1956. október 23. Szabad Európa Rádió

Szünetjel

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

Kétszáz éve született Liszt Ferenc, a Sopron megyei Doborjánban, s ugyancsak két évszázada fedezték fel az ún. Nagy Üstököst az égen. A legenda szerint Ferenc fogantatásakor tűnt fel a kométa, ami szép, de nem igaz. Ugyanis ez az esemény 1811 január végén történt míg a szóban forgó üstököst március 25-én, tehát két hónappal később fedezte fel Honoré Flaugergues (1755–1835) francia amatőr csillagász a Rhône folyó jobb partján lévő Viviers-ben. Talán abban lehet némi kapaszkodót találni, hogy Liszt születésekor, október végén a szabad szemmel is alaposan megfigyelhető üstökös csóvája elérte a maximális hosszát, s igen látványos égi jelenség lehetett éjjel.

A legenda egyik változata szerint a Doborján környékén táborozó cigányok, rámutatva a tavasszal frissen feltűnt csillagászati jelenségre, megjósolták a már kéthónapos terhes Liszt anyjának, hogy egy nagy embert fog világra hozni. Ez a történet jól példázza a visszafelé vetített jóslatok „igazság”-át és az antik-keresztyén toposzok népszerűségét. Gondoljunk csak Nostradamus szünni nem akaró sikerére vagy a betlehemi csillagra. Természetesen nem volt mindig szükség visszavetíteni a jövendöléseket, sok esetben működött ez rögtön is: Napóleon kedvtelve hivatkozott a Grand Armée 1812-es nyári elindulásakor, hogy a várható győzelmüket előre jelezte az 1811-es üstökös. Az Arbat téren állva Pierre Bezuhov számára pedig a zsarnok megölésébe vetett hitét erősítette meg mikor megpillantotta a kométát. Tolsztoj talán éppen Suetoniust olvashatta ennél a résznél, aki részletesen beszámolt a sidus Iuliumról, Caesar csillagáról, ami a Brutusék gyilkossága után tűnt fel Róma felett.

Az üstökös megjelenésére odafigyeltek a szőlősgazdák is, mivel mágikus erőt tulajdonítottak az 1811-es kométának, így sokan azt gondolták, hogy jó gyümölcstermő év lesz Európában, különösképpen Bordeaux, Champagne, Cognac és a Rajna környékén. Ebből a történetből nem maradhatott ki a mi tokaji aszúnk sem. Az üstökös megjelenése és a jó aszútermő év klasszikus koincidencia: nyilvánvalóan semmi köze a kettőnek egymáshoz, véletlen egybeesés csupán. Mindenesetre az 1811 kiváló év lett a tokaji borok történetében is, büszkén mutogatják a tulajdonosaik a néhány megmaradt, 1840-ben palackozott borritkaságot. (A szakirodalomban comet vintages-nek nevezik, magyarul a szép "üstökösbor" nevet kapta.)



A Nemzeti Könyvtár Kézirattára ugyanakkor őriz egy különös kéziratot ebből a témából. Décsy Antal, 18–19. század fordulóján élt miskolci jogász szabad idejében sokat foglalkozott magyar történelemmel, több e tárgyban megjelent könyvét számon tartja a történettudomány (különösen a Lehel kürtjéről írt traktátusát). Azonban van néhány csillagászati–asztrológiai kézirata is, melyekre eddig nem figyelt fel a kutatás. Írt egy szórakoztató tanulmányt az 1811-es üstökösről a következő címmel: Mulatságos elmélkedések az mostani üstökös tsillagról, melly látzatik az égen a Mérték jegyében. Ebben a kéziratban látható a fenti, Liszthez és a tokajihoz kapcsolt üstökös eddig ismeretlen rajza és szórakoztató leírása. A véletlenek egybeesése illetve az emberi (asztrológiai) szamárságok kifigurázásának nagy mestere volt Mark Twain. Ő említette meg ironikusan élete végén, hogy születése és tervezett halála egybeesett és egybe fog esni a Halley-üstökös feltűnésével. A nagyjából 75 év keringési idejű égitest valóban 1835. november 16-án tűnt fel (rá két hétre született meg az amerikai író) és 1910. április 20-án jött el ismét (másnap halt meg Mark Twain).

Ehhez hasonló véletlen találkozás az üstökösként feltűnt zeneszerző és az 1811-es tokaji aszú legendás kapcsolata a Décsy által lerajzolt égitesttel.

Farkas Gábor Farkas

Vasárnap válogatni fogunk a Szabad Európa Rádió 1956 október 23-án sugárzott műsoraiból. Tíz órától tíz részletet közlünk egészen éjfélig. Hallgasd mindig a Széchényi Könyvtár blogját!

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.

Fennmaradásuk történelmi véletlennek köszönhető.

A hidegháború idején a Szabad Európa Rádió rögzített adásanyagait csak néhány hónapig őrizték meg, majd a tekercseket újra felhasználták. Közvetlenül az 1956-os forradalom után vizsgálat indult a rádió ellen, így a német külügy bekérte az átjátszóállomáson rögzített adásfolyamot. Ezt követően a hangfelvételek gyorsan visszakerültek a Szabad Európa Rádióba, de az éppen akkor zajló munkaügyi perek miatt 1957 tavaszán a rádió amerikai tulajdonosai megegyeztek a német állammal, hogy az 56-os hangdokumentumokat a német külügy a koblenzi Bundesarchivba helyezi el, zárt anyagként.

Több mint 40 évig pihentek itt a szalagok, míg a 90-es évek végén újra fel nem fedezték a forradalomnak ezt a páratlan forrásdokumentumát. A nemzeti könyvtárban a hanganyagot a Történeti Interjúk Tára munkatársai digitalizálták, rekonstruálták az adásfolyamot, leírták és kutathatóvá, elérhetővé tették.

Ma került fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba a tízezredik sorszámú dokumentum: az "Énekek éneke" Károli Gáspár, a Döbrentei-kódex névtelenje, Heltai Gáspár, illetve Bogáti Fazakas Miklós fordításában, Komoróczy Géza utószavával

A 10000. katalogizált tétel nem jelent ugyanennyi letölthető dokumentumot, mert az évek során le is kellett venni egyes könyveket a MEK-ből, illetve vannak olyanok is, amelyek (még) nem kerültek fel, mert hibásak vagy hiányosak. Várhatóan jövő év elején éri majd el a gyűjtemény a tízezres nagyságrendet. A hazai Internet egyik legrégibb és legismertebb szolgáltatása a Magyar Elektronikus Könyvtár. Kevés olyan szolgáltatás van, amelyik ilyen hosszú idő óta folyamatosan működik az Interneten.

A kötetet Dr. Komoróczy Géza professor emeritus, az ELTE Ókortudományi Intézet Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének alapítója, egykori tanszékvezetője, jelenlegi oktatója rendezte sajtó alá. Az énekek éneke többször is megjelent az ő gondozásában (1969, 1970), de a MEK-ben való megjelenésre a 3. javított kiadást (M. Helikon, 1980) javasolta és engedélyezte. A digitális változat a MEK Egyesület támogatásával készült.

Komoróczy Géza a Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Komor%C3%B3czy_G%C3%A9za

Kortárs magyar írók 1945-1997 : Komoróczy Géza http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/k/i006993.htm

1994-ben indult a MEK és 1999-től az OSZK keretén belül folytatódott a fejlesztés, gyarapítás. 2004-től kiegészítettük egy e-folyóirat adatbázissal és archívummal az EPA-val - epa.oszk.hu -, 2007-től pedig egy digitális képarchívummal, a DKA-val - dka.oszk.hu.

Az évek során több száz önkéntes segítette a munkánkat, saját állományát digitalizálva két erdélyi könyvtár is (Székelyudvarhely, Csíkszereda) folyamatosan küldi a könyveit, kapunk többek között gyarapodást Hollandiából és Szlovákiából, Somorjából. Önkéntesek és a MEK Egyesület támogatásával igyekszünk konvertálni a könyveket a népszerűbb e-book formátumokra is. A közelmúltban 150 epub-bal gyarapodott az állomány, egy önkéntes segítőtől pedig 300 prc formátumú könyvet kaptunk, amelyek folyamatosan kerülnek fel a közeljövőben a MEK-re.

Valamivel több mint fél Terrabyte adatot találhatunka MEK-ben. Egy könyvből többféle formátumot is szolgáltatunk lehetőség szerint (HTML, WORD, PDF), mostanában egyre több a képként PDF-ben szolgáltatott mű, ezek nagyobbak. A könnyebb letöltés érdekében a nagyobb méretű fájlokat optimalizáljuk, ezért a honlapra már nem túl nagy méretben kerülnek ki. Viszonylag nagyobb helyet foglalnak még az MP3-ban található hangoskönyvek is, jelenleg 185 cím.

A szolgáltatás biztonságát több ún. tükörszerver is biztosítja. Van egy teljes értékű tükrörszerverünk az NIIF kezelésében valamint Kárpátalján, Beregszászon, továbbá ún. proxy szervereink, amelyek csak a kért anyagot tárolják le Romániában, Szlovákiában, valamint Szerbiában. Utóbbi sajnos technikai problémák miatt már nem üzemel.

Napi 50-60.000-en látogatják oldalainkat a két fő szerveren (OSZK, NIIF), a MEK informatikai érettségi tétel. Naponta átlag 800-an használják az akadálymentes felületet is, amelyet főként vakok és csökkentlátók számára fejlesztettünk.

Már 28.000 kép közül lehet válogatni a Digitális Képarchívumban!

Új részgyűjtemény:

• Batizfalvi István:Magyar vezérek és királyok arcképcsarnok (Könyvillusztráció a MEK-ből)
   

A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk, és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.

Az Apponyi-könyvtárunk költözéseinek történetéről már írtunk blogunkban, most egy MTI hír szerint újra látogatható a Nyitrától északra fekvő egykori Apponyi-birtokon a híres     könyvtár. Hogy is van ez? Hol is található az Apponyi-könyvtár? Farkas Gábor Farkas írása.

Két jelentős Apponyi-könyvtár volt a 19–20. század fordulóján Magyarországon, egy a tolnai Lengyelben, Apponyi Sándor (1844–1925) európai hírű Hungarica-könyvtára (természetesen nemcsak hungarikumokat tartalmazott a több mint 10 000 kötetes bibliotéka), a másik pedig a család régi birtokán a nyitrai Apponyban.

Ez utóbbi volt a régebbi, melyet még Apponyi Antal György (1751–1817) alapított Bécsben 1774-ben. Antal György a mi neves bibliofilünk dédnagyapja, Tolna vármegye főispánja korának egyik legműveltebb magyar főura volt.

Az ő első fia – a mi Sándorunk nagyapja – Antal (1782–1852) monarchia követe volt a legfontosabb európai állomáshelyeken (London, Párizs). Ő vitette Pozsonyba a könyvtárat 1827-ben, hogy később közgyűjteménnyé alakítsa. Ekkor került az erre a célra épített ház (a pozsonyi megyeház mögött) homlokzatára a híres felirat: "Litteris in patria augendis" - a haza műveltségének emelésére.

Erre a történetre találhatunk egy szép megemlékezést Orosz Józseftől (1790–1851), pozsonyi ügyvéd, publicista:

„[Apponyi Antal] kinek Pozsonyban levő ismeretes derék könyvtára épületén ez a deák homlokírás van: «Litteris in Patria augendis» mellyet a mi jeles tudósunk Döme Károly egy alkalommal ex abrupto magyar hexameterbe önte ekképen: «A tudományoknak gyarapítására hazánkban. »”
Balázsfalvi Orosz József, Gróf Széchenyi István mint író, Pozsony, Snichek Károly, 1832, p. 138.

Ahogyan az akkori könyvtárőr, Gruber Károly Antal fogalmazott: „legyen azon, hogy a könyvtár használata által egykor majd jobban szolgálhassák a tudomány és a haza ügyét.”

Az idézetben szereplő, hexametert rögtönző Döme Károly (1768–1845) pozsonyi kanonok volt.


Az apponyi könyvtárterem

A szakirodalomban megemlítik, hogy Antal hatalmas összegért, 70 000 forintért váltotta meg testvéreitől (György és József) apja bécsi könyvtárát. Halála előtt nem sokkal, az 1840-es évek végén – a már rendezett kb. 20 000 kötetes bibliotékát – közgyűjteménnyé kívánta átalakítani. Ám a szűklátókörű pozsonyi városi tanács megtagadta a segítséget, mivel nem kíván hozzájárulni egy könyvtárosi álláshoz. Erre szükség lett volna, ugyanis az Apponyi-család régi könyvtárosa, az 1811-től – először Bécsben, majd Pozsonyban – szolgáló (korábban a Széchényi Könyvtár scriptora) Gruber Károly Antal meghalt 1840-ban.

Így a különleges értékekkel bíró könyvtár a család régi birtokára került, a Nyitra bal partján fekvő Kis-Apponyba. A 16/17. század fordulóján épült reneszánsz kastélyának – amely köré a 19. századi építkezések során egy 7 hektáros angolpark is létesült – északi szárnyában „egy tágas, köröskörül karzatos könyvtárhelyiséget építtetett. A könyvtár ma is ebben van.” írta 1925-ben Jambrekovich László (1905–1975) teológiai tanár a Magyar Könyvszemlében. Ez a nagyobbik kastély, a kisebbik reneszánsz épület ma vadászati múzeum.

Egyes források szerint nemcsak az 1892-es londoni aukció volt az egyedüli, ahol a gyűjtemény értékesebb darabjait eladták, hanem ezt megelőzően 1818-ban Bécsben, még a pozsonyi költözés előtt, illetve ezután 1939-ben Prágában is kalapács alá kerülhettek a könyvtár ritkaságai.

Ilyen kincs lehetett a Cambridge-i Egyetemi Könyvtár 12. századi pergamenkódexe (Rabanus Maurus: De laudibus sanctae crucis). Még Apponyi Antal vásárolhatta a 19. század első felében – talán követsége idején –, később Apponyi Lajoshoz (1849–1909), a bibliofil Sándor unokaöccséhez került. A cambridge-i könyvtár a már említett 1892-es londoni (Sotheby's) aukción szerezte meg a kódexet. Ugyancsak ezen az aukción az oxfordi Bodleian Könyvtár egy 15. századi pontifikálét vásárolt meg. Itt is Lajos volt az eladó. A harmadik angol gyűjteményben – a szintén cambridge-i Fitzwilliam Múzeum – őrzött 1470 körül készült Petrarca-kódexről tudni vélik az angol kollégák, hogy Apponyi Antal vásárolta Bécsben, s ez a kötet később unokájához (a katalógusban fiaként tüntetik fel, rosszul) a már említett Apponyi Lajoshoz került. Samuel Sandars (1837–1894) neves angol bibliofil vásárolta meg ezen a Sotheby's aukción, majd rögtön el is ajándékozta a Fitzwilliam Múzeumnak. Cambridge-ben még két ősnyomtatványt őriznek, melyek ugyanúgy ebből az aukcióból származnak, s Lajos tulajdonából kerültek az egyetem könyvtárába.


Az apponyi kastély épülete 

Az MTI-hír és a szlovák források szerint a mostani gyűjtemény legértékesebb (s talán legrégebbi) tagja egy 1505-ös, bázeli Szókratész-kiadás. Ez valószínűleg Szókratész Szkolasztikosz, 4/5. században élt bizánci történetíró egyháztörténete lenne. (Bár a legnagyobb régi könyves adatbázis – Heritage Printed Book – nem tud 1505-ös kiadásról.)

Az Apponyi-család 1936-ig lakta a kastélyt, Apponyi Henrik (1885–1836), az előbb említett Lajos fia volt az utolsó lakója. A híres vadász Oxfordban végzett, könyve jelent meg pl. az indiai és himalájai útjairól. Nagyvilági életet élő Henrik nemcsak az utazásairól, hanem a vendégeiről is híres volt: járt nála Josephine Baker egzotikus táncosnő, s Thomas Cardeza amerikai üzletember is, aki 1912 áprilisában néhány napot töltött az apponyi kastélyban édesanyjával, mielőtt felszállt volna a New Yorkba induló Titanicra (túlélte, még Henrik temetésén is részt vett 1936-ban). Henrik halála után egy szlovák földbirtokos szerezte meg, majd 1948-ban államosították az egész épületegyüttest, a hozzá tartozó földbirtokokkal, gazdasággal. A park és az épületek pusztulásnak indultak, a könyveket a Szlovák Nemzeti Könyvtárba szállították, s ott őrizték az épületek rekonstrukciójáig. 2007 és 2011 között újították fel a kastélyt, s állították fel ismét az apponyi Apponyi-könyvtárat.

Feltételezhetjük, hogy a fiatal Apponyi Sándor bibliofil szenvedélyének alakításában szerepet játszhatott az is, hogy új könyvtárat kívánt alapítani Antal nagyapja által az Amádéktól (egyes források szerint a 18. század végén) vásárolt lengyeli kastélyában, ahová visszavonult apja Rudolf (1812–1876) halála után. Rá két évre megnősült, s Esterházy Alexandrával a felújított kastélyba költözött, kialakítva hozzá egy 22 holdas parkot. Itt rendezte be híres bibliotékáját, ami végrendelete értelmében (mivel örökös nélkül halt meg) 1925-ben a Nemzeti Könyvtárba került.

Könyvtárunk Apponyi terme

Megjelent az egri Bródy Sándor Könyvtár zenei részlegének blogjában.
Írta: Trinity

Másodközlés.

Az AIBM Magyar Nemzeti Csoportja 2011. 10. 04-én tartotta ülését az Országos Széchényi Könyvtárban az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezetével közösen. Eléggé izgalmasra sikeredett az út, mivel csőtörés miatt nemzeti könyvtárunk bezárt, hazaengedtek mindenkit, alig tudtam bejutni, de csak sikerült, mivel egyrészt előadó voltam, másrészt egyik olvasónknak én vittem haza a könyvtárközi kölcsönzésben kért fénymásolatot, ezúton köszönöm Mikusi Balázs és a kedves zenei könyvtáros kolléganő segítségét. A bezárás miatt csak délig volt áram, így rövidre kellett fognunk az előadásokat.

Találkozónk témája: A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IAML/AIBM) keretében folyó munkák és beszámoló az idei konferenciáról.
Először elnökünk, Gócza Julianna beszélt prezentációval kísérve a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IAML/AIBM) tevékenységéről, szervezeti felépítéséről, a nemzeti ágazatokról, az R-Projectekről, amit a szövetség honlapján tanulmányozhattok: http://www.iaml.info. Majd az AIBM Magyar Nemzeti Csoport tevékenységét, történetét, terveit foglalta össze. Legkiemeltebb tevékenység most a Zenei könyvtári ismeretek című tanfolyam, mely akkreditáltatás alatt áll, 120 órás lesz 3 modulban: zenei könyvtári ismeretek (30 óra), zenei alapok (30 óra), zenei feltárás, zenei tájékoztatás (60 óra).

Ezután rövid beszámoló következett az IAML/AIBM 2011-es, Dublinban rendezett konferenciájáról, melyen Gócza Julianna és Mikusi Balázs vett részt. A konferencia fő témája a megújulás volt, az ún. Best practice. Számomra úgy szűrődött le, hogy ha egy zenei könyvtárost delegálnak a számunkra nem túl olcsó konferenciára, hazamegy s az ott hallottak alapján úgy alakítja át a könyvtár szolgáltatásait, hogy az háromszor olyan jó lesz, akkor biztos hogy a könyvtár szívesebben elengedi a legközelebbi konferenciára is munkatársait. Jövőre Montrealban kerül megrendezésre, a 2013-as Dániában lett volna, de mivel a szervezőt időközben elbocsátották állásából, érthető módon nem vállalta a szervezést, így egy évvel előbbre került Bécs, ahol 2013-ban rendezik.

A következő előadó Mikusi Balázs volt, az OSZK Zeneműtárának vezetője, akinek gratulálunk bibliográfiai bizottsági kinevezéséhez. Összefoglalta prezentációval kísérve Magyarország részvételét a RILM és a RISM munkálataiban, amelynek az az előzménye, hogy a két évvel ezelőtti moszkvai konferencián felkérték egy előadás tartására a témában és akkor állította össze a két project magyarországi történetét.

Zárásként jómagam tartottam egy képes beszámolót a Magyar Nemzeti Csoport bécsi tanulmányútjáról. Jó volt felidézni a tavaszi szakmailag roppant gazdag tanulmányút emlékeit.

Fotók

Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes művész, rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor volt az Országos Széchényi Könyvtár és a Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány „Kalandozások a kultúra és a tudomány világában” című ingyenes előadás-sorozatának vendége október 6-án 18 órakor a nemzeti könyvtárban.

Képeink a rendezvényről

Az este hat órára meghirdetett rendezvényre már kezdés előtt teljesen megtelt az Országos Széchényi Könyvtár Díszterme, több mint 220 ember várta a rendezőt, akit beléptekor óriási taps fogadott. Jankovics Marcellt elsőként gróf Klebelsberg Éva köszöntötte, aki elmondta, édesapja nagy kedvence volt Madách műve, mert úgy tartotta, a kétkedő ember minden kérdésére megoldást talál benne. Dr. Sajó Andrea a könyvtár főigazgatója köszöntőjében elmondta, úgy gondolja szükségtelen méltatnia a Kossuth-díjas művész munkásságát, mert egyfelől a rendező alkotásai önmagukért beszélnek, másfelől művei mindenki számára valami sajátos, egyedi üzenetet hordoznak. A főigazgató asszony köszöntötte Jankovics Marcellt közelgő születésnapja alkalmából, majd átadta a könyvtár korlátlan használatára jogosító VIP olvasókártyát és reményét fejezte ki, hogy a neves művész ezentúl sűrűn látogat el az Országos Széchényi Könyvtárba. 

Jankovics Marcell megnyugtatta a közönséget, nem vetíti le az egész filmet, hiszen az közel három órán át tartana, válogatott részleteket kíván csak megmutatni az elkészült alkotásból. Elmondta, jelentősen meghúzta Madách művének szövegét, de reméli, hogy a legfontosabb gondolatok nem csupán megmaradtak, de ki is emelődnek. A neves rendező szerint Madách olyan helyzetbe emeli a műben Lucifert, amelyet már a kereszténység nem fogad el. Nézete szerint azoknak a hölgyeknek, akik a darabot olvassák vagy filmjét most megnézik Ádámmal kell azonosulniuk, hiszen Éva alakja kevésbé karakteres. Megvallotta, Krisztus előtt 40 ezer évvel szeretett volna élni, mert akkor még volt értelme a művészetnek. Úgy érzi, a világ ma határozottan rossz irányba tart, ezért kell jönnie valaminek, hogy újra visszataláljunk a helyes útra.

Csodálja Madáchot, aki véleménye szerint látnok volt, hiszen drámai költeményében jó néhány olyan dolgot írt le, amelyek megvalósultak, sőt a helyzet a valóságban még rosszabb is lett az elképzeltnél. Példaképp a globalizációt és a föld kincseinek mértéktelen kiaknázását említette. Felhívta a figyelmet arra, hogy senki ne lepődjön meg, mert a londoni színben eljutunk egészen a máig, s valóban a filmben feltűnik Hitler, Lenin, a Beatles, Marilyn Monroe, Che Guevara és Mickey egér is. A vetítés kezdete előtti jellemző „Jankovics” mondat így hangzott: „Én félreülök, nézzék csak a filmet, eleget láttam már, most Önöket figyelem majd.”

Bóka B. László

1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon. Gróf Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. AZ ARADI VÉRTANÚK KIVÉGZÉSÉNEK NAPJÁt 2001-ben a 237/2001.(XII.10.) kormányrendelet alapján Nemzeti Gyásznappá nyilvánították.

A Jeles napok elektronikus szolgáltatásunk a kalendárium, a világi és egyházi ünnepek, a történelmi és egyéb évfordulók témakörében készült, több műveltségterületen is használható oktatási segédanyag. A virtuális szöveggyűjtemény és multimédia összeállítás elsősorban a tanórák színesítését, óravázlatok készítését, tananyagrészletek kibontását, az ünnepségek szervezését segítheti elő, gazdag merítést biztosítva a különböző vetélkedőkhöz, szabadidős programokhoz is.

Thorma János: Az aradi vértanúk kivégzése Pannon enciklopédia. A magyarság története. Szerkesztette: Kuczka Péter. Dunakanyar 2000, Budapest, 1994, 248. oldal. MEK


További ajánlataink digitális tárainkból:

Kossuth Lajos hangja Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ...  

Haza és haladás - A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867) - aradi vértanúk  
Képek:  

Thorma János: Az aradi vértanúk kivégzése (kép)  

Aradi vértanúink  

Az aradi vértanúk  

Egy aradi fogoly levelezése menyasszonyával, 1850-1856  

Margitay Gábor: Aradi vésznapok Margitfalvi Margitay Gábor 1848-49. honvédmérnökkari őrnagy emlékiratai  

Thorma János: Aradi vértanúk (Száz szép kép)  

Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és vértanúi halála  1848/49 és ami utána következett...

Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából

"Fényesebb a láncnál a kard" Elbeszélők 1848-49-ről

Kossuth levelezése a magyar szabadságharc karvezéreivel, 1848-1849-ben  

Okmánytár az 1848-9-ki erdélyi eseményekhez  

Sketches in remembrance of the Hungarian struggle for independence and national freedom In the years 1848, 1849, 1850 & 1851  

Imreh Sándor: Visszaemlékezés az 1848-49. évi szabadságharcra Erdélyben

Jakab Elek: Szabadságharczunk történetéhez - Visszaemlékezések 1848-1849-re

Wenkstern, Otto: History of the war in Hungary in 1848 and 1849  

Szilágyi Sándor: A magyar forradalom napjai 1849. julius elsője után  

Kisokos - Az aradi vértanúk  

Pezenhoffer Antal: A magyar nemzet történelme XI. kötet 439-494. oldal: Az aradi vértanúk 

Benyovszky Móric születésének és halálának évfordulója idén először került a kiemelt nemzeti évfordulók sorába. A XVIII. század legismertebb magyar utazójára, a földrajzi felfedezőre, a katonára emlékeztünk születésének 265. és halálának 225. évfordulóján.

G. Németh György írása - Képeink a rendezvényről

A Benyovszky Emléknapot a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-Madagaszkári Társaság szervezte, szakmai partnerek voltak: Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Földrajzi Múzeum, Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Kossuth Klub, Kossuth Kiadó, Magyar-Afrikai Társaság. A tudományos eseményen részt vettek a budapesti Lengyel Intézet, a Szlovák Intézet és a Francia Intézet vezetői. Kiemelt médiapartnerek voltak: The Explorer és a BBC History. (A 2011. szeptemberi számaikban kiemelten foglalkoztak a témával.)

Az eseményt, amelyet 2011. szeptember 30-án a könyvtár dísztermében rendeztek Külügyminisztérium nevében, Dr. Hóvári János, a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg.

Köszönjük a szíves hozzájárulást a megemlékezéshez a Benyovszky-család, az emlékét ápoló Benyovszky Móric Társaság, az eseményt szervező rangos nemzeti intézmények és a nemzeti emlékezet nevében. Ez utóbbi ugyan jelképes, de mindenképpen hasznos, különös tekintettel arra az értékteremtésre, amelyhez a konferencia, és az azt megelőző esti rendezvény keretében, a Szlovák Intézet is hozzájárult.

A tudományos ülés programja és előadói voltak:

• Prof. Dr. Voigt Vilmos: Benyovszky jegyzőkönyvének 2004-es kiadása
• Dr. Csáky Imre honvéd alezredes, címertörténész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa: Benyovszky grófi címere
• Dr. Lugosi Győző egyetemi docens, a Kossuth Klub elnöke, az Eszmélet felelős szerkesztője, az ELTE BTK Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék munkatársa: A Benyovszky életút fehér foltjai
• Dr. Szádeczky-Kardoss Irma ny. kultuszminiszteri főtanácsadó, az ELTE ÁJK tiszteletbeli tanára, a történelemtudományok kandidátusa, jogtörténész: A Benyovszky-életrajz egyes adatainak jogi és jogtörténeti értelmezése
• Dr. Rákóczi István egyetemi docens, a Lisszaboni Új Egyetem Tengerentúli Történelmi Kutatások központja kutatója: Benyovszky és a rabszolgakereskedelem
• Ľubomír Bosák, Patrik Kýška Verbó városának küldöttei : Benyovszky Móric Verbón 
• Benyovszky Móricné: családi dokumentumok és emlékek
• Dr. Radnóti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa: Benyovszky Móric emléke a Magyar Nemzeti Múzeumban
• Reisz T. Csaba címzetes főigazgató, a Magyar Országos Levéltár oktatási és közművelődési főosztályának a vezetője: Benyovszky dokumentumok az Országos levéltárban
• Arkadiusz Bernas, a Lengyel Intézet igazgatójának előadása: Benyovszky a lengyel irodalomban
• Dr. Czigány István alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató osztályának a vezetője: Benyovszky Móric, mint katona 
• Couzy Julien, Francia Intézet igazgató helyettesének előadása Benyovszkyról
• Cséke Zsolt geográfus, rendező-operatőr: Benyovszky emléke Madagaszkáron

A Szervező Bizottság köszönetét fejezi ki valamennyi résztvevőnek a színvonalas előadásokért.

Az eseményt üdvözölte Szentiványi Gábor, stockholmi és Jeszenszky Géza, oslói magyar nagykövet is.

Jeszenszky Géza úr üzenetéből: „Tisztelt Elnök Úr! Innen, Osloból kívánok sok sikert az emlékülés rendezőinek és résztvevőinek. Örvendetes, hogy a szervezésben a Szlovák Intézet is részt vesz. Ez jó példa arra, hogy közös Kárpát-medencei történelmünk hőseit és neves személyiségeit nem kell, sőt nem szabad nemzeti hovatartozási viták tárgyává tenni. A XIX. század előtt a történelmi ország, Hungaria lakóira egy közös, territoriális jellegű patriotizmus volt jellemző. Ezt ma nem kizárólag a modern magyar, szlovák, román stb. nemzethez tartozásként kell értelmezni. Ahogy a Zrínyiekre ma teljes joggal büszkék mind a magyarok, mind a horvátok, Benyovszky is legyen közös hőse több nemzetnek, beleértve Madagaszkár népét. Szívélyes köszöntéssel: Jeszenszky Géza”

Az előadók mellett a Benyovszky Móric Kiemelkedő Nemzeti Évforduló Szervező Bizottsága külön köszönetét fejezi ki értékalkotó és értékteremtő hozzájárulásukért: Hóvári Jánosnak, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkárának, Sajó Andreának, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának, Randniasolo Richard tiszteletbeli madagaszkári konzul úrnak, Lévai Anikó jószolgálati nagykövetnek, Jana Tomkovának, a budapesti Szlovák Intézet igazgatójának, Csorba Lászlónak, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának, Hermann Róbertnek, a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettesének, Mikó Zsuzsannának, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettesének, Kocsis Andrásnak, a Kossuth Kiadó vezérigazgatójának, Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának, Michalkó Gábornak, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárának, Benyovszky Móricnénak, Palkó Zsoltnak, a The Explorer csoport elnökének, Elter Tamásnak, a The Explorer főszerkesztőjének, Papp Gábornak, a BBC History főszerkesztőjének, Petre Gyöngyinek, a Tiara Csoport vezetőjének, a Balogh Sándornak, az Afrika Magyar Egyesület elnökének, a Polis Olasz-Magyar Nemzetközi Kulturális Egyesület vezetőjének.

G. Németh György, a Benyovszky Móric Kiemelt Nemzeti Évforduló Szervező Bizottságának a vezetője, a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-Madagaszkári Társaság elnöke

Benyovszkyról mindenkinek

A neves magyar utazó és felfedező, tengeri hajós és katona születésének 265. és halálának 225. évfordulója az idén először került a kiemelt nemzeti évfordulók sorába. Erről rendeztek nagy érdeklődéssel kísért emlékülést a hét végén az Országos Széchényi Könyvtárban és a budapesti Szlovák Intézetben. A témáról magyar szlovák, lengyel, francia és malgasi előadások hangoztak el, sokféle nézőpontból. Történészek, geográfusok, jogászok, szociológusok, diplomaták fejtették ki álláspontjukat e gazdag életútról. Benyovszky életéről szinte minden jelentős nyelven írtak, magyarul az elsők között Jókai Mór vetette papírra regényes történetét. A négy világrész vándora életének jelentős a kapcsolódása az indiai-óceáni madagaszkári szigethez, ahol a legendák szerint a bennszülöttek királlyá választották. Ezt a történetet is a valóság szülte, azonban a legendák világa erősítette fel, mint ahogy életének számos izgalmas és kalandos epizódját nemcsak az írók, a zeneszerzők, hanem a filmesek fantáziáját is megmozgatta. A közel negyven éve magyar-csehszlovák koprodukcióban készült televíziós film, a Vivát Benyovszky! a mai napig emlékezetes sokak számára, szinte minden évben sugározza a Magyar Televízió. Címszereplője, a nálunk is népszerű Jozef Adamovic, a budapesti Benyovszky találkozón elmondta: „A színészben a jó szerep élete végéig dolgozik. Számomra a XVIII. század nagy utazójának és felfedezőjének lelkülete máig él, tetteivel túlnőtt az őt sokszor igaztalanul értékelőkön.” A valósághű Benyovszky portréhoz a kutatások kiterjesztésére, és azok összehangolására is szükség van, különösképpen, hogy kitűnő forrásmunkák a mai technikákkal könnyebben elérhetőek, mint korábban bármikor.

Forrás: Benyovszky Móric Társaság/Országos Széchényi Könyvtár konferencia