1837. augusztus 22-én este nyíltak meg a legújabb pesti színház kapui. A frissen festett falak közé még építési területen át vezetett a közönség útja. De vajon hogyan jutottak el a magyar színházcsinálók első pesti színházuk színpadáig?
Carl Vasquez: A Magyar Nemzeti játékszín belsőjének…
Brassai Sámuel a kortársak és az utókor emlékezetében
125 éve halt meg Brassai Sámuel természettudós, nyelvész, filozófus
Az 1897. június 24-én elhunyt tudóst krónikásai egybehangzóan nevezték az utolsó erdélyi polihisztornak.
Brassai Sámuel. Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésen jelen volt írók és hírlapírók. Egykori képek után (Barabás Miklós portréja Brassai Sámuelről, 1845). In: Vasárnapi Ujság, 45.…
„… kikből majd válni fognak jó színészek …”
200 éve született Komlóssy Ida színésznő, 1845 és 1863 között a Nemzeti Színház tagja
„Oct. 7. Walburg éjszakája, vagy a sz. gellérdhegyi bűbájos tulipán. Tüneményes színjáték 4 felv. Írta Birchpfeiffer Karolina. Ford. Kiss János. Ez a fiatal leány oly szépen indult, annyi bátorságot, otthoniságot mutat a színpadon s annyi sejtését a jónak, abban is mi neki még nem sikerült, hogy a…
A cinkográfia hazai megteremtői, Weinwurm Mátyás és fiai fényképészeti tevékenysége – A fényképészet úttörői. 19. rész
Munkák és napok – és kincsek. 71. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Háry János színpadra lép
95 évvel ezelőtt mutatták be Kodály Zoltán Háry János című daljátékát
1926. október 16-án mutatták be a Magyar Királyi Operaházban Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. A szövegkönyv szerzői Paulini Béla és Harsányi Zsolt voltak. A rendező Márkus László volt, vezényelt Rékai Nándor. A címszerepet Palló Imre, Örzse szerepét pedig Nagy Izabella, a Nemzeti Színház…
„Egyesülnünk kell mindenre, a’ mi a’ hazát felemeli”
230 éve született gróf Széchenyi István
„...csakhamar az emberiségnek oly nemzete lesz a magyar, mely maga eredetiségét hűn megtartva, lelki- s testileg magába felveendi nemes oltásként mindazt, mi emberek közt hasznos, kellemes és dicső.”
Széchenyi István: Néhány szó a lóverseny körül, Pest, Heckenast, 1838, 64–65. –…
Egressy Béni zenei és színházi vonatkozású kéziratai
Egressy Béni zeneszerző, író, színész halálának 170. évfordulója alkalmából
Egressy Béni. Színezett litográfia – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 5059/1
Egressy Béni (1814–1851) hitelesnek tekinthető zenei, s tegyük hozzá színházi vonatkozású kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók, elsődlegesen a Színháztörténeti és Zeneműtárban. A nyomtatásban még…
A „rebellis” grófnő
215 éve született gróf széki Teleki Blanka, a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve
„Önök egymást közt beszélve hibául számíták be Dorotheának, hogy magyarul nem tud. Ennek az oka egészen a viszonyokban van. Miért tanulta volna ezt a nyelvet? Hogy megértse, amit a parasztok egymás közt beszélnek. Erre semmi szüksége, mert velük nem érintkezik. Tanácstermeinkben csak a latin nyelvet…
Veress Ferenc, a színes fényképezés kolozsvári feltalálója – A fényképészet úttörői. 8. rész
Munkák és napok – és kincsek. 49. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Petőfi-ereklyék a nemzeti könyvtárban
Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse a Petőfi-kultusz kialakulása során eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal. A vers keletkezéséről Petőfi a következőket írta naplójában:
„A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március…