Gerő Ernő Budapesten talált nyílván nem tűrt halasztást. Felborult minden logikai és előzetes terv, Gerő Ernő halaszthatatlannak látta, hogy beleszóljon abba a fejlődésbe, amely az elmúlt hetekben ellene, ma már nyilvánvalóan legnagyobb rémületére megindult. A beszéd, kedves hallgatóim, vészkiáltás.
Ég a ház a magyarországi sztálinisták feje fölött, és Gerő Ernő ennek a perzselő tűznek az oltására vállalkozott, tegyük mindjárt hozzá: reménytelenül. A budapesti ifjúság délután lenyûgözõ arányú tüntetést rendezett lengyel vezetõség mellett, nem egészen akadálytalanul. Piros László, Gerő Ernő belügyminisztere, először betiltotta a tüntetést, majd alig 2 óra múltán visszavonta a tilalmat, nyílván azért, mert érezte, hogy ezzel az erőszakos intézkedéssel még nagyobb, még szenvedélyesebb erőket szabadít fel. Gerő Ernő keze már nyílván benne volt ebben a kapkodásba, a tilalomban és az engedélyezésben, kénytelen volt végignézni a tüntetést, amelyben nem csak fiatalok, hanem munkások, értelmiségiek, Budapest egész népe is részt vett. A tüntetést némának szervezték, de hangos lett. A budapesti rádió szerint jelszavaktól zengtek az utcák. Új vezetést követelt a tömeg, nemzeti színű zászlókat lobogtatott,'48 márciusának vihara járt az utcán a budapesti rádió tudósítása szerint. Más jelentések arról adnak hírt, hogy a tömegben szovjetellenes kifakadások is felhangzottak, függetlenséget, szabadságot követeltek, utcára áradt az a nemzetprogram, amely Gerő Ernő távollétében újságokban, szervezetekben, munkahelyeken és otthonokban egyre erősebb hangot kapott. Ezt a tüntetést már nem lehetett félreérteni és félremagyarázni.
Ez már világosan kifejezte azokat az érzelmeket, amelyek a másik néma tüntetés résztvevőit eltöltötték Rajk László temetésén a Kerepesi úti temetőben. Gerő Ernőnek valóban minden oka megvolt arra, hogy megrémüljön. Csak a rémülettel magyarázható az a politikai baklövés, amelyet elkövetett, szembe fordult a közhangulattal, a fejlődéssel, meg akart állítani valamit, aminek a feltartásához már nincs ereje. Szocialista demokráciáról beszélt, azzal a burzsoá demokráciával szemben, amelyet az ellenség próbál most, szerinte újra becsempészni. A magyar nép pontosan tudja mit jelent ez a szocialista demokrácia Gerő Ernő fogalmazásában. Jelenti a rabságot, a szabadságjogok eltiprását, az embertelen nyomor jólétnek való feltüntetését. A munkásosztály uralmát félti Gerő Ernő. Hát mit kapott a munkásság ettől az uralomtól? Sehol Európában ilyen nyomorult bér, nagyobb szolgaság már nincs. Védelmébe vette Gerő a Szovjetuniót, Rákosi legnagyobb hazudozása teljében se tehette volna különben. Ha azok a szerzõdések, amelyre Gerő Ernő hivatkozott, valóban az egyenjogúság alapján születtek, valóban segítették és nem fosztogatták a népet, hát mért nem teljesítik az ifjúság kívánságát, mért nem viszik a nyilvánosság elé? Mért nem védik meg a szerződések önmagukat? Kijelenti Gerő, hogy nem akarunk más ország ügyeibe beleavatkozni, még Lengyelország belügyeibe sem. Beavatkozási kísérlettel senki sem vádolta Gerőéket, de az egész magyar nép határozottan követeli, hogy igenis vegyenek példát a lengyel belügyekről, és a jugoszláv fejlődésről, a kormány és a pártvezetőség mindenekelőtt vegyen példát a lengyel pártvezetőségtől, amely az egész szovjet pártvezetőséggel szemben minden kockázat vállalásával csak négy nappal ezelőtt védte meg a lengyel érdekeket.
Pártegységet hirdet Gerő Ernő, szinte szajkó módjára ismétlik ugyanazokat a jelszavakat, amelyeket Rákosi hangoztatott szüntelenül. A pártegység nem volt meg Rákosi korában sem, most pedig nézzen körül Gerő Ernő, soha nagyobb bukásban nem volt a pártvezetőség, mint most. Ha pártegységről lehet beszélni, akkor ez az egység ma már a mai pártvezetőség ellen jelentkezik, semmi esetre se abba az értelembe, ahogyan Gerõ Ernõ szeretné. Az ország felháborodása jogos és érthető, de az talán a legnagyobb megbotránkozást az a beszéd a parasztság körében kelti. Gerő Ernő lényegében fenn akarja tartani azt a mezőgazdasági politikát, amely a mostani termelési csődhöz, közellátási zavarokhoz vezetett, amelynek végzetes hibáit saját pártja józanabb elemi éppen az elmúlt napokban ismerték be. Saját problémákról, saját módszerekrõl és eszközökről beszél Gerő. Az ország nem kér ezekbõl az eszközökből, ezek vitték a mostani nyomorúságból, ezektől akart szabadulni öreg és fiatal, párttag és nem kommunista. Ígéri Gerő a júliusi program végrehajtását, de ugyanakkor a többi párthatározat végrehajtását is. Hogyan? Ennek csak ő a megmondhatója. Ezek a párthatározatok egymással sokszor ellent mondanak, és megértek arra, hogy teljesítsék a kommunista oldalról is felhangzó követelést, dobják őket végre a papírkosárba. Gerő Ernő végkiáltása, kedves hallgatóim, kísérlet a magyarországi sztálinizmus felszámolására. Legjobb meggyőződésünk szerint elkésett. Lehet, hogy Gerő Ernő számít a központi vezetőségre, amelyet még Rákosi állított össze, számít arra, hogy a különböző stallumokban meghúzódó sztálinisták, akik eddig ijedten lapítottak, most majd nekibátorodnak, melléje állnak, és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy visszafordítsa a fejlõdés kerekék.
Gerő keresztbe feküdt az úton, élére állt azoknak a visszahúzó erőknek amelyeknek a kora minden jel szerint lejárt. Rádióbeszéde hadüzenet a népnek, amely Gerő Ernő távollétében már nyíltan fölsorakozott és megmutatta félelmes erejét. Magyarországon ma minden eddiginél élesebb harc kezdődik. Egyik oldalon az egész magyar nép, pártállásra való tekintet nélkül, a megújhodást, szabadságot követelő korszellem, a szomszédos országokban kibontakozó fejlődés, a másik oldalon pedig egy hatalmi pozícióját féltő politikailag, erkölcsileg, gazdaságilag csődbe jutott maroknyi sztálinista csoport. Az erőviszonyok a nép győzelmét jósolják, ehhez azonban további egység, elszántság, és a népi erőkbe vetett szilárd hit kell.
Kedves Hallgatóink, rendkívüli hír- és helyzetmagyarázatunk hangzott el. Gerő Ernő kedd esti feltűnést keltõ rádió beszédére válaszolt Balogh Balázs kommentárja.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 16, 19, 25 és 41 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink! Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 22 órát jelez.
Tárogató
Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Budapest. A főváros lakossága ma délután hatalmas tömegtüntetést rendezett Bem József szobra elõtt. A tüntetést eredetileg a budapesti egyetemek ifjúsága határozta el. A belügyminiszter még a délelőtti órákban utcai gyűlési és felvonulási tilalmat rendelt el és több órán át bizonytalan volt a helyzet, hogy a tüntetést vagy nem tartják meg vagy a tömegek a hatóságok akarata és rendelkezése ellenére is felvonulnak. A belügyminiszter végül is közvetlenül a tüntetésre kitűzött időpont előtt feloldotta a gyűlési és felvonulási tilalmat. Már a kora délutáni órákban nemzeti színű lobogók alatt piros-fehér-zöld kokárdás fiatalok meneteltek a budapesti Bem szobor felé. Először csak sok ezren voltak, késõbb azonban munkások, katonák, járókelõk, középiskolás diákok és kalauzok csatlakoztak hozzájuk és a hatalmas emberfolyam tízezrekké nőtt. Az utcák jelszavaktól zengtek. A tömeg Nagy Imrének a kormány élére való visszatérését és a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországról. Sokan a sajtószabadságot és a szabad választásokat követelő jelszavakat kiáltoztak.
Más csoportok Rákosi Mátyás bíróság elé állítását kívánták. Amerre a hatalmas menet elvonult kinyíltak a házak ablakai és a lakosság lelkesen éltette a nemzeti színű zászlókkal felvonuló munkásokat és diákokat. Rendzavarásról sehonnét sem érkeztek jelentések és a rendőrség nem avatkozott be a tüntetésbe. A budapesti rádió megcáfolta azt a közlését, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának központi vezetőségét október 31-ére hívnák össze. A budapesti adó szerint a rádióban néhány perccel elõbb felolvasott közlemény tévedésen alapult, és a központi vezetőség ülését már a legközelebbi napokra összehívják.
Budapest. Gerő Ernő, a magyarországi kommunista párt első titkára ma esti rádióbeszédében megígérte a demokrácia fejlesztését Magyarországon. Kijelentette, hogy fokozni kell az üzemi dolgozók részvételét a gyárak és egyéb intézmények vezetésében. Mi azonban természetesen szocialista és nem polgári demokráciát akarunk - mondotta Gerő. A magyarországi kommunista párt első titkára ezután kijelentette, hogy ellenséges elemek megkísérlik megingatni a munkásosztály hatalmát, és meg akarják lazítani a szoros baráti kapcsolatokat Magyarország és a Szovjetunió között. Ezek az ellenséges elemek rágalmakat szórnak a Szovjetunió dicsõséges kommunista pártjára. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytat Magyarország, hogy a Szovjetunióhoz való viszony nem az egyenlőség viszonya és hogy a magyar függetlenséget a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Gerő szerint mindez szemenszedett valótlanság. A lengyelországi változásokkal kapcsolatban Gerő kijelentette, hogy nem akar beavatkozni Lengyelország belügyeibe. A kommunista párt első titkára beszédében utalt arra, hogy a mezőgazdaságban továbbra is a sztálinista politikát kívánja folytatni. Gerő végül éberségre intette a pártot, nehogy ellenséges elemek a pártegységet megzavarhassák.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Szignál A magyar irodalom tanítása. Jókai Mór írta: "Adj a népnek szabadságot, mindent adtál neki. Tedd rabszolgává, elvetted mindenét."
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Az irodalom tanítása. Herczeg Ferenc "A fekete lovas" című színművében az osztrák császári tiszt ama kérdésére, hogy mikor hal meg az elnyomó nagyhatalom, egy öreg magyar azt válaszolja: "Abban az órában, amikor rászorul a népek szeretetére."
Szignál
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Bejelentjük, hogy adásunk a 25 méteres rövidhullámon 21 óra 10 percig szünetel. Műsorunkat tovább folytatjuk a 13, 16, 19 és 31 méteres rövidhullámon. Most pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 17 órát jelez. Tárogató Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
Budapest. Piros László belügyminiszter visszavonta az utcai gyűlések és felvonulások betiltásáról szóló rendelkezését. A belügyminiszter a magyar diákság rokonszenv tüntetését kívánta megakadályozni, amelyet ma délutánra tűztek ki a lengyel nagykövetség épülete előtt. A diákság néma tüntetésével egyetértését akarja kifejezni a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban. Ma délután két órakor a DISZ Központi Vezetősége megkezdte tanácskozásait. A központi vezetőség helyesli a budapesti ifjúság rokonszenv tüntetését a lengyel eseményekkel kapcsolatban. A központi bizottság elhatározta, hogy részt vesz a tüntetésben, és ezért ülését felfüggesztette. A tanácskozások folytatására, a tüntetés befejezése után kerül sor. A központi vezetőség végezetül határozatot fogadott el, hogy táviratban üdvözli a lengyel ifjúságot.
Gerő Ernő, a Magyarországi Kommunista Párt első titkára visszaérkezett Belgrádból. Este 20 órakor beszédet mond a budapesti rádióban.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Szignál Kedves Hallgatóink, most napi híradónk következik. Mai adásunkat teljes egészében a magyarországi diákmegmozdulások nyugati visszhangjának szenteljük. Ismertetjük a nagy nyugati lapok szokatlanul terjedelmes közléseit és kommentárjait a hazai ifjúsági eseményekkel kapcsolatban. Felolvassuk Vasvári Gergely beszámolóját.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A hét eleje óta a külföldi újságstandokról a magyar és lengyel szavak ötlenek a járókelők szemébe. Az újságolvasó ember a lapok elsõ oldalán, politikai hírei között első helyen találkozik a varsói, a szegedi, pécsi és budapesti megmozdulásokkal. A magyarországi egyetemisták tüntetéseit, követeléseit, lázas szervezkedését, a DISZ-szel való szakítását nyugaton nagy jelentőségű eseménynek látják és szokatlanul bőségesen és meleg hangon kommentálják. Vegyük sorra a különböző nyelvű lapokat!
Elsőnek idézzük a New York Herald Tribune európai, párizsi kiadását. Az Amerikában, de több európai országban is nagy népszerűségnek örvendő napilap legutóbbi száma első oldalán "A magyar diákok lázadása" címmel hosszú cikket közöl, és a következőket írja:
"Három magyar egyetemen a diákok ezrei ultimátumot intéztek a kommunista hatóságokhoz. A diákok utcai tüntetéssel fenyegetőznek arra az esetre, ha a kormány nem tesz haladéktalan intézkedéseket a nagyobb szabadság és a jobb életviszonyok megteremtésére. A diákok követelik, hogy kívánságaik 14 napon belül találjanak meghallgatásra. A mozgalom Budapest, Szeged és Pécs egyetemein indult meg. Ez legutóbbi fejleménye annak a lázas izgalomnak, amely nemcsak az egyetemeket, hanem a többi, egyéb fokozatú iskolákat is átjárta. A kommunista hatóságok kénytelenek elismerni a diákok panaszainak jogosságát, de siránkoznak a sztrájkkal és tüntetésekkel való fenyegetőzés miatt, és arról beszélnek, hogy egyesek ezzel könnyen visszaélhetnek. Magyarország mindenesetre Lengyelországgal együtt élen jár a nemzeti függetlenség követelésében, és az események vezetését, úgy látszik, magához ragadta az ifjúság. Az ifjúság megmozdulása drámai jelentőségű. A diákok nemcsak maguk, hanem az egész nemzet számára követelik a jobb életviszonyokat, a szabadságjogokat és a nemzet függetlenségét." A New York Herald Tribune mellett ugyancsak foglalkozik a magyarországi ifjúsági eseményekkel a másik nagy jelentőségű amerikai lap, a New York Times is. A következőket írja:
"Egy évvel ezelőtt kezdődött meg Magyarországon a szellemi világ megmozdulása. Akkor az írók adtak hangot a nép kívánságainak, ezt követte az újságírók követelése a szabad sajtó után, és most bekövetkezett az ifjúság megmozdulása is. A magyar diákok csatlakoztak ahhoz a kórushoz, amely a kommunista rendszer szigorának enyhítését kívánja."
A New York Times budapesti tudósítója a továbbiakban rámutat arra, hogy a szellemi emberek és az egyetemisták megmozdulása nem áll egyedül. Hasonló elégedetlenség és erély mutatkozik a munkásság soraiban is. A munkások követelik az árviszonyok és az egész termelési rendszer gyökeres reformját. A lap beszámolója érzékelteti, hogy a kommunista rendszerrel szemben, az ifjúság közreműködésével és vezetésével egyre erősebben alakul ki a nemzeti egység.
Az angol nyelvű lapok után vessünk egy pillantást a francia sajtóra is. Valamennyi nem kommunista francia napilap bő teret szentel a magyar egyetemisták akcióinak. Részletesen ismertetik az eseményeket, majd párhuzamba állítják a lengyelországi fejleményekkel. A France-Soir azt írja, hogy Magyarország már a lengyel ösvényen jár, és Nagy Imre egykönnyen a magyar Gomulka lehet. A Paris Presse a varsói és budapesti eseményekkel foglalkozva a következőket írja:
"Az oroszoknak vigyázniuk kell, és tartózkodniuk kell az események erõszakos elfojtásától, mert mint a jelek mutatják, a varsói megmozdulás könnyen átterjedhet Budapestre is. A pécsi diákmozgalom azt mutatja, amit a varsói események, hogy jelenleg elemi erejû nemzeti érzés hullámzik át ezeken az országokon, és Hruscsov ügyetlen prédikációi csak növelik a szenvedélyeket. Ha a Szovjetunió Lengyelországban erőszakot alkalmazna, úgy a láncreakció törvényei szerint Budapesten, Prágában és Kelet-Berlinben is számolnia kellene ellenállással" - írja a Paris Presse legutóbbi száma. Az olasz sajtó lapjai is kivétel nélkül beszámolnak a diákság mozgalmáról. A Corriere della Sera szerint az ifjúsági megmozdulás hajtóereje a nemzeti függetlenség utáni vágy. Az olasz lapok közül elsõnek adott hírt a szegedi eseményekrõl a Vatikán félhivatalos lapja, az Osservatore Romano. A lap különösen kiemeli azt a tényt, hogy a DISZ-ből kilépő 3.000 szegedi diák, önálló és független ifjúsági szervezetet hozott létre. Az eseményekkel foglalkozó cikk címének is ezt a tényt adták: a független szerv létrehozását. Beszámol az Osservatore Romano a követelésekről, kiemelve, hogy a fiatalság újra kívánja március 15-e nemzeti ünneppé való megtételét. Megemlíti a lap, hogy a hivatalos kommunista ifjúsági szerv sietett helyeselni a diákság követeléseinek, melyek viharos légkörben hangzottak el. "Nagy jelentőségű, hogy a magyarországi ifjúsági mozgalmakról hírt ad a Neue Zürcher Zeitung, a világszerte olvasott nagy svájci napilap. A Zürcher Zeitung cikkjébõl kiviláglik, hogy az ifjúság szabadságharcáról van szó, amelyet - mint a lapban olvassuk - a száz évvel ezelőtti magyar szabadságharccal lehet összehasonlítani. A svájci lap a diákok kívánságai közül elsõ helyen említi az orosz nyelv kötelező tanulásának eltörlését, a marxizmus, leninizmus tananyagának eltörlését, a honvédelmi ismeretek anyagának csökkentését, és az egyetemek autonómiájának visszaállítását. Befejezésül megemlíti a Neue Zürcher Zeitung, hogy a múlt századbeli magyar szabadságharcot, amelyhez a magyar ifjúság mai megmozdulását lehet hasonlítani, annak idején az osztrák elnyomók nem egymaguk verték le, hanem csakis orosz csapatok segítségével."
Vezető helyen és szokatlan érdeklődéssel reagál a magyar eseményekre a nyugatnémet sajtó is. A Münchener Mercur, amely a hivatalos politikát és Adenauer elképzeléseit támogatja, első oldalon közli cikkét, amelynek címe: "A magyar diákok szabadságért kiáltanak." A cikk ismerteti a szegedi, pécsi és pesti eseményeket, aláhúzza annak jelentőségét, hogy a diákok sztrájkkal és tüntetésekkel fenyegetőztek. Jelentős esemény a lap szerint a teljes sajtószabadság követelése, és az a vágy, hogy nyissák meg a határokat nyugat felé, engedélyezzék a nyugati utazásokat, töröljék el a marxista-leninista tárgyakat, és engedjék be az országba a nyugati kultúra termékeit. Nemcsak az Adenauer-párti, hanem az ellenzéki nyugatnémet sajtó is lelkesedéssel számol be a magyar ifjúság akcióiról. A Süddeutsche Zeitung kiemeli azt a tényt, hogy az egyetemisták tömegesen lépnek ki a DISZ-ből, és önálló ifjúsági szervezeteket alakítanak. Aláhúzza annak a fontosságát is, hogy a budapesti ifjúság figyelemmel kíséri a lengyel eseményeket, és hogy külön táviratban üdvözölte a lengyelek szabadságharcát, biztosítva a lengyel ifjúságot, hogy a magyar ifjúság is folytatja a megkezdett harcot. A fenti sajtószemle, kedves Hallgatóink, csak röviden közölhette a nyugati sajtó élénk és terjedelmes visszhangját. Tény, hogy a szabad világ lapjai hosszú évek óta nem mutattak ilyen nagyfokú érdeklődést, mint most. Az ifjúság lázadásának híre áttörte a vasfüggönyt, és a magyarországi egyetemisták cselekedeteit az egész nyugati világ a legnagyobb érdeklődéssel és rokonszenvvel figyeli.
Kedves Hallgatóink, napi híradónkat közvetítettük. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Tegnap még sunyi módon helyeselt a DISZ a szegedi egyetemistáknak. Tegnap még - mit tehetett volna a szerencsétlen - azt mondotta: jó, rendben van, a szegedi követelések helyesek, elismerjük, mi Budapesten csak egyet nem akarunk, nem akarjuk megbontani az ifjúság egységét, ezért Budapest nem alakít külön szervezetet, marad a DISZ. Tegnap még így reménykedett a szerencsétlen, és ma már Pesten is áll a MEFESZ, az egyetemi ifjúság külön szervezete. Az egyetemi fakultások sorba, egymás után dobják ki az ablakon a DISZ-szervezeteket, és mámoros lelkesedéssel, elsöprő, új, márciusi lendülettel valósítják meg a szervezkedés szabadságát. Az ifjúságnak nem kell DISZ-kíséret, félre az elaggott, ósdi, fogatlan oroszlánokkal, félre a vénasszony politikával és félre a ravasz susmusokkal. És félre az egyetemi kucserákkal, a Rákosi-fiókákkal, akik barátságot színlelnek az ifjúság ügyével, de közben azon taktikáznak, hogy demagógiának és provokációnak bélyegezve egyes követeléseket, elsikkasszák azokat. A nemzeti függetlenség nem demagógia. Az ország szabadsága nem demagógia. A jobb élet és az igazabb élet nem demagógia. Budapest és a vidék egyetemein a történelem viharzik, a magyar ifjúság ma történelmet ír, és messzire tekintő szemmel már látjuk is, hogy későbbi korok ifjúsága két dátumért lelkesedik majd: 1848 márciusáért és 1956 októberéért. A tavaszi napfény ragyog ezeken az őszi napokon, és ami tegnap még jámbor óhaj volt, azért ma tízezrek lelkesedése harcol. És amiért a harc folyik, az a nemzeti függetlenség.
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Egy régi nagy költő üzenete. Bajza József írta a kritikai lapokban:
"Ki kell irtanunk a hízelkedést, a szolgai csúszás lelkét, ledöntögetni szobrait a bálványozásnak, elrezzentenünk a lelketlenséget, ha rettegünk az igazat nyílván kimondani, úgy a tudományos haladásnak bízvást lemondhatunk még a reményéről is."
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink! Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 10 órát jelez.
Tárogató
Kedves Hallgatóink, most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik. Budapest. A főváros két egyetemén rendkívüli gyűlést tartott az ifjúság. Az Építészeti Műszaki Egyetem hallgatói elhatározták, hogy kilépnek a DISZ-ből, és egy új egyetemi szervezetet létesítenek. A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói még nem döntöttek ebben a kérdésben, de a rendelkezésünkre álló hírek szerint többségükben a kilépés mellett foglalnak állást. Mindkét egyetem hallgatói határozatot hoztak, amelyben tetteket sürgetnek, a vezetés javítását, a felelősség kérdésének őszinte tisztázását, a magyar-szovjet baráti kapcsolatoknak a teljes egyenjogúság alapján való rendezését követelték. A Közgazdasági Egyetem hallgatói ezen felül azt is követelték, hogy helyezzék vissza Nagy Imrét a legfelső állami és pártvezetõségbe. A diákság szolidaritását fejezte ki a lengyelekkel, és bejelentette, hogy a lengyelek harcát követendő példának tekinti. A Szabad Nép szerkesztõsége a lengyel Trybuna Ludu szerkesztőit biztosította együttérzésérõl, és kívánt sikereket a most megindított harc folytatásához. A budapesti rádió munkatársai a varsói rádiót üdvözölték, kiemelve, hogy a szektarianizmus elleni harc - éppen úgy, mint a szocializmus építése - közös, és hogy ez a harc sikeres lesz Magyarországon is.
Szünetjel
A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.
Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített. Tovább
